Térfigyelő kamera a társasházban

2022. 06. 07., 12:07

A kamerával való megfigyelés napjainkban egyre inkább terjed. Nincs ez másképpen a társasházak esetén sem. Sok társasházban alkalmaznak térfigyelő kamera rendszert vagyonvédelmi vagy más jogsértések megelőzésének céljából. A kamerás megfigyelés esetén fontos az adatvédelmi előírások betartása. Milyen feltételek mellett alkalmazhat a társasház térfigyelő kamerát? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Társasházi térfigyelő kamera rendszer létesítése

A társasházi térfigyelő kamera alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az adatvédelmi szabályok betartására, mivel a kamera által rögzített képmás személyes adatnak minősül. A Társasházi Törvény az általános adatvédelmi szabályokon túl is tartalmaz előírásokat a társasházi térfigyelő kamera rendszerekre.

A társasház, illetve a közös képviselet önhatalmúlag nem helyezhet el olyan kamerát, amely a társasházi közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgálja. Az ilyen közös részek kamerával való megfigyeléséről való döntéshez a társasházi közgyűlésben a tulajdonostársaknak az összes tulajdoni hányad szerint számított legalább kétharmados igenlő szavazata szükséges.

Ha a közgyűlés a kamera létesítéséről és üzemeltetéséről megfelelő többséggel döntést hozott, akkor a társasház szervezeti-működési szabályzatában kell meghatározni a kamerás megfigyelésre vonatkozó adatkezelési szabályokat. Az adatkezelési szabályoknak összhangban kell lenniük a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokkal. Így elsősorban az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) előírásaival.

A társasház a kamera üzemeltetésére olyan személlyel szerződhet, aki megfelel a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben foglalt feltételeknek.

A társasházi kamerás megfigyelés szabályai

A társasháznak a szervezeti és működési szabályzatában kell meghatároznia a kamerás megfigyelésre vonatkozó belső működési szabályokat, alapelveket, eljárási szabályokat. Ebben többek között érdemes kitérni a kamerákkal kapcsolatban a következőkre:

– A kamerák üzemeltetésének rendjére (elhelyezésük, látószögük, működésük ideje, szabályai stb.).

– A felvételek tárolásának, megőrzésének szabályaira, idejére.

– A figyelmeztető jelzések kihelyezésére.

– A felvételek felhasználásának, megismerésének szabályaira és feladataira. Ide tartozik többek közt az érintett személy általi megismerés lehetősége, másolat kiadás, szükség esetén torzítás, maszkolás és más informatikai feladatok elvégzése.

– Az érintettek számára szóló adatkezelési tájékoztató elkészítésére, közzétételére.

A Társasházi Törvény kimondja, hogy a térfigyelő kamera rendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára. Így van ez abban az esetben is, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. Nem irányulhat a kamera közterület megfigyelésére sem.

Nem helyezhető el kamera a közös tulajdonú, ill. a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés a helyiség rendeltetéséből adódóan az emberi méltóságot sértheti. Ilyen például az öltöző, illemhely.

A kamera által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ennek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.

Az adatvédelmi szabályok betartása

A társasházi kamerák esetén sem elegendő pusztán a Társasházi Törvény szabályainak megfelelni. Emellett be kell tartani az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket is. E szabályok betartásáért az adatkezelő felel, amely jelen esetben a társasház.

A kamerás megfigyelés akkor jogszerű, ha az ehhez kapcsolódó adatkezelés jogszerű célból történik. Ilyen adatkezelési cél lehet például a közös tulajdonban lévő vagyontárgyak védelme, a jogsértések megelőzése és bizonyítása, a lakók személyi szabadságának védelme. Fontos, hogy a megfigyeléssel megvalósított adatkezelés csak olyan mértékű lehet, csak olyan adatokra terjedhet ki, amely a cél eléréshez szükséges és arra alkalmas.

A társasházi kamerás megfigyeléshez is rendelkezni kell megfelelő jogalappal. Az érintettek hozzájárulása, mint jogalap ebben az esetben rendszerint nem alkalmazható. Ennek oka, hogy nem valósítható meg minden megfigyeléssel érintett személy előzetes tájékoztatáson alapuló önkéntes beleegyezése. Az adatkezelés jogalapjául megfelelőbb lehet a társasházközösség jogos érdeke. Például a vagyonvédelmi érdek, jogsértések megelőzéséhez fűződő érdek.

Jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén a társasháznak érdekmérlegelési tesztet kell végeznie. Ezt az adatkezelés megkezdése előtt írásban kell rögzítenie. Az érdekmérlegelési teszt lényege az adatkezeléshez fűződő jogos érdek, valamint az adatkezeléssel érintett személyek érdekeinek összemérése. A kamerás megfigyelés akkor alkalmazható, ha megállapítható, hogy a társasház jogos érdeke megelőzi az érintettek személyes adatokkal kapcsolatos érdekeit és jogait.

Tájékoztatási kötelezettségek térfigyelő kamera esetén

A kamerák által megfigyelt épületrészbe, területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a térfigyelő kamera alkalmazásának tényéről, az őket megillető jogokról, és a kamerát üzemeltető személyéről, elérhetőségeiről. Ezen felül a GDPR által előírt további adatkezelési tájékoztatást is biztosítani kell az érintett számára. Így többek között tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatkezelő személyéről és elérhetőségeiről. Tehát szükséges, de nem elégséges a figyelemfelhívó szöveg, piktogram elhelyezése. Ezen felül teljes tájékoztatást kell adni az érintetteknek.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS