Ugyanakkora mértékben emelkedett a szakmunkások és a középvezetők bére 2026 második negyedévében

Ugyanakkora mértékben emelkedett a szakmunkások és a középvezetők bére 2026 második negyedévében
2026. 07. 22., 08:25

A Trenkwalder elemzése szerint 2026 második negyedévében 8,5 százalékkal emelkedett a fizikai átlagórabér; a középvezetők bére – az RSM Hungary kutatása szerint – 8,4 százalékkal nőtt egy év alatt.

2430 forint volt a fizikai átlagórabér
Az idei második negyedévben 2430 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez a szint 8,5 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 2240 forintos értéket. A felsőbb bérkategóriákban is nagyon hasonló ütemben emelkedtek a bérek: az RSM Hungary mintegy 800 középvezető esetében 2025 második negyedévéhez képest átlagosan 8,4 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

Nehezen lesz tartható a növekedési ütem
„A korábbi várakozásokkal szemben a kékgalléros keresetek növekedésének éves üteme jelenleg továbbra is relatíve magas, 8,5 százalékos szinten mozog. Mivel egyidejűleg az infláció a vártnál is mélyebbre, 2 százalék alá csökkent, a munkavállalók jelenleg átlagosan évi 6-7 százalékos reálbér-növekedésnek örülhetnek – mondta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – A bérek emelkedését azonban egyelőre nem támasztja alá a gazdaság megfelelő mértékű bővülése, ezért ez a növekedési ütem nehezen lesz tartható a következő időszakban. A versenyszféra dolgozóinak többségét foglalkoztató kkv-szektor számára ez a bérdinamika hatékonyságjavulás nélkül ugyanúgy nehezen fenntartható, mint az exportra termelő vállalatok esetében, amelyek a forintban felmerülő plusz bérköltségeiket nehezen képesek exportbevételeik csökkenő árfolyamértékéből kigazdálkodni.”

Közép-Magyarország és a főváros messze az átlag felett
A földrajzi bontás azt mutatja, hogy immár minden régióban stabilan 2000 forint felett alakul a fizikai átlagórabér szintje. Országszerte jellemzően 2100 és 2400 forint között mozog ez az érték, ám a Közép-Dunántúlon már a 2600 forintot közelíti az órabérek átlagos nagysága, Közép-Magyarországon és a fővárosban pedig ez az érték már elérte a 3200 forintos szintet is.

Középvezetői bérek: a nagyvállalatoknál 10 százalék feletti a növekedés
Az RSM Hungary ezzel egy időben több mint 60 hazai vállalat mintegy 800 középvezetőjének a béradatait vizsgálta meg. A 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2026 második negyedévében átlagosan 8,4 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A vizsgált cégkörön belül elsősorban cégméret alapján látszanak eltérések az éves bérnövekedés mértékét illetően. Nagyvállalati körben az emelkedés üteme meghaladta a 10,4 százalékot is, miközben a kisebb cégek átlagosan mindössze 6,2 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre az elmúlt 12 hónap során.

Bértranszparencia-auditok, bérkorrekciók
„A nagyvállalatok egy részénél a második negyedév az az időszak, amikor bizonyos, a bérekbe épülő bónuszelemek is kifizetésre kerülnek, részben ez tükröződik az aktuális adatokban is – mutatott rá Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágának vezetője. – Ezen kívül egyre szélesebb vállalati körben zajlanak le a bértranszparencia-auditok is. Ezek eredményeképpen végrehajtják azokat a szükséges bérkorrekciókat, amelyek hatása szintén megjelenik a bérnövekedési adatokban.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS