Újra módosult az extraprofitadó rendelet – erre kell figyelniük a gyógyszeripari cégeknek

2023. 06. 02., 16:42

2023. május 31-én megjelent a Magyar Közlönyben az extraprofitadókról szóló kormányrendelet legújabb módosítása. A változás jelentős hatással lesz a gyógyszeripari szereplőkre, mert mind a gyógyszergyártókat, mind a gyógyszerforgalmazókat érintő különadó kapcsán módosult a szabályozás.

Az extraprofit adó rendelet módosításáról szóló 206/2023. (V. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Módosító Rendelet") az adómérték és az adófizetési kötelezettséggel érintett időszak tekintetében módosította a gyógyszeripari szereplőket érintő különadókra vonatkozó szabályozást. A Módosító Rendelet már a kihirdetést követő napon – azaz 2023. június 1-jén – hatályba lépett.

A gyógyszeripart terhelő különadókat általánosságban érintő, ugyanakkor jelentős változás, hogy az adó nem kerül kivezetésre 2023. év végével, hanem mind a forgalmazókat, mind a gyártókat terhelő extraprofit adó hatályát kiterjesztette a jogalkotó a 2024. adóévre is. Bizakodásra ad okot ugyanakkor, hogy a Módosító Rendelet értelmében mindkét különadó kivezetésre kerül majd 2024. év végével.

Mindkét adó esetén módosul az adómérték, a változás iránya illetve időbeli hatálya azonban eltér egymástól.

A gyógyszergyártókat terhelő különadó mértéke a 2024. január 1-jét követő időszak tekintetében a korábbi felére csökken. A Módosító Rendelet nyomán az adó mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék helyett 0,5 százalék; az 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék helyett 1,5 százalék; a 150 milliárd forintot meghaladó része után 8 százalék helyett pedig 4 százalék lesz.

A forgalmazókat terhelő különadó mértéke a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén a korábbi 28 százalékról 40 százalékra emelkedik. Az emelt mértékű adókulcsot első alkalommal a 2023. július 20. napjáig teljesítendő – tehát a 2023. áprilisi időszakra vonatkozó – adófizetési kötelezettség tekintetében kell alkalmazni.

„Habár a módosítások első látásra egyértelműnek tűnhetnek, a gyakorlatban több kérdés merülhet fel a megváltozott adókulcsok alkalmazásának időbeliségével kapcsolatban, például eltérő üzleti évet követő gyógyszergyártók esetében” – hívja fel a figyelmet Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS