Új adategyeztetéseket kezdeményezett a NAV

2025. 10. 15., 09:25

A NAV ezúttal azokat az adózókat keresi meg, akik idén adtak be önellenőrzést, de az ehhez kapcsolódó pótlékot rosszul számolták ki, valamint azokat a felvásárlókat, akik őstermelőktől szereztek be mezőgazdasági termékeket és áfabevallásukban megtéríttették a kompenzációs felárat, de járulékbevallásaikban nem tüntették fel a kifizetést.

Önellenőrzési pótlékot akkor kell fizetni, ha valaki utólag észleli, hogy kevesebb adót vallott be, vagy a jogszerűnél több támogatást vett igénybe. Ilyenkor nemcsak az adót vagy támogatást kell kiegyenlíteni, hanem az önellenőrzési pótlékot is. A hivatal kockázatelemzése most azokat az adózókat szűrte ki és kereste meg, akik kevesebb pótlékot kalkuláltak a kelleténél. A most kiválasztott adózói kört egyébként a közeljövőben újabb hullám követi, így megkeresésre számíthat mindenki, aki nem a jogszabályok szerint számította ki az önellenőrzéshez kapcsolódó pótlékösszeget. A pótlékszámítást egyébként a NAV – a honlapján itt elérhető – kalkulátorral is segíti.

A másik adózói csoport, akit a NAV kockázatelemzése adategyeztetésre szólított fel, azok a felvásárlók, akik 2024-re kompenzációs felárat igényeltek, de járulékbevallásaikban ennek nincs nyoma. A hivatal a 2465-ös áfabevallásokat, valamint a 2408-as járulékbevallásokat vetette össze, és azokat az adózókat kereste meg közvetlenül, akiknél ellentmondást talált. A kifizetőnek ugyanis az őstermelői tevékenységéből származó bevételből nem kell adóelőleget megállapítania, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor e jogállását igazolja, azonban az ilyen kifizetéseket is szerepeltetni kell a járulékbevallásban.

A két kampányban érintettek ezúttal is az Ügyfélportálon tisztázhatják az eltérések okát 15 napon belül egy gyors és egyszerű online kérdőív kitöltésével. Szükség esetén önellenőrzéssel vagy a hiányzó bevallás pótlásával javíthatják a hibát, ezzel elkerülve a szankciókat és további ellenőrzéseket.

Az adategyeztetések célja, hogy az érintettek még időben és önként javítsák az eltéréseket. A válaszadásnál több ok is megjelölhető, például téves adatszolgáltatás, elmaradt bevallás, de az is jelezhető, ha az adózó szerint az eltérés nem áll fenn. A kérdőív a kitöltés után egy kattintással beküldhető, a válaszadás elmulasztása azonban akár 300 ezer forintos bírságot és további vizsgálatot vonhat maga után. A NAV célja továbbra is az együttműködés: az adategyeztetés lehetőséget ad arra, hogy az adózók bírság és revízió nélkül rendezzék az eltéréseket.

Mindkét témában további adategyeztetések várhatóak – ígéri az adóhivatal.Aki hibázott, annak érdemes már most javítani. Azoknak a cégeknek meg különösen, amelyek nagyobb összegben „tévedtek”; ők súlyosabb szankcióra számíthatnak, az érintetteket ugyanis nem adategyeztetési eljárás keretében keresi meg a NAV.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

Szolnoki gyárának kapacitásbővítése és a Gyármentő Program támogatásával egy biomassza-erőmű megépítése mellett döntött a Drenik. A 10 éve Magyarországon működő szerb higiéniai alappapír és késztermék gyártó vállalat befektetései megközelítik a 110 millió eurós összértéket, amellyel 55 új munkahely jön létre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS