A kamerával való megfigyelés napjainkban egyre inkább terjed. Nincs ez másképpen a társasházak esetén sem. Sok társasházban alkalmaznak térfigyelő kamera rendszert vagyonvédelmi vagy más jogsértések megelőzésének céljából. A kamerás megfigyelés esetén fontos az adatvédelmi előírások betartása. Milyen feltételek mellett alkalmazhat a társasház térfigyelő kamerát? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A társasházi térfigyelő kamera alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az adatvédelmi szabályok betartására, mivel a kamera által rögzített képmás személyes adatnak minősül. A Társasházi Törvény az általános adatvédelmi szabályokon túl is tartalmaz előírásokat a társasházi térfigyelő kamera rendszerekre.
A társasház, illetve a közös képviselet önhatalmúlag nem helyezhet el olyan kamerát, amely a társasházi közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgálja. Az ilyen közös részek kamerával való megfigyeléséről való döntéshez a társasházi közgyűlésben a tulajdonostársaknak az összes tulajdoni hányad szerint számított legalább kétharmados igenlő szavazata szükséges.
Ha a közgyűlés a kamera létesítéséről és üzemeltetéséről megfelelő többséggel döntést hozott, akkor a társasház szervezeti-működési szabályzatában kell meghatározni a kamerás megfigyelésre vonatkozó adatkezelési szabályokat. Az adatkezelési szabályoknak összhangban kell lenniük a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokkal. Így elsősorban az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) előírásaival.
A társasház a kamera üzemeltetésére olyan személlyel szerződhet, aki megfelel a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben foglalt feltételeknek.
A társasháznak a szervezeti és működési szabályzatában kell meghatároznia a kamerás megfigyelésre vonatkozó belső működési szabályokat, alapelveket, eljárási szabályokat. Ebben többek között érdemes kitérni a kamerákkal kapcsolatban a következőkre:
– A kamerák üzemeltetésének rendjére (elhelyezésük, látószögük, működésük ideje, szabályai stb.).
– A felvételek tárolásának, megőrzésének szabályaira, idejére.
– A figyelmeztető jelzések kihelyezésére.
– A felvételek felhasználásának, megismerésének szabályaira és feladataira. Ide tartozik többek közt az érintett személy általi megismerés lehetősége, másolat kiadás, szükség esetén torzítás, maszkolás és más informatikai feladatok elvégzése.
– Az érintettek számára szóló adatkezelési tájékoztató elkészítésére, közzétételére.
A Társasházi Törvény kimondja, hogy a térfigyelő kamera rendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára. Így van ez abban az esetben is, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. Nem irányulhat a kamera közterület megfigyelésére sem.
Nem helyezhető el kamera a közös tulajdonú, ill. a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés a helyiség rendeltetéséből adódóan az emberi méltóságot sértheti. Ilyen például az öltöző, illemhely.
A kamera által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ennek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.
A társasházi kamerák esetén sem elegendő pusztán a Társasházi Törvény szabályainak megfelelni. Emellett be kell tartani az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket is. E szabályok betartásáért az adatkezelő felel, amely jelen esetben a társasház.
A kamerás megfigyelés akkor jogszerű, ha az ehhez kapcsolódó adatkezelés jogszerű célból történik. Ilyen adatkezelési cél lehet például a közös tulajdonban lévő vagyontárgyak védelme, a jogsértések megelőzése és bizonyítása, a lakók személyi szabadságának védelme. Fontos, hogy a megfigyeléssel megvalósított adatkezelés csak olyan mértékű lehet, csak olyan adatokra terjedhet ki, amely a cél eléréshez szükséges és arra alkalmas.
A társasházi kamerás megfigyeléshez is rendelkezni kell megfelelő jogalappal. Az érintettek hozzájárulása, mint jogalap ebben az esetben rendszerint nem alkalmazható. Ennek oka, hogy nem valósítható meg minden megfigyeléssel érintett személy előzetes tájékoztatáson alapuló önkéntes beleegyezése. Az adatkezelés jogalapjául megfelelőbb lehet a társasházközösség jogos érdeke. Például a vagyonvédelmi érdek, jogsértések megelőzéséhez fűződő érdek.
Jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén a társasháznak érdekmérlegelési tesztet kell végeznie. Ezt az adatkezelés megkezdése előtt írásban kell rögzítenie. Az érdekmérlegelési teszt lényege az adatkezeléshez fűződő jogos érdek, valamint az adatkezeléssel érintett személyek érdekeinek összemérése. A kamerás megfigyelés akkor alkalmazható, ha megállapítható, hogy a társasház jogos érdeke megelőzi az érintettek személyes adatokkal kapcsolatos érdekeit és jogait.
A kamerák által megfigyelt épületrészbe, területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a térfigyelő kamera alkalmazásának tényéről, az őket megillető jogokról, és a kamerát üzemeltető személyéről, elérhetőségeiről. Ezen felül a GDPR által előírt további adatkezelési tájékoztatást is biztosítani kell az érintett számára. Így többek között tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatkezelő személyéről és elérhetőségeiről. Tehát szükséges, de nem elégséges a figyelemfelhívó szöveg, piktogram elhelyezése. Ezen felül teljes tájékoztatást kell adni az érintetteknek.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.