Uniós szabályokat sért a külföldiek áfa-visszatérítésére vonatkozó magyar szabályozás

Akadálypálya: külföldiek áfa-visszatérítése Magyarországon

Nem ritka, hogy egy külföldi vállalkozás a Magyarországon igénybe vett szolgáltatásokról, illetve Magyarországon vásárolt termékekről olyan számlát kap, amelyen magyar áfát számítanak fel. A külföldi vállalkozások ezeknek a számláknak az áfáját – szemben a hazai vállalkozások túlnyomó többségével – nem tudják a saját áfabevallásukban levonni, illetve visszaigényelni, mivel nem rendelkeznek sem magyarországi letelepedettséggel, sem pedig magyar adószámmal.

A külföldiek csak úgy kaphatják vissza a magyar áfát, ha azt minden évben egy speciális eljárás keretében visszakérik. A kérelemhez nem szükséges minden számlát és alátámasztó dokumentumot csatolni, de az érintett számlák sorszámát mindenképpen meg kell jelölni a nyomtatványon.

Mivel nem kötelező a számlák és egyéb iratok (pl. szerződések, teljesítési igazolások stb.) csatolása, a magyar adóhatóság az elbírálás során sok esetben további iratok benyújtására hívja fel a külföldi vállalkozásokat, egyhónapos határidővel.

Aki lemaradt, az – eddig – kimaradt

„A probléma, hogy a magyar adóhatóság kizárólag a kérelemben megjelölt elektronikus csatornán (jellemzően a megadott e-mail címen) keresztül kommunikál a külföldi vállalkozással, illetve annak megjelölt kapcsolattartójával” – mondta el Barta Péter, a Jalsovszky szenior ügyvéde. Viszont sokszor előfordul, hogy a külföldi vállalkozás rossz kapcsolattartási címet ad meg, vagy a megjelölt kapcsolattartó már nem dolgozik a cégnél, vagy esetleg szabadságon van, és emiatt a külföldi vállalkozás nem adja be határidőben a kért iratokat. A határidő elmulasztása miatt az adóhatóság megszünteti az eljárást, és nem adja vissza az áfát a külföldi vállalkozásoknak.

Sokan úgy próbálják meg menteni a helyzetet, hogy az adóhatóság elsőfokú döntésével szembeni jogorvoslati (fellebbezési) eljárásban pótlólag beadják az elsőfokú adóhatóság által kért iratokat. Ezeket azonban a másodfokú hatóság automatikusan elutasítja, arra hivatkozással, hogy a magyar eljárásjogi szabályok alapján a fellebbezési eljárásban már nem lehet olyan iratokat átadni, amelyeket az adózó az adóhatóság kérése ellenére sem adott át. És ezzel végérvényesen a magyar költségvetésben marad az áfa, a külföldi vállalkozás ahhoz nem juthat hozzá.

Lehet, hogy mégis van kiút?

Egy folyamatban lévő adóeljárásban december 14-én közzétett főtanácsoki vélemény kimondta, hogy a magyar adójogi szabályok ellentétesek az EU-s joggal, mivel nem engedélyezik a külföldi vállalkozásoknak azt, hogy a másodfokú (fellebbezési) eljárásban adják át az elsőfokú adóhatóság által korábban kért iratokat. A magyar szabály ugyanis számos alapelvet sért – így pl. az adósemlegesség a tényleges érvényesülés és az arányosság alapelvét.

Mi várható és mik a további kérdések?

Az Európai Unió Bírósága a későbbi döntése során kiemelten megfontolja a főtanácsnok véleményét és az abban javasolt válaszokat. Bár adóügyekben viszonylag ritkán tér el attól, ugyanakkor az nem köti őt a döntése meghozatala során. Ha érvényesül a papírforma, akkor az Európai Unió Bírósága is azt fogja kimondani, hogy a magyar szabályozás sérti az EU-s jogot.

„Egy ilyen döntés vélhetően a jelenlegi magyar szabályozás átalakítását eredményezheti és felvetheti azt a kérdést is, hogy azok a külföldi vállalkozások, akik hasonló cipőben jártak, vajon utólag, erre a döntésre hivatkozással, hozzájuthatnak-e a magyar költségvetésben ragadt áfájukhoz. További kérdéseket vethet fel az is, hogy vajon más típusú ügyek (például egyéb adóvisszatérítési kérelmek vagy adóellenőrzések) fellebbezési szakaszában is felhasználható-e a főtanácsnoki vélemény érvelése” – véli a Jalsovszky szakértője.