Turizmusfejlesztési hozzájárulás: „nincs teendő”

2022. 02. 25., 12:39

A 2021. december 31-éig érvényes veszélyhelyzeti adózási könnyítési szabály alapján 2022. február 25-én nincs teendő az – áfabevallási időszakkal megegyezően – éves időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallásával és megfizetésével. Legközelebb majd a 2022. évre vonatkozóan kell turizmusfejlesztési hozzájárulást bevallani és megfizetni 2023. február 27-ei határidővel – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

2022. január 1-jétől a havi/negyedéves áfabevallásra kötelezettnek is újra meg kell állapítani, be kell vallani és meg kell fizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást az ellenérték fejében és nem közvetített szolgáltatásként nyújtott

– kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás, valamint

– az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (TESZOR’15.56.10-ből)

után, az áfabevallási időszakkal megegyező időszakra.

A havi áfabevallásra kötelezettnek így például a 2022 januárjában nyújtott szolgáltatás után 2022. február 21-ig kellett bevallani és megfizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást.

Arra az időszakra, amelyről áfabevallást nem kell benyújtani, a turizmusfejlesztési hozzájárulást a szolgáltatásnyújtást követő év február 25-éig kell bevallani és megfizetni.

A bevallást az idei évben a 22TFEJLH-nyomtatványon lehet teljesíteni.

2021. január 1-jétől érvényes szabály, hogy nem kell hozzájárulást fizetni az Áfa tv. szerinti közvetített szolgáltatásként nyújtott szolgáltatások után. Így ha az éttermi vagy szálláshely-szolgáltatást például utazásközvetítő nyújtja a saját nevében, más javára, azaz közvetített szolgáltatásként, nem keletkezik hozzájárulás-fizetési kötelezettsége.

2021.január 1-jétől azt is rendezi a jogszabály, hogy a nem forintban meghatározott szolgáltatás-ellenértéket – melynek áfa nélküli összege a hozzájárulás adóalapja – hogyan kell forintra átszámítani. Ebben az esetben az Áfa tv. külföldi pénznemben kifejezett adóalap forintra átszámításának szabályait, vagyis az Áfa tv. szerinti árfolyamokat kell alkalmazni.

További információk a NAV közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-20 15:20:00
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS