Tartós közvetítői szerződés díjazása: az alapvető szabályok

2020. 07. 27., 14:30

Tartós közvetítői szerződése lehet például egy kereskedelmi ügynöknek, aki a megbízó termékeinek a vevők részére való kiközvetítését vállalja. A tartós közvetítői szerződésre a közvetítés általános szabályai mellett külön szabályok is vonatkoznak. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Mi a tartós közvetítői szerződés?

A közvetítő feladata, hogy a megbízója és egy harmadik személy közötti szerződés megkötését elősegítse. Tartós közvetítői szerződésről akkor beszélhetünk, ha a közvetítő tartós jellegű jogviszonyban áll a megbízójával. A közvetítő feladata ebben a tartós jogviszonyban, hogy önállóan eljárva harmadik személyekkel kötendő szerződéseket közvetítsen, illetve adott esetben a megbízója nevében maga kösse meg e szerződéseket.

A közvetítő és a megbízója közötti szerződés akkor minősül tartós jellegűnek, ha a közvetítő a szerződés alapján:

  • több szerződés megkötésének közvetítésére köteles (pl. meghatározott áru, szolgáltatás többszöri értékesítésére közvetít szerződéseket), vagy
  • egy szerződés megkötésének közvetítésére és a jogviszony fenntartására, illetve megújítására köteles.

Tartós közvetítői szerződés csak akkor jön létre, ha a közvetítő önállóan tevékenykedik. Nem minősül ezért tartós közvetítésnek, ha például munkaviszony keretében végzi valaki a közvetítési feladatot, még akkor sem, ha a szerződés aláírására is feljogosította a munkáltató.

Fontos, hogy csak az minősül tartós közvetítői jogviszonynak, ha a megbízott feladata nem a szerződés létrehozására, mint eredményre irányul. Így nem tartós közvetítés egy termék reklámozása vagy érdeklődők, potenciális ügyfelek gyűjtése, ha egyébként a megbízott feladatának nem része a kapcsolódó szerződés közvetítése, ill. megkötése is.

Szemben az „egyszerű” közvetítői szerződéssel, tartós közvetítői szerződés esetén a közvetítő a közvetített szerződés megbízója nevében való megkötésére is jogosult, ha a felek eltérően nem egyeztek meg. Ezen túl a közvetítő megtehet minden olyan nyilatkozatot, amely a közvetített szerződések teljesítésével rendszerint együtt jár. A tartós közvetítő képviseleti jogának korlátja, hogy a már megkötött szerződést nem módosíthatja, pénzt nem vehet át, és fizetési határidőt nem állapíthat meg. A törvény nem tiltja viszont, hogy a felek úgy állapodjanak meg, hogy a közvetítőnek ezekhez is joga van.

Díjazás tartós közvetítői szerződés esetén

A közvetítői szerződések díjazásra vonatkozó általános szabálya a tartós közvetítői szerződés esetén is igaz. Ez alapján a közvetítő a tevékenységét díjazás ellenében végzi. A díjazás meghatározását a jogszabály alapvetően a felekre bízza. A leggyakoribb a jutalékos díjazás, de nem kizárt, hogy a felek például átalány jellegű díjazásban egyezzenek meg.

Tartós közvetítői szerződés esetén jutaléknak minősül a díjnak minden olyan eleme, amely a közvetített szerződések száma vagy értéke szerint változik. Ha a szerződésben a felek részben vagy egészben jutalékos díjazást kötöttek ki, akkor vonatkozik rájuk a közvetítőt megillető jutalékról szóló kormányrendelet. A kormányrendelet a jutalékra vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza. Ezektől a felek egyező akarattal eltérhetnek, kivéve néhány, a közvetítőt védő garanciális szabályt. Vannak ugyanakkor speciális területek (például pénzügyek, biztosítás), amelyekre a jutalék rendelet közvetítőt védő és eltérést nem engedő szabályait nem kell alkalmazni.

A díjazásra való jogosultság tekintetében különbség van abban, hogy a közvetített szerződést a közvetítői szerződés megszűnése után, vagy azt megelőzően kötötték.

A tartós közvetítői szerződés megszűnése előtti időszakban kötött szerződés után a közvetítő jutalékra akkor jogosult, ha

  • a szerződést a tevékenysége eredményeként kötötték meg, vagy
  • a szerződést az általa korábban azonos jellegű szerződéshez félként megnyert személlyel kötötték meg.

Ha a közvetített szerződést a tartós közvetítői szerződés megszűnése után kötötték, akkor a közvetítő jutalékra jogosult a következő esetekben.

  • A harmadik személy – a közvetítői szerződés ideje alatt jutalékkötelesnek minősülő - szerződés megkötésére irányuló ajánlata a tartós közvetítői szerződés megszűnése előtt a megbízóhoz vagy a közvetítőhöz megérkezett, vagy
  • a szerződéskötés túlnyomórészt a tartós közvetítői szerződés tartama alatt kifejtett közvetítői tevékenységre vezethető vissza. Feltétel, hogy a szerződéskötésre a tartós közvetítői szerződés megszűnésétől számított ésszerű időn belül került sor.

A jutalék esedékessége

Önmagában az, hogy a közvetítő jogosultságot szerzett a jutalékra, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megbízó azt azonnal köteles kifizetni. A jutalék adott esetben a közvetített szerződés megkötésétől eltérő időpontokban válhat esedékessé.

A felek alapvetően szabadon állapodhatnak meg arról, hogy a jutalék kifizetése mikor válik esedékessé.

  • Amennyiben a jutalék esedékességéről külön nem egyeznek meg, a jutalék akkor és olyan mértékben esedékes, amikor és amilyen mértékben a közvetített szerződés létrejött, és a megbízó teljesítette azt (vagy teljesítenie kellett volna), avagy a szerződés létrejött, és a harmadik személy teljesítette azt.

Tehát alapvetően a közvetített szerződés teljesítettségéhez igazodik a jutalék esedékessége.

  • A jutalék akkor is jár, ha a közvetített szerződést nem teljesítették. Ez alól kivételt jelent az az eset, ha a szerződés teljesítése olyan okból maradt el, amelyért a közvetítő megbízója nem felelős. Például, ha a másik szerződő fél a felelős vagy egyik fél sem felelős a teljesítés elmaradásáért.

A jutalék legkésőbb akkor esedékes, amikor a harmadik személy teljesítette a szerződést, vagy teljesítenie kellett volna, ha a közvetítő megbízója is teljesített volna. Nincs viszont akadálya annak, hogy a felek úgy állapodjanak meg, hogy a jutalék már a közvetített szerződés megkötésekor kifizetendő, függetlenül attól, hogy a szerződés teljesítésre kerül-e.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-17 09:40:00
2024 első negyedévében 2500 darab új internetes elfogadóhely jött létre, az összes átutalásnak pedig a 78,1 százalékát indították internet- vagy mobilbankon keresztül; a kártyás vásárlások száma 11,5, százalékkal nőtt éves összevetésben, a fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések száma 28,5 százalékkal meghaladta az előző negyedévit – tájékoztatott az MNB.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A só fontos. Ismerjük a királylány meséjét, tudjuk milyen, ha nincs az ételben. Azon túl, hogy legyen kéznél, normális esetben nem tulajdonítunk nagy jelentőséget neki. Sima fehér kristályok, belecsippentünk, szórjuk, főzünk vagy eszünk tovább.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS