Tovább záródnak a transzferár-kiskapuk

2020. 02. 24., 19:01

A nyereségnek az értékteremtés helyén történő adóztatása érdekében a közelmúltban újabb jelentős változás történt a transzferárak a szabályozásában. Az OECD 2020. február 11-én kiadta a cégcsoporton belüli pénzügyi ügyletek transzferárazására vonatkozó végleges iránymutatását. Mindez az érintett vállalatok felé további követelményeket támaszt a jövőbeli adóhatósági ellenőrzésekre való felkészülésben.

Az adóharmonizáció hiánya miatt az elmúlt időszakban egyes multinacionális vállalatcsoportok agresszív nyereségátcsoportosítást hajtottak végre azokba a tagvállalataikba, amelyek számukra kedvezőbb adózási környezetben működtek. Ezt a folyamatot elsősorban a transzferárakkal való kisebb-nagyobb visszaélésekkel tudták igazán hatékonyan megvalósítani.

A transzferár egy olyan elszámolóár, amelyen egy vállalkozás árukat vagy immateriális javakat ad át, illetve szolgáltatást nyújt kapcsolt – vagyis vállalatcsoporton belüli – vállalkozásoknak. Alapvető jelentőséget az ad neki, hogy ha nem reálisan határozzák meg, vagyis lényegesen eltér a szokásos piaci ártól, amit független felek alkalmaznának egymás között, visszaélésekre is alapot adhat, hiszen lényegesen befolyásolhatja az érintett vállalkozás nyereségességét.

Az elmúlt években az OECD az agresszív adótervezés ellen dolgozta ki több lépcsőben az úgynevezett BEPS-akciótervet (Base Erosion and Profit Shifting), melynek keretében 2020. február 11-én közzétette a cégcsoporton belüli pénzügyi tranzakciók transzferárazására vonatkozó végleges iránymutatását is. Az új iránymutatás jelentősége abban rejlik, hogy ez az első olyan kiegészítése az OECD Transzferár Irányelveknek, amely konkrétumokkal szabályozza a cégcsoporton belüli pénzügyi ügyleteket. Mindez minden olyan magyar vagy nemzetközi cégcsoportot érint, ahol a csoporttagok valamilyen pénzügyi tranzakciót (mint például: kölcsön, cash-pool, garancia, hedge ügyletek, treasury ügyletek, captive biztosítás stb.) kötöttek vagy a jövőben terveznek megkötni.

 „Úgy gondoljuk, hogy azoknak az adózóknak, akik csoporton belül pénzügyi ügyleteket bonyolítanak, a jövőben kiemelten fel kell készülniük a fokozott adóhatósági ellenőrzésekre – magyarázza Orbók Ilona, a BDO Magyarország adópartnere. – Az immár konkrét előírások fényében ugyanis jelentősen nőhet az adókockázatuk, amelyet főként a szabályozásnak megfelelő háttérdokumentumok kialakításával, a jogszabályban előírt nyilvántartások és elemzések elkészítésével tudnak csökkenteni.”

A hangsúly a pénzügyi struktúrán belül a kockázatkezelésre illetve a gazdaságilag megfelelő indoklásra kerül. Az új iránymutatás egyértelmű standardokat határoz meg az adózók számára és világos útmutatást nyújt (eszközt ad) az adóhatóságok részére a pénzügyi tranzakciók transzferárainak fokozottabb és részletesebb ellenőrzéséhez, szankcionálásához. Például egy hitelügylet kapcsán több és mélyrehatóbb elemzést kell készíteni, ahol a hitelminősítési folyamatot (önálló vagy csoportra vonatkozó hitelminősítés alkalmazása, maximálisan felvehető kölcsön összeg elemzése stb.) is szabályozzák az előírások.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS