Újabb különadós pert nyert a kormány az Európai Bíróságon

2020. 06. 05., 13:00

Az Európai Bíróság kihirdette a másodfokú ítéletét két magyarországi különadó egyesített perében. Ebben a perben a magyar kormány támadta, hogy az Európai Unió egyik szerve (az Európai Bizottság) felfüggesztette az úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását. A bíróság mostani ítélete szerint jogellenes volt a két különadó felfüggesztése. A kormány ezzel a két üggyel sorozatban négy győzelmet aratott különadós ügyekben az Európai Bíróságon, ugyanis március elején a kiskereskedelmi és a távközlési különadó ügyekben is a kormánynak adtak igazat.

A parlament 2014 végén fogadott el két törvényt, amelyek 2015 elejétől jelentős különadót vetettek ki a kiskereskedőkre és a dohányipari vállalkozásokra, sávosan emelkedő adókulcsokkal, az árbevétel 6 százalékáig, illetve 4,5 százalékáig terjedően. 2015 márciusában és áprilisában mindkét adóval kapcsolatban hivatalos panaszok érkeztek az Európai Bizottsághoz, vélhetően az érintett kereskedőktől és dohányipari vállalkozásoktól.

Az Európai Bizottság a panaszok alapján vizsgálódni kezdett, és 2015 júliusában felfüggesztette mindkét különadót. A Bizottság szerint a két adó aránytalanul nagy terhet ró a nagyobb piaci szereplőkre, amelyek tipikusan külföldi tulajdonúak. Az adó így jogellenes versenyelőnyt, tiltott állami támogatást nyújt a több kisebb cégben működő, tipikusan magyar tulajdonú társaságoknak. Az Európai Bizottság 2016 júliusában végleges határozatokat is hozott, amelyekben kimondta, hogy ezek a különadók uniós jogba ütköztek.

A kormány megtámadta a felfüggesztést az Európai Bíróságon. A bíróság 2018 áprilisában első fokon úgy ítélte meg, hogy jogszerű volt az Európai Bizottság végzése. A kormány azonban nem hagyta annyiban, fellebbezést nyújtott be.

Nyert a kormány – visszamenőleg be kell fizetni az adókat?

Az ügy a fellebbezés után a másodfokú bírósághoz került, amely ma meghozta az ítéletét. A másodfokú bíróság szerint az elsőfok helytelen ítéletet hozott azzal, hogy az Európai Bizottság végzését helyben hagyta. A Bizottság ugyanis nem indokolta kellőképpen a felfüggesztést, ezért a másodfokú bíróság mind az elsőfokú bíróság ítéletét, mind a Bizottság felfüggesztő végzését hatályon kívül helyezte.

„Ez az ügy nem arról szólt, hogy az adókat visszamenőlegesen több évre be kell-e fizetni. Magyarország ugyanis nem támadta meg bíróság előtt az Európai Bizottság 2016 júliusi végleges határozatát, hanem kizárólag az azt megelőző felfüggesztő döntést. A jogvita jelentősége inkább az, hogy amennyiben a jövőben hasonló különadókat vetnek ki, akkor az Európai Bizottság azonnal közbeléphet-e egy felfüggesztéssel, vagy évekig fizetni kell az adót, várva egy későbbi részletes bizottsági vagy bírósági döntésre” – hangsúlyozta dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Mit hozhat a döntés a jövőre nézve?

A mai ítélet tárgyát képező két különadót és a fent említett másik két (kiskereskedelmi és távközlési) különadót az árbevétel alapján, sávosan emelkedő adókulcsokkal vetették ki.

A kormány a márciusi két bírósági győzelem után újra bevezette (május 1-jétől) a kiskereskedelmi különadót, míg a távközlési különadó újbóli bevezetésére nem került sor. A mostani ítélet nyomán a kiskereskedők és a dohánygyártók (forgalmazók) izgulhatnak, hogy újabb adóteher szakad-e a nyakukba.

Már csak egy nyitott különadós per van – mi lesz a reklámadóval?

A fent említett négy ügy után már csak egy van folyamatban az Európai Bíróságon, ez a reklámadóról szól.

„Ezt az adót egyelőre nem kell fizetni, a kormány óvatosságból 0 százalékos adómértéket határozott meg a bíróság döntésééig. Az előjelek ebben az ügyben is a magyar kormánynak kedveznek, ugyanis az elsőfokú bíróság neki adott igazat. A végső döntés néhány hónapon belül várható” – tette hozzá dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 03. 05., 18:10
A további növekedéshez szemléletváltásra van szükség – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján Nagy Elek, a szervezet elnöke. Az eseményen felszólaló Varga Mihály jegybankelnök a stabilitás jelentőségét hangsúlyozta, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a versenyképesség három fő pillérét azonosította, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a „hadigazdaság” elkerülését jelölte meg fő célként.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS