Új módszerrel adóztatnák az online cégeket

2019. 11. 13., 12:30

A digitalizált gazdaság adózási kihívásaira választ adó, lehetséges intézkedéseket összefoglaló tervezetét az OECD. Ez lehet a nyereségátcsoportosítás és adóalap erózió elleni küzdelem meghatározó eleme az elkövetkező években. A nemzetközi törekvések alapvető célja, hogy a digitális üzleti modellek útján elért nyereség arányos módon adóztathatóvá váljon a jövedelemszerzésben érintett valamennyi országban.

Az utóbbi évtizedben világszerte elterjedtté vált digitális üzleti modellek alkalmazásával lehetőség nyílt arra, hogy egy vállalat bárhol a világon nyújtson szolgáltatásokat, illetve értékesítsen termékeket anélkül, hogy egy adott országban fizikai vagy jogi értelemben jelen lenne. A hagyományos üzleti modellekkel ellentétben a nemzetközi vállalatok a digitális üzleti modelleken keresztül egy másik ország végfelhasználóival közvetlen módon kerülhetnek üzleti kapcsolatba, közvetítő, pl. helyi viszonteladó bevonása nélkül. Ilyen üzleti modellen alapul például az online értékesítő vállalkozások és tartalomszolgáltatók, valamint streaming-szolgáltatók jelentős része.

A jelenleg érvényben lévő nemzetközi adózási szabályozás alapján egy adott országnak abban az esetben nyílik lehetősége az országban jogi vagy adóügyi illetőséggel nem rendelkező külföldi személy üzleti tevékenységéből származó jövedelmének megadóztatására, ha az rendelkezik az adott országban valamilyen fizikai jelenléttel, vagyis telephellyel. A digitális üzleti modellek térhódításával ezért egyre növekvő kihívást jelent az egyes országok adóztatási jogának megteremtése, valamint a jövedelem országok között történő elosztása.

A BEPS akcióterv egységes megközelítése

A növekvő kihívásokra adott válaszként, valamint az agresszív adótervezés visszaszorításának céljából az OECD  2015-ben a BEPS első akciótervének keretein belül előzetes javaslatokat fogalmazott meg a digitális üzleti modellek adóztatására vonatkozóan. A BEPS (Base Erosion and Profit Shifting, vagyis adóalap-erózió és nyereségáthelyezés) akciótervének célja a globális agresszív adótervezés és adóelkerülés visszaszorítása nemzetközi összefogással, valamint olyan adózási instrumentumok kidolgozása, amelyek biztosítják a jövedelem adózását a „kettős nem-adóztatáshoz" vezető helyzetekben. A javaslatokat egyetlen egységesített megközelítésbe foglalva az OECD 2019 októberében mutatta be a digitális gazdaság és üzleti modellek adózási kihívásaira választ adó tervezetét.

„A tervezetben foglalt új megközelítés alapvetően a digitális üzleti modellekre és szereplőire terjed ki, bizonyos iparágak kivételével. Az új megközelítés a hagyományos fizikai jelenlétre vonatkozó feltételek kiegészítéseként egy új gazdasági nexust tervez bevezetni, amely a tényleges piaci jelenlét, vagyis a végfelhasználók részére történt szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés alapján az érintett országoknak jogalapot teremtene a joghatóságuk alatt keletkezett és oda allokálható jövedelmek megadóztatására” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Mi lesz a jövedelemelosztással?

Az új megközelítés a jövedelem adóztatásra vonatkozó jog megteremtésén túl az egyes országokhoz tartozó jövedelem elosztásáról is külön rendelkezik. Erre azért van szükség, mert a jelenleg alkalmazott szokásos piaci ár elve alapján a digitális üzleti modellek esetében a fizikai jelenlét, eszközök, szervezeti funkciók és kockázatviselés hiányában az egyes országokba allokálandó jövedelem meghatározása korlátokba ütközne.

„Az új megközelítés a transzferár szabályokat részlegesen megtartva, formuláris alapon rendelné hozzá a nem általános, azaz helyi működéshez kapcsolható üzleti tevékenységből származó jövedelem egy részét azokhoz az országokhoz, amelyeknek az új gazdasági nexus alapján adóztatási joga keletkezik. Egy többlépcsős rendszer alapján ugyanakkor a jelenlegi szabályok alkalmazásával biztosítanák a jövedelemallokációt azon országok részére is, ahol az egyes digitális üzleti vállalkozások tényleges fizikai vagy adójogi jelenléttel rendelkeznek" – hangsúlyozta Bella Márió, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

A jogszabályi környezet átalakítására is szükség lesz

A tervezetben megfogalmazott új megközelítés szabályainak részletes kidolgozása és egy méltányos, az egyes országok számára elfogadható és a gyakorlatba is átültethető rendszer kialakítása további kihívásokat jelent. Az új és jelenlegi szabályok együttes alkalmazhatósága számos kérdést vet fel mind a nemzetközi, mind az országok helyi szabályozási szintjén, valamint bevezetése esetén szükségessé válhat a nemzetközi egyezmények és helyi szabályok módosítása is. Mindazonáltal a kettős (nem) adóztatás elkerülésével kapcsolatosan is szükséges a jelenlegi nemzetközi megközelítés módosítása, amely kapcsán a javaslatait az OECD várhatóan a 2019-es év végén fogja közzétenni az úgynevezett második pillér keretén belül fogja.

A kialakítási folyamat során várhatóan felmerülő nehézségek ellenére az OECD és a G20 célja az új megközelítés részleteinek mihamarabbi véglegesítése és a szabályozás bevezetése, amelyre a tervek szerint várhatóan a 2020. év végével kerülne sor. A nemzetközi szabályozás bevezetésének szükségességét tükrözi, hogy az OECD előirányzott javaslataival összhangban és a folyamatban lévő intézkedéseken túl világszerte számos ország vezetett már be helyi szintű rendelkezéseket a digitális szektort érintő nyereségadók vonatkozásában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS