Üzleti partnereink adatainak kezelése

2021. 02. 26., 09:45

A legfontosabb tudnivalókat dr. Pajor Dávid ügyvéd foglalta össze; az Üzletem.hu olvasóinak két iratminta is rendelkezésükre áll.

Üzleti tevékenységünk végzése során számtalan partnerrel lépünk kapcsolatba, közöttük pedig általában egyaránt megtalálhatóak mind magánszemélyek, mind jogi személyek magánszemély képviselői, munkatársai. Üzleti interakcióink során ezekkel a személyekkel kapcsolatos telefonszámokat mentünk el, címeket jegyzünk fel magunknak, levelezünk, számlázunk, ezáltal pedig akarva-akaratlanul is adatkezelést végzünk. Adatkezelőként pedig figyelemmel kell lennünk az Infotv. (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény) és a GDPR (EU Parlament és Tanácsi 2016/679 rendelete) rendelkezéseire.

Tevékenységünk során nem szabad szem elől tévesztenünk az adatkezelés alapelveit: ilyen az adatkezelés célhoz kötöttsége, az adattakarékosság, a korlátozott tárolhatóság, a megfelelő jogalap, a pontosság, illetve az előzetes tájékoztatás alapelvei.

Elengedhetetlen szem előtt tartani partnereink adatainak kezelése során, hogy az adatkezelés céljának eléréséhez valóban szükség van-e például az adott személy nevén túl egyéb személyes adatra. Partnerünk alkalmazottainak magasságának nyilvántartására szükséges lehet például, ha fotósként egy modellügynökséggel működünk együtt, egy hentesüzlet tulajdonosaként viszont egész biztosan nincs erre szükség. Figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a személyes adatokat kizárólag a cél megvalósulásáig tárolhatunk. Ezt az időtartamot általános jelleggel természetesen lehetetlen lenne meghatározni, annak az eset körülményeire tekintettel kell észszerűnek kell lennie. (Statisztikai jelleggel akár évtizedekig is relevánsak lehetnek bizonyos adatok, azonban ezeket egy bizonyos idő után már nem szükséges konkrét személyhez kötve tárolnunk). Az előzetes tájékoztatás elve alapján az adatkezelésnek közérthető, részletes, teljes és könnyen hozzáférhető, előzetes tájékoztatáson kell alapulnia. (Ez a tájékoztató a társaság adatvédelmi szabályzata.)

Az adatkezelés jogszerűségéhez – a GDPR 6. cikke alapján – legalább az alábbi jogalapok egyikének fennállása szükséges (kivonat):

  • az érintett hozzájárulása
  • szerződés teljesítéséhez szükséges
  •  az adatkezelőre jogi kötelezettsége teljesítéséhez szükséges;
  • az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;
  • közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi feladat végrehajtásához szükséges;
  • az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges (kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai különösen, ha az érintett gyermek).

Cikkünk végén Olvasóink két iratmintát találnak. Ezeknek az iratoknak a használatával egy esetleges ellenőrzés során (amely a NAIH – Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hatáskörébe tartozik) az adatkezeléssel kapcsolatosan jogalapot (az érintett hozzájárulását) biztosan igazolni tudunk annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy milyen alapon kezeljük a partnereink személyes adatait.

Az első mintát a jogi személy partnereink képviselőinek, munkavállalóinak adatainak kezeléséhez használhatjuk. A második minta akkor lehet hasznos számunkra, ha magánszemélyekkel kötünk szerződéseket üzleti tevékenységünk során. Ez utóbbi esetben a tájékoztatót aláírva, a szerződés mellékleteként kezeljük – tájékoztat Dr. Pajor Dávid ügyvéd.

 

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-10-13 22:05:00
Több mint 1500 milliárd forintnyi EU-forrás vált elérhetővé azzal, hogy az Európai Unió Tanácsa elfogadta a Bizottság javaslatát a jogállamisági feltételességi eljárás lezárásáról. Ezzel a döntéssel újra megnyílnak az Erasmus+ és a Horizont Európa programok a magyar diákok és kutatók előtt – tájékoztatott a kormány.
2026-10-13 16:40:00
Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a lakásbiztosítások átlagdíja a harmadik negyedévben azt követően, hogy június 30-án lejárt a magyarországi biztosítók önkéntes kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakásbiztosítási termékeik alapdíjait – derül ki az Insura.hu frissen közzétett adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS