Tévhitek a közös tulajdon körül

2022. 04. 08., 13:53

A közösködés, a közös tulajdon járhat előnyökkel, ám sokszor láthatjuk, hogy előbb-utóbb problémát okoz. A tulajdonostársak szándékai, érdekei nem mindig egyeztethetők össze zökkenőmentesen. A közös tulajdon körüli leggyakoribb tévhiteket dr. Kocsis Ildikó ügyvéd oszlatja el.

Mi a közös tulajdon?

Mint minden téma esetén, itt is kezdjük az alapokkal. Mi is a közös tulajdon?

Közös tulajdonról akkor beszélünk, mikor egy dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillet – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Például van egy lakás, ami a házastársak közös tulajdonában van. Öröklés esetén is gyakran jön létre közös tulajdon, amikor egy vagyontárgyat például több testvér örököl.

Ki és milyen mértékben használhatja a közös tulajdont?

A közös tulajdonnál természetes, hogy felmerülnek a használattal kapcsolatos kérdések. Ám van egy makacs tévhit, ami ezt a területet érinti. Téves az az elképzelés, hogy a közös tulajdont mindenki csak a saját tulajdoni arányának megfelelő mértékben használhatja. Ezzel szemben az igazság a következő:

A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog használatára. Ezt a jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja úgy, hogy a többiek jogait és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeit sértse.

Ha tehát egy ingatlannak egyenlő arányban két tulajdonosa van, ez nem azt jelenti, hogy mindkét tulajdonos csak az ingatlan felét használhatja. Mindketten jogosultak akár az egész ingatlant is használni. Arra azonban figyelni kell, hogy a másikat nem lehet teljesen kizárni a használatból, hiszen azzal az ő jogait sértenék.

A viták elkerülése érdekében a tulajdonostársak egymás közt megállapodhatnak a használat részleteiről. Akár arra is van lehetőség, hogy megállapodásuk alapján az ingatlan egy részét az egyik, másik részét a másik tulajdonos használja.

Ki fizeti a közös tulajdon költségeit?

Az egyik gyakran előforduló tévhit a pénz körül forog. Pontosabban a közös tulajdonnal kapcsolatos költségek körül. Kit terhelnek ezek a költségek? Kinek kell a zsebébe nyúlni?

A probléma általában akkor lát napvilágot, mikor a közös tulajdonba tartozó dolgot nem használja minden tulajdonos. Vegyünk példaként egy lakást, amit ketten örököltek (akár végrendelettel, akár a törvény alapján), ám csak az egyik örökös használja, ő lakik benne. Ilyen esetben találkozhatunk azzal a téves elképzeléssel, hogy az ingatlan minden felmerülő költségét annak az örökösnek kell fizetni, aki ott lakik. Ám ez nem egészen így van.

Az igazság, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatban vannak olyan költségek, kiadások, ami minden tulajdonostársat érint. Az állagmegóváshoz, fenntartáshoz feltétlenül szükséges költségek, az adók és más közterhek, továbbá a közös tulajdonnal járó egyéb kiadások a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terhelik. Ebben az esetben nem a tényleges használat, hanem a tulajdoni arányok döntik el, hogy kinek mennyit kell fizetni.

Természetesen a használattal felmerülő költségek, mint például a víz, villany, gáz díja az ingatlant használó tulajdonostársat terheli majd. Ugyanakkor egy lakás közös költsége már nem feltétlenül csak a használó tulajdonosra hárul. Ez ugyanis olyan kiadásokat is magában foglalhat, ami a használattól függetlenül is fennáll. Ilyen például a társasház felújítási alapja, a közös képviselet díja stb.

A közös tulajdon használatával kapcsolatos megállapodásnál tehát erre is érdemes figyelni.

Az elővásárlási jog nem tud mindent megakadályozni

A 3. tévhit az elővásárlási joggal kapcsolatos.

A Polgári Törvénykönyv alapján a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlásra jogosult mást megelőzve szerezheti meg a dolog tulajdonjogát.

Az elővásárlási joggal kapcsolatban vannak félreértések, most ezek közül egyre szeretném felhívni a figyelmet.

Tévhit, hogy a törvényi elővásárlási jog a tulajdonostársakat egymással szemben is megilletné.

Az igazság, hogy a törvényi elővásárlási jog csak kifelé él. Ezt jelenti a szabályban a „harmadik személlyel szemben” rész. A tulajdonostársak egymás közti adásvétele esetén nincs ilyen törvényen alapuló jogosultság. Ha például 3 tulajdonosa van az ingatlannak, és ebből az egyikük szeretné eladni a tulajdonrészét egy másik tulajdonostársnak, akkor szabadon köthetnek szerződést egymással. A hoppon maradt tulajdonostárs nem hivatkozhat a fenti, törvényen alapuló elővásárlási jogra.

A cikkben még közel sem érintettünk minden szabályt, ami a közös tulajdonra vonatkozik. A fentiekben a leggyakoribb tévhiteket igyekeztem eloszlatni. A jövőben azonba még biztosan lesz folytatása a témának. Ha nem szeretnél lemaradni, érdemes feliratkoznod az ÉRTHETŐ JOG hírleveleire.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022-09-23 19:23:00
A Központi Nyomozó Főügyészség a külföldi hivatalos személy vonatkozásában üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozása során őrizetbe vett gyanúsított letartóztatását indítványozta.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS