Tanulmányi szerződés: a legfontosabb tudnivalók

2023. 06. 27., 20:51

A munkaviszonyban gyakran felmerül az igény, hogy a munkáltató támogatni kívánja a munkavállaló tanulmányait. Különösen így van ez, ha a képzéssel megszerezhető ismeretek a munkáltatónak is előnyére válhatnak. A dolgozó tanulmányainak támogatását sokszor tanulmányi szerződés formájában valósítják meg. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó gergely ügyvéd foglalta össze,

Ki köthet tanulmányi szerződést?

Tanulmányi szerződést csak munkáltató és munkavállaló köthet. Tehát a felek között a szerződéskötéskor munkaviszonynak kell fennállnia. Természetesen a munkáltató megteheti, hogy egy olyan személy tanulmányait támogatja, akivel később kíván munkaviszonyt létesíteni, azonban az ilyen megállapodás nem számít tanulmányi szerződésnek.

Tanulmányi szerződés csak írásban köthető. A munkáltató a tanulmányi szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt a munkavállalónak. A munkavállaló pedig azt vállalja, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A tanulmányi szerződésben foglalt ezen időtartam nem lehet hosszabb 5 évnél.

Milyen tanulmányokra adható támogatás?

A tanulmányi szerződéssel támogatható tanulmányok körét tágan kell értelmezni. Tanulmányi szerződés nemcsak az iskolarendszerű képzésre köthető, hanem például gyakorlat megszerzésére és betanításra is. Fontos azonban, hogy a tanulmányi szerződés tárgya olyan képzés lehet, amellyel új ismereteket szerez a munkavállaló.

Nem köthető tanulmányi szerződés olyan tanulmányok elvégzésére, amelyre a munkáltató kötelezte a munkavállalót. Ebben az esetben a törvény írja elő, hogy a munkáltató külön szerződés nélkül is köteles megtéríteni a tanulmányi költségeket.

Milyen támogatás adható a tanulmányi szerződés alapján?

A munkáltató által a tanulmányok idején adott támogatást a szerződésben kell meghatározni. A problémák elkerülése végett érdemes ezeket a lehető legpontosabban körülírni. A támogatás formája nem szűkíthető le csupán a képzés költségeinek (tandíj, vizsgadíj) részbeni vagy teljes átvállalására. A támogatás más formában is megjelenhet. Például tankönyvekhez, taneszközökhöz nyújtott támogatás, fizetett felkészülési idő biztosítása, annak megengedése, hogy a dolgozó a tanuláshoz a munkáltató eszközeit, erőforrásait használja.

Nem köthető tanulmányi szerződés olyan kedvezmények biztosítására, amely a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján a munkavállalónak egyébként is jár. Így például nem köthető ki a szerződésben, hogy a dolgozó mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól az általános iskolai tanulmányok folytatásához szükséges időre, mivel erre a törvény alapján is jogosult a munkavállaló.

Meddig nem mondhat fel a munkavállaló?

A tanulmányi szerződésben meg kell határozni azt az időtartamot, ameddig a dolgozó vállalja, hogy a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Ez az időtartam legfeljebb 5 év lehet, de a tanulmányok elvégzésének ideje nem számít bele. Tehát az időszak a képzettség megszerzése után kezdődik.

Annak a szerződésben foglalt időnek, amíg a munkavállaló nem mondhat fel, arányosnak kell lennie a munkáltató által vállalt támogatás mértékével. Ha aránytalanság áll fenn az a tanulmányi szerződés részleges érvénytelenségéhez vezet. Ezt a bíróság a felmondási tilalommal érintett időszak arányosításával küszöbölhet ki.

Vannak olyan időszakok, amikor a munkavállaló nem végez munkát, de a tanulmányi szerződésben vállalt időszakba mégis beleszámít a törvény alapján. Ilyen például a szabadság, a szülési szabadság, és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja. A felek a szerződésben eltérően is szabályozzák, hogy mely időszak számít bele abba az időbe, amíg a dolgozó a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

Hogyan szüntethető meg a tanulmányi szerződés?

A munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el. Például, ha nem nyújtja a vállalt támogatást. Ebben az esetben a dolgozó nem köteles folytatni a tanulmányokat, vagy ledolgozni a szerződésben kikötött időt. 

Előfordulhat, hogy a munkavállaló szegi meg a tanulmányi szerződésben foglaltakat. Például nem teszi le a vizsgáit. Ebben az esetben a munkáltató elállhat szerződéstől és a nyújtott támogatást is visszakövetelheti. Ha a munkavállaló munkaviszonya a megállapodás szerint letöltendő idő előtt szűnik meg, akkor a támogatás arányos részét kell visszatérítenie.

Ha bármelyik fél körülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna, akkor a szerződést az érintett fél azonnali hatállyal felmondhatja. Ha a dolgozó mondja fel erre hivatkozva a szerződést, a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti. Ha a munkavállaló a szerződésben vállalt időtartamot csak részben töltötte ki, akkor a munkáltató a támogatás arányos visszatérítésére jogosult. Ha a munkáltató mondja fel a tanulmányi szerződést, az által adott támogatást nem követelheti vissza.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 09., 18:20
Kiválóan teljesített a Széchenyi Kártya Program 2025 első félévében, a programban részt vevő bankok 8555 beruházási célú hiteligényt fogadtak be 264,7 milliárd forint összegben – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.
2025-07-10 17:10:00
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS