Tovább záródnak a transzferár-kiskapuk

2020. 02. 24., 19:01

A nyereségnek az értékteremtés helyén történő adóztatása érdekében a közelmúltban újabb jelentős változás történt a transzferárak a szabályozásában. Az OECD 2020. február 11-én kiadta a cégcsoporton belüli pénzügyi ügyletek transzferárazására vonatkozó végleges iránymutatását. Mindez az érintett vállalatok felé további követelményeket támaszt a jövőbeli adóhatósági ellenőrzésekre való felkészülésben.

Az adóharmonizáció hiánya miatt az elmúlt időszakban egyes multinacionális vállalatcsoportok agresszív nyereségátcsoportosítást hajtottak végre azokba a tagvállalataikba, amelyek számukra kedvezőbb adózási környezetben működtek. Ezt a folyamatot elsősorban a transzferárakkal való kisebb-nagyobb visszaélésekkel tudták igazán hatékonyan megvalósítani.

A transzferár egy olyan elszámolóár, amelyen egy vállalkozás árukat vagy immateriális javakat ad át, illetve szolgáltatást nyújt kapcsolt – vagyis vállalatcsoporton belüli – vállalkozásoknak. Alapvető jelentőséget az ad neki, hogy ha nem reálisan határozzák meg, vagyis lényegesen eltér a szokásos piaci ártól, amit független felek alkalmaznának egymás között, visszaélésekre is alapot adhat, hiszen lényegesen befolyásolhatja az érintett vállalkozás nyereségességét.

Az elmúlt években az OECD az agresszív adótervezés ellen dolgozta ki több lépcsőben az úgynevezett BEPS-akciótervet (Base Erosion and Profit Shifting), melynek keretében 2020. február 11-én közzétette a cégcsoporton belüli pénzügyi tranzakciók transzferárazására vonatkozó végleges iránymutatását is. Az új iránymutatás jelentősége abban rejlik, hogy ez az első olyan kiegészítése az OECD Transzferár Irányelveknek, amely konkrétumokkal szabályozza a cégcsoporton belüli pénzügyi ügyleteket. Mindez minden olyan magyar vagy nemzetközi cégcsoportot érint, ahol a csoporttagok valamilyen pénzügyi tranzakciót (mint például: kölcsön, cash-pool, garancia, hedge ügyletek, treasury ügyletek, captive biztosítás stb.) kötöttek vagy a jövőben terveznek megkötni.

 „Úgy gondoljuk, hogy azoknak az adózóknak, akik csoporton belül pénzügyi ügyleteket bonyolítanak, a jövőben kiemelten fel kell készülniük a fokozott adóhatósági ellenőrzésekre – magyarázza Orbók Ilona, a BDO Magyarország adópartnere. – Az immár konkrét előírások fényében ugyanis jelentősen nőhet az adókockázatuk, amelyet főként a szabályozásnak megfelelő háttérdokumentumok kialakításával, a jogszabályban előírt nyilvántartások és elemzések elkészítésével tudnak csökkenteni.”

A hangsúly a pénzügyi struktúrán belül a kockázatkezelésre illetve a gazdaságilag megfelelő indoklásra kerül. Az új iránymutatás egyértelmű standardokat határoz meg az adózók számára és világos útmutatást nyújt (eszközt ad) az adóhatóságok részére a pénzügyi tranzakciók transzferárainak fokozottabb és részletesebb ellenőrzéséhez, szankcionálásához. Például egy hitelügylet kapcsán több és mélyrehatóbb elemzést kell készíteni, ahol a hitelminősítési folyamatot (önálló vagy csoportra vonatkozó hitelminősítés alkalmazása, maximálisan felvehető kölcsön összeg elemzése stb.) is szabályozzák az előírások.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 09., 18:20
Kiválóan teljesített a Széchenyi Kártya Program 2025 első félévében, a programban részt vevő bankok 8555 beruházási célú hiteligényt fogadtak be 264,7 milliárd forint összegben – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.
2025-07-10 17:10:00
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS