A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Ki minősül fogyasztónak?
A Polgári Törvénykönyv meghatározza a fogyasztó jogi fogalmát. A fogyasztó a törvény szerint a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy (azaz ember).
Fogyasztónak a törvény alapján csak ember minősülhet. Így cégek, egyéb szervezetek akkor sem fogyasztók, ha gazdasági-üzleti tevékenységi körükön kívül járnak el.
A fogyasztói jogok kiterjesztése
A Polgári Törvénykönyv 2025-ben módosította a fogyasztókra vonatkozó előírásokat. Az új szabály a hibás teljesítésre vonatkozó szabályok körében a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró mikro-, kis- és középvállalkozásra is alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró mikro-, kis- és középvállalkozást a hibás teljesítés, kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás keretében ugyanazok a jogok illetik meg, mint a természetes személy fogyasztókat.
Ezek a kiterjesztett jogok nem illetik meg az összes vállalkozást. Csak azokat, amelyek törvény alapján kkv-nak, azaz mikrovállalkozásnak, kisvállalkozásnak, illetve középvállalkozásnak minősülnek. kkv a törvény szerint az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A foglalkoztatotti létszámtól és nettó árbevételtől, illetve mérlegfőösszegtől függetlenül nem kkv az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri, vagy meghaladja a 25 százalékot.
A fogyasztókkal azonos jogok csak akkor illetik meg e vállalkozásokat, ha szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívül kötnek szerződést, vásárolnak árut vagy vesznek igénybe szolgáltatást. Azt a kérdést, hogy a vállalkozás szakmája, üzleti tevékenysége körében járt-e el, esetenként kell vizsgálni. Például nem illetik meg a fogyasztói jogok az építőipari kisvállalkozást a nagykereskedőtől megvásárolt építőanyaggal kapcsolatban. Ez ugyanis nem minősül üzleti tevékenységén kívülinek. Ugyanakkor megilletik a fogyasztói jogok a vállalkozás irodájába vásárolt kávéfőző hibája esetén.
A kkv-t illető „új” fogyasztói jogok
– A hibás teljesítés, szavatosság körében a kkv-t megilleti az ún. hibás teljesítési vélelem. Ez azt jelenti, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba esetén úgy kell tekinteni, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Kivétel az, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ha a hibás teljesítés vélelme fennáll, akkor a másik félnek, tehát a kkv-vel szerződő vállalkozásnak kell bizonyítani, hogy a hiba a teljesítést követően keletkezett.
– A kkv-ra is vonatkozik a kellékszavatossági igények hosszabb elévülési ideje. Ez az általános 1 éves elévülési idő helyett 2 év. Ennek feltétele, hogy a kkv-val szerződő fél is vállalkozásnak minősül. Az ingatlanra vonatkozó kellékszavatosság 5 éves elévülési idejét ez nem érinti.
– Kkv esetén is él az a szabály, hogy másik vállalkozással kötött szerződésben semmis az a kikötés, amely a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó törvényi rendelkezésektől a kkv hátrányára tér el.
– Ingó dolog vállalkozástól való megvásárlása esetén a kkv fogyasztókkal azonos módon érvényesíthet termékszavatossági igényt a termék gyártójával szemben.
Nem minden jogszabályban foglalt fogyasztói jogosultság illeti meg a kkv-kat. Csak azokra jogosultak, melyeknél a jogszabály a kkv-knak a fogyasztókkal azonos helyzetet biztosít. Nem élhet például a kkv az üzlethelyiségen kívül és távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót megillető 14 napon belüli indokolás nélküli elállás jogával. Nem jogosult a kkv a pénzügyi intézménnyel keletkezett jogvitája esetén a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulni.
További „új” fogyasztói jogok a kkv részére
2026-ban további jogszabályi változások miatt tovább bővültek a kkv-kat megillető fogyasztói jogok.
– Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás, sokak által kötelező garanciaként ismert szabályai 2026-tól a kkv-kra is kiterjednek. Ennek feltétele, hogy vállalkozás értékesít ilyen terméket a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró kkv részére. Ez azt jelenti, hogy a vonatkozó kormányrendeletben felsorolt tartós fogyasztási cikkek megvásárlása esetén a kkv-ra is vonatkoznak az ártól függő sávos kötelező jótállási időre, a jótállási jegyre és a jótállás teljesítésére vonatkozó jogszabályi előírások.
2026-tól bizonyos esetekben a kkv is jogosult a fogyasztóvédelmi békéltető testület eljárását kezdeményezni a vitarendezésre. Erre akkor jogosult, ha közszolgáltatást vesz igénybe. Akkor is jogosult, ha a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében terméket vásárol. Ha ennek kapcsán a szerződés megkötésével, teljesítésével, illetve a termék minőségével kapcsolatos vita merül fel, akkor a kkv is jogosult a békéltető testülethez fordulni.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.