A társadalmi egyeztetés lezárását követően az Országgyűlés elé került a vagyonadóról szóló törvénytervezet. Az első tervezethez képest történt módosításokat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
A PwC Magyarország szakértői az új adónem részleteit már bemutatták; friss összefoglalójukban az első tervezethez képest történt módosításokra összpontosítottak.
Nincs koncepcionális változás
A koncepció alapvetően nem fog változni: széles vagyoni kört érint a szabály, ugyanúgy négyféle adóalanyról beszélünk (belföldi és külföldi természetes személy, belföldi és külföldi vagyonkezelési adóalany), és az alapvető értékelési módszerek sem változtak. Történt ugyanakkor néhány finomítás az első tervezethez képest.
Holding társaságok
A holdingvállalkozás definíciója fontos lehet sok adózó számára, mivel ennél a típusú társaságnál csak a saját tőke alapú értékelést kell alkalmazni. A korábbi javaslat szerint, amennyiben a társaság teljes eszközeinek legalább 90 százalékát társasági részesedések adták, holdingvállalkozásnak minősült. A módosítás értelmében vizsgálni kell a társaság elsődleges működési célját is, továbbá a 90 százalékba nem csak a társasági részesedések, hanem bizonyos passzív eszközök, így például pénzeszközök, értékpapírok, tulajdonosi kölcsönök és saját célra használt ingatlanok is beleszámítanak.
A NAV értékelési modellje
Szintén fontos változás lehet, hogy az adóhatóság által működtetett országos tömegértékelési modell szélesebb körre terjed majd ki, így már a lakásokra, üdülőkre és szélesebb körben a mezőgazdasági ingatlanokra is. Amennyiben az adózó ezt a modellt alkalmazza, az adóhatóság csak akkor állapíthat meg adóhiányt, ha bizonyítja, hogy az adózó az értékelés során hibás paramétereket adott meg.
Tőzsdei társaságok, kisebb vállalkozások, könyv szerinti érték, kisebbségi részesedések
A tőzsdei társaságok árfolyamának számításában is tartalmaz módosításokat a törvényjavaslat. Alapvetően a tárgyév utolsó kereskedési napján kialakult záróárfolyammal kell számolni, viszont minden esetben meg kell határozni a tárgyév utolsó 180 napjának átlagárfolyamát is. Amennyiben az utóbbi érték 10 százalékkal nagyobb elérést mutat az utolsó napi záróárfolyamhoz képest, úgy a 180 nap átlagárfolyama lesz az irányadó a vagyonadó szempontjából.
Új elem a tervezetben, hogy a társasági részesedések értékelése esetén, az adózó választása szerint adóalap lehet az utolsó rendelkezésre álló saját tőke értéke is, amennyiben az nem haladta meg a 100 millió forintot.
Szintén új elem, hogy ha a jogszabály által felsorolt egyetlen módszerrel sem állapítható meg a cég értéke, mert a szükséges információk az adózónak fel nem róható okokból nem állnak rendelkezésre, úgy a társasági részesedés értékét a bekerülési érték alapján kell meghatározni. Ilyen történhet például akkor, ha az adózónak egy külföldi társaságban van egy kisebbségi részesedése.
Pontosították azt is, hogy negatív saját tőke esetén a számítások során nulla összegű saját tőkével kell számolni.
Lényeges adóelkerülés elleni szabály, hogy a kisebbségi részesedések és az ehhez kapcsolódó diszkont meghatározásakor a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók tulajdoni hányadát össze kell számítani.
Egyéb módosítások
Lényeges módosítás, hogy 500 millió forint feletti saját tőkével rendelkező cégek esetén a rejtett tartalékok megállapításakor nem szükséges minden esetben adatot szolgáltatnia a cégnek a tulajdonos felé (és az értékelést elvégeznie), hanem csak abban az esetben, ha legalább egy tulajdonos ezt igényli.
Az új javaslat tartalmaz módosításokat a szakértői felelősségi rendszerrel kapcsolatban is.
Az adóügyi illetőség változásából származó jövedelem, az „exit tax”
Ugyan nem a vagyonadóról szóló törvénytervezet rendelkezik róla, mégis említést érdemel a személyi jövedelemadóról szóló törvényhez kapcsolódó tervezet, miszerint a magánszemélyek illetőségváltásakor egy nem realizált adóalapot szükséges meghatározni.
A javaslat szerint, ha a jelentős pénzügyi vagyonnal rendelkező, tartósan magyar adóügyi illetőségű magánszemély külföldre helyezi át az illetőségét, akkor Magyarország megadóztatja bizonyos vagyonelemeinek addig felhalmozódott, de még nem realizált értéknövekményét. Az eszközöket tehát adózási szempontból úgy kezelik, mintha az illetőség megszűnését megelőző napon realizálták, eladták volna azokat, miközben tényleges értékesítésre nem feltétlenül kerül sor.
Az exit tax akkor alkalmazandó, ha a magánszemély az illetőség megszűnését megelőző 10 adóévből legalább 5 adóévben magyar adóügyi illetőségű volt. További feltétel, hogy az exit tax alá tartozó eszközök együttes szokásos piaci értéke haladja meg az 500 millió Ft-ot, vagy ha ez nem teljesül, akkor a magánszemély tulajdonában lévő vagyoni részesedés – például egy üzletrész – legyen legalább 20 százalékos mértékű és 250 millió forint értékű.
Az exit tax alá tartozó „illetőségváltási eszköz” fogalma igen széles. Ide tartozik többek között:
– értékpapír, így például részvény és befektetési jegy, de mivel a fogalom az Szja tv-ben szerepel, a magyar kft-k üzletrésze is;
– külföldi szervezetben fennálló, értékpapírnak nem minősülő tulajdoni, tagsági vagy nyereségrészesedési jog;
– az előzőek megszerzésére, jegyzésére, átváltására vagy átruházására vonatkozó opció és más hasonló jog, valamint kapcsolódó derivatív pozíció;
– részesedés átruházásához kapcsolódó feltételes vagy jövőbeli ellenértékrészre vonatkozó követelés, például bizonyos earn-out jellegű követelések;
– kriptoeszköz;
– TBSZ-en lévő teljes állomány;
– NYESZ-R számlán nyilvántartott teljes követelés;
– életbiztosítási, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés visszavásárlási értéke.
Nem tartozik ide az ingatlan vagy ingóság.
Az adót úgy kell kiszámítani, mintha az eszközt a magyar adóügyi illetőség megszűnését megelőző napon eladták volna vagy a TBSZ számlát feltörték volna. A „bevétel” ennek megfelelően az eszköz ugyanezen napra meghatározott szokásos piaci értéke. Ebből az adott eszköz tényleges realizálására egyébként alkalmazandó szja-szabályok szerint kell meghatározni a nem realizált értéknövekményt, azaz jellemzően az értékpapír megszerzésére fordított érték és a járulékos költségek levonhatóak a fiktív bevételből.
Az egyes eszközökön külön-külön kell kiszámítani a különbözetet, és csak a pozitív különbözeteket kell összeadni.
Nem kell exit tax jövedelmet megállapítani azon eszközre,
– amelynek későbbi realizálását Magyarország az illetőségváltás után is ugyanolyan terjedelemben adóztathatja,
– amely az illetőség megszűnése után a magánszemély magyarországi telephelyéhez tartozik, vagy
– amelynek az illetőség megszűnését megelőző napon történő tényleges realizálása az Szja tv. alapján adómentes lenne (kivéve a TBSZ-t, a NYESZ-R-t és a biztosítási maradékjogot).
Az adót főszabály szerint arra az évre vonatkozó szja bevallási határidőig kell megfizetni, amelyik évben a magánszemély illetősége megszűnik. Abban az esetben, ha a magánszemély EU- vagy EGT-államba költözik, a megállapított adóra automatikus, kérelem nélküli, korlátlan és kamatmentes fizetési halasztás jár. Ennek feltétele, hogy az adózó az exit tax jövedelmét és az adót határidőben bevallja, és benyújtsa az eszközönkénti kimutatást.
Az EU- vagy EGT-államba való költözés miatt halasztott adó főszabály szerint akkor válik esedékessé, ha:
– az eszközt realizálják, például eladják vagy visszaváltják;
– az eszközt részben vagy egészben ingyenesen átruházzák;
– társasági részesedésből olyan jelentős értékkivonás történik, amelynél az illetőségváltás utáni osztalék, tőkekivonás vagy egyéb vagyonkiadás együttesen meghaladja a részesedés exit időpontjában irányadó piaci értékének 25 százalékát;
– a magánszemély egy EU/EGT-n kívüli államba helyezi át adóügyi illetőségét;
– az előírt adatszolgáltatását/bejelentését NAV-felszólítás ellenére, legalább 30 napos póthatáridőn belül sem teljesíti.
Részleges realizálásnál, illetve meghatározott értékkivonásnál az adó is csak arányosan válik esedékessé.
A halasztást alkalmazó magánszemélynek minden évben adatot kell szolgáltatnia a NAV-nak a következő év május 20-áig aktuális lakóhelyéről, illetőségéről, illetve arról, hogy az érintett eszköz továbbra is a tulajdonában van-e. A halasztást megszüntető eseményt pedig annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni. A NAV biztosítékot is előírhat, de csak akkor, ha a későbbi adóbehajtás veszélyeztetett. A biztosíték összege nem lehet magasabb a még meg nem fizetett adónál.
Ha az eszköz értéke Magyarország elhagyását követően csökken, akkor az az exit tax újraszámítható.
Abban az esetben pedig, ha a magánszemély hazaköltözik vagy meghal, az exit taxet nem kell megfizetni.
A javaslat külön szabályrendszert tartalmaz arra az esetre is, amikor az országot elhagyó magánszemély egy bizalmi vagyonkezelés vagyonrendelője vagy egy magánalapítvány alapítója vagy csatlakozója. Ilyen esetben az exit tax alapjába bekerül a magánszemélyhez rendelhető vagyonrészhez kapcsolódó,
– korábban még nem adóztatott eszközérték-növekmény;
– a vagyonban lévő egyes eszközök szokásos piaci értéke és nyilvántartási értéke közötti pozitív különbözet;
– korábban nem adóztatott, felhalmozott hozam.
„Kis ország vagyunk, ahol annak idején az atomenergia-ipar nem a dekarbonizációs törekvések miatt indult el, hanem azért, mert jelentős szén- és vízenergia híján megbízható energiaforrásra volt szükségünk.”