Uniós szabályokat sért a külföldiek áfa-visszatérítésére vonatkozó magyar szabályozás

2023. 12. 15., 14:10

Az Európai Bíróság főtanácsnoka által tegnap kiadott vélemény szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint ha a végső ítélet is ezzel a tartalommal születik majd meg, az nemcsak hogy megkönnyíti majd a külföldi vállalkozások hazai áfa-visszaigénylését, de korábbi áfák visszatérítését is megnyithatja.

Akadálypálya: külföldiek áfa-visszatérítése Magyarországon

Nem ritka, hogy egy külföldi vállalkozás a Magyarországon igénybe vett szolgáltatásokról, illetve Magyarországon vásárolt termékekről olyan számlát kap, amelyen magyar áfát számítanak fel. A külföldi vállalkozások ezeknek a számláknak az áfáját – szemben a hazai vállalkozások túlnyomó többségével – nem tudják a saját áfabevallásukban levonni, illetve visszaigényelni, mivel nem rendelkeznek sem magyarországi letelepedettséggel, sem pedig magyar adószámmal.

A külföldiek csak úgy kaphatják vissza a magyar áfát, ha azt minden évben egy speciális eljárás keretében visszakérik. A kérelemhez nem szükséges minden számlát és alátámasztó dokumentumot csatolni, de az érintett számlák sorszámát mindenképpen meg kell jelölni a nyomtatványon.

Mivel nem kötelező a számlák és egyéb iratok (pl. szerződések, teljesítési igazolások stb.) csatolása, a magyar adóhatóság az elbírálás során sok esetben további iratok benyújtására hívja fel a külföldi vállalkozásokat, egyhónapos határidővel.

Aki lemaradt, az – eddig – kimaradt

„A probléma, hogy a magyar adóhatóság kizárólag a kérelemben megjelölt elektronikus csatornán (jellemzően a megadott e-mail címen) keresztül kommunikál a külföldi vállalkozással, illetve annak megjelölt kapcsolattartójával” – mondta el Barta Péter, a Jalsovszky szenior ügyvéde. Viszont sokszor előfordul, hogy a külföldi vállalkozás rossz kapcsolattartási címet ad meg, vagy a megjelölt kapcsolattartó már nem dolgozik a cégnél, vagy esetleg szabadságon van, és emiatt a külföldi vállalkozás nem adja be határidőben a kért iratokat. A határidő elmulasztása miatt az adóhatóság megszünteti az eljárást, és nem adja vissza az áfát a külföldi vállalkozásoknak.

Sokan úgy próbálják meg menteni a helyzetet, hogy az adóhatóság elsőfokú döntésével szembeni jogorvoslati (fellebbezési) eljárásban pótlólag beadják az elsőfokú adóhatóság által kért iratokat. Ezeket azonban a másodfokú hatóság automatikusan elutasítja, arra hivatkozással, hogy a magyar eljárásjogi szabályok alapján a fellebbezési eljárásban már nem lehet olyan iratokat átadni, amelyeket az adózó az adóhatóság kérése ellenére sem adott át. És ezzel végérvényesen a magyar költségvetésben marad az áfa, a külföldi vállalkozás ahhoz nem juthat hozzá.

Lehet, hogy mégis van kiút?

Egy folyamatban lévő adóeljárásban december 14-én közzétett főtanácsoki vélemény kimondta, hogy a magyar adójogi szabályok ellentétesek az EU-s joggal, mivel nem engedélyezik a külföldi vállalkozásoknak azt, hogy a másodfokú (fellebbezési) eljárásban adják át az elsőfokú adóhatóság által korábban kért iratokat. A magyar szabály ugyanis számos alapelvet sért – így pl. az adósemlegesség a tényleges érvényesülés és az arányosság alapelvét.

Mi várható és mik a további kérdések?

Az Európai Unió Bírósága a későbbi döntése során kiemelten megfontolja a főtanácsnok véleményét és az abban javasolt válaszokat. Bár adóügyekben viszonylag ritkán tér el attól, ugyanakkor az nem köti őt a döntése meghozatala során. Ha érvényesül a papírforma, akkor az Európai Unió Bírósága is azt fogja kimondani, hogy a magyar szabályozás sérti az EU-s jogot.

„Egy ilyen döntés vélhetően a jelenlegi magyar szabályozás átalakítását eredményezheti és felvetheti azt a kérdést is, hogy azok a külföldi vállalkozások, akik hasonló cipőben jártak, vajon utólag, erre a döntésre hivatkozással, hozzájuthatnak-e a magyar költségvetésben ragadt áfájukhoz. További kérdéseket vethet fel az is, hogy vajon más típusú ügyek (például egyéb adóvisszatérítési kérelmek vagy adóellenőrzések) fellebbezési szakaszában is felhasználható-e a főtanácsnoki vélemény érvelése” – véli a Jalsovszky szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-14 22:30:00
A Napenergia Plusz program folytatása mellett még az idén pályázatot írnak ki azok számára, akik a korábbi elszámolás mellett telepítettek napelemet, ám kiestek a tízéves szaldós időszakból – jelentette be az energiaügyi miniszter.
2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS