Új módszerrel adóztatnák az online cégeket

2019. 11. 13., 12:30

A digitalizált gazdaság adózási kihívásaira választ adó, lehetséges intézkedéseket összefoglaló tervezetét az OECD. Ez lehet a nyereségátcsoportosítás és adóalap erózió elleni küzdelem meghatározó eleme az elkövetkező években. A nemzetközi törekvések alapvető célja, hogy a digitális üzleti modellek útján elért nyereség arányos módon adóztathatóvá váljon a jövedelemszerzésben érintett valamennyi országban.

Az utóbbi évtizedben világszerte elterjedtté vált digitális üzleti modellek alkalmazásával lehetőség nyílt arra, hogy egy vállalat bárhol a világon nyújtson szolgáltatásokat, illetve értékesítsen termékeket anélkül, hogy egy adott országban fizikai vagy jogi értelemben jelen lenne. A hagyományos üzleti modellekkel ellentétben a nemzetközi vállalatok a digitális üzleti modelleken keresztül egy másik ország végfelhasználóival közvetlen módon kerülhetnek üzleti kapcsolatba, közvetítő, pl. helyi viszonteladó bevonása nélkül. Ilyen üzleti modellen alapul például az online értékesítő vállalkozások és tartalomszolgáltatók, valamint streaming-szolgáltatók jelentős része.

A jelenleg érvényben lévő nemzetközi adózási szabályozás alapján egy adott országnak abban az esetben nyílik lehetősége az országban jogi vagy adóügyi illetőséggel nem rendelkező külföldi személy üzleti tevékenységéből származó jövedelmének megadóztatására, ha az rendelkezik az adott országban valamilyen fizikai jelenléttel, vagyis telephellyel. A digitális üzleti modellek térhódításával ezért egyre növekvő kihívást jelent az egyes országok adóztatási jogának megteremtése, valamint a jövedelem országok között történő elosztása.

A BEPS akcióterv egységes megközelítése

A növekvő kihívásokra adott válaszként, valamint az agresszív adótervezés visszaszorításának céljából az OECD  2015-ben a BEPS első akciótervének keretein belül előzetes javaslatokat fogalmazott meg a digitális üzleti modellek adóztatására vonatkozóan. A BEPS (Base Erosion and Profit Shifting, vagyis adóalap-erózió és nyereségáthelyezés) akciótervének célja a globális agresszív adótervezés és adóelkerülés visszaszorítása nemzetközi összefogással, valamint olyan adózási instrumentumok kidolgozása, amelyek biztosítják a jövedelem adózását a „kettős nem-adóztatáshoz" vezető helyzetekben. A javaslatokat egyetlen egységesített megközelítésbe foglalva az OECD 2019 októberében mutatta be a digitális gazdaság és üzleti modellek adózási kihívásaira választ adó tervezetét.

„A tervezetben foglalt új megközelítés alapvetően a digitális üzleti modellekre és szereplőire terjed ki, bizonyos iparágak kivételével. Az új megközelítés a hagyományos fizikai jelenlétre vonatkozó feltételek kiegészítéseként egy új gazdasági nexust tervez bevezetni, amely a tényleges piaci jelenlét, vagyis a végfelhasználók részére történt szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés alapján az érintett országoknak jogalapot teremtene a joghatóságuk alatt keletkezett és oda allokálható jövedelmek megadóztatására” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Mi lesz a jövedelemelosztással?

Az új megközelítés a jövedelem adóztatásra vonatkozó jog megteremtésén túl az egyes országokhoz tartozó jövedelem elosztásáról is külön rendelkezik. Erre azért van szükség, mert a jelenleg alkalmazott szokásos piaci ár elve alapján a digitális üzleti modellek esetében a fizikai jelenlét, eszközök, szervezeti funkciók és kockázatviselés hiányában az egyes országokba allokálandó jövedelem meghatározása korlátokba ütközne.

„Az új megközelítés a transzferár szabályokat részlegesen megtartva, formuláris alapon rendelné hozzá a nem általános, azaz helyi működéshez kapcsolható üzleti tevékenységből származó jövedelem egy részét azokhoz az országokhoz, amelyeknek az új gazdasági nexus alapján adóztatási joga keletkezik. Egy többlépcsős rendszer alapján ugyanakkor a jelenlegi szabályok alkalmazásával biztosítanák a jövedelemallokációt azon országok részére is, ahol az egyes digitális üzleti vállalkozások tényleges fizikai vagy adójogi jelenléttel rendelkeznek" – hangsúlyozta Bella Márió, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

A jogszabályi környezet átalakítására is szükség lesz

A tervezetben megfogalmazott új megközelítés szabályainak részletes kidolgozása és egy méltányos, az egyes országok számára elfogadható és a gyakorlatba is átültethető rendszer kialakítása további kihívásokat jelent. Az új és jelenlegi szabályok együttes alkalmazhatósága számos kérdést vet fel mind a nemzetközi, mind az országok helyi szabályozási szintjén, valamint bevezetése esetén szükségessé válhat a nemzetközi egyezmények és helyi szabályok módosítása is. Mindazonáltal a kettős (nem) adóztatás elkerülésével kapcsolatosan is szükséges a jelenlegi nemzetközi megközelítés módosítása, amely kapcsán a javaslatait az OECD várhatóan a 2019-es év végén fogja közzétenni az úgynevezett második pillér keretén belül fogja.

A kialakítási folyamat során várhatóan felmerülő nehézségek ellenére az OECD és a G20 célja az új megközelítés részleteinek mihamarabbi véglegesítése és a szabályozás bevezetése, amelyre a tervek szerint várhatóan a 2020. év végével kerülne sor. A nemzetközi szabályozás bevezetésének szükségességét tükrözi, hogy az OECD előirányzott javaslataival összhangban és a folyamatban lévő intézkedéseken túl világszerte számos ország vezetett már be helyi szintű rendelkezéseket a digitális szektort érintő nyereségadók vonatkozásában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS