Támogató eljárás megindítására számíthatnak azok a magánszemélyek, akik 2018-ban külföldi pénzintézetnél vezettek számlát, ott befektetésekből szereztek jövedelmet, illetve az Európai Unió más tagállamából kaptak munkaviszonyból, vezető tisztségviselői tiszteletdíjból, életbiztosításból, ingatlan értékesítéséből és hasznosításából származó jövedelmet – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.
Az elmúlt napokban az adóhatóság megkezdte az értesítések kiküldését támogató eljárásról kapcsolatfelvételre történő felhívással olyan magánszemélyek részére, akiknek 2018-ban külföldről származott jövedelme – kezdi friss bejegyzését Süli Szilvia, az RSM Hungary menedzsere.
Ezekben az értesítésekben a NAV arról tájékoztatja az érintett magánszemélyt, hogy a nemzetközi automatikus információcsere keretében 2018-ra vonatkozóan beérkezett adatszolgáltatások adatait összevetette a magánszemély által benyújtott szja-bevallásban szereplő adatokkal, mely során eltérést tapasztalt a DAC1, illetve a DAC2/CRS adatszolgáltatással érintett külföldi jövedelemadatok, valamint a magánszemély által bevallott adatok között.
Ez jelentheti azt, hogy az adott magánszemély külföldről származó jövedelmével kapcsolatban Magyarországon nem adott be személyi jövedelemadó bevallást, vagy a benyújtott bevallásában feltüntetett adatok eltérnek az adóhatóság által nemzetközi információcsere keretében rendelkezésre álló adatoktól.
Az értesítések között vannak olyanok, amelyben az adóhatóság tételesen felsorolja, hogy a kapott automatikus adatszolgáltatás alapján a magánszemély milyen típusú jövedelemben részesült és mekkora összegben. De akadnak olyan értesítések is, amelyekben csak az szerepel, hogy az adóhatóság honnan kapott adatot és milyen típusú jövedelemre vonatkozóan, összegeket azonban nem lát benne az adózó.
Bár a támogató eljárásokban történő részvétel önkéntes, mindenképp javasoljuk az értesítőben megadott határidőn belül felvenni a kapcsolatot az adóhatósággal. Egyrészt azért, mert szankciók ezen eljárás keretében nem kerülnek megállapításra, másrészt azért, mert ha a támogatói eljárás eredménytelenül zárul, akkor a NAV ellenőrzést rendelhet el. Ez utóbbinál pedig adóbírság főszabály szerint az adóhiány 50 százaléka.
Eredménytelen a támogató eljárás, ha
– a kapcsolatfelvétel az adózóval bármilyen okból meghiúsul, illetve
– önellenőrzésre felhívást követően az adózó az önellenőrzést nem nyújtja be, vagy
– nem történik meg teljes körűen a feltárt anomáliák rendezése az eljárásra nyitva álló határidőben.
Az alábbiakban nézzük meg egy kicsit részletesebben a DAC1, illetve a DAC2/CRS adatszolgáltatást.
A DAC1 az Európai Unió tagállamai közötti adatszolgáltatás a munkaviszonyból, a vezető tisztségviselői tiszteletdíjból, az életbiztosításból, az ingatlan értékesítéséből és ingatlan hasznosításából származó jövedelemre, továbbá a nyugdíjakra vonatkozóan.
Az Európai Unió valamennyi tagállamával kötött Magyarország kettős adóztatást kizáró egyezményt. Magyar adóügyi illetőségű magánszemély külföldről származó jövedelme esetén meg kell vizsgálni, hogy
– a vonatkozó kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján milyen feltételek teljesülése esetén kerül át az adóztatás joga külföldre, és
– külföldi adókötelezettség esetén a jövedelmet Magyarországon mentesítik az adóztatás alól, vagy beszámítják a magyar adófizetési kötelezettségbe a külföldön megfizetett adót, illetve
– külföldön történő adóztatás esetében Magyarországon milyen bevallási kötelezettség terheli az érintett magánszemélyt.
A munkaviszonyból és a vezető tisztségviselői tiszteletdíjból származó jövedelem nem csak személyi jövedelemadó tekintetében vethet fel kérdéseket, hanem szociális hozzájárulási adó- és társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan is.
Az OECD által kialakított Common Reporting Standard (CRS) és az európai uniós DAC2 Irányelv alapján a pénzügyi számlákra vonatkozóan az alábbiakról kap a magyar adóhatóság információt külföldről:
a) számla tulajdonosának neve, lakcíme, adóazonosító száma, születési helye és ideje;
b) számlaszám;
c) az adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény neve és azonosító száma;
d) a számla egyenlege vagy értéke az adatszolgáltatási időszak végén, illetve ha a számlát év közben vagy az időszak folyamán megszüntették, akkor a számla megszüntetését;
e) letéti számla esetében:
– a kamat, illetve az osztalék bruttó összege és a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel bruttó összege, amelyet az adott időszakban a számlára befizettek vagy azon jóváírtak; és
– a pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bruttó bevétel, amelyet a vonatkozó időszakban a számlára befizettek vagy azon jóváírtak,
f) betétszámla esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat bruttó összege; és
g) az e),illetve az f) pontban nem szereplő számlák esetében a vonatkozó időszakban a számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt teljes bruttó összeg, amelynek az adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a kötelezettje vagy adósa, beleértve a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a visszaváltásokból származó, a számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét.
A külföldi jövedelemről kapott igazolásokat mindenképp javasolt összevetni az adóbevallásban szereplő adatokkal, illetve azokkal az információkkal, amelyek a NAV értesítőjében szerepelnek. Amennyiben ezekben az adatokban eltérést tapasztal és jelentősebb összegű külföldről származó jövedelemmel rendelkezik, érdemes adótanácsadóhoz fordulnia, aki segítségére lehet a magyarországi adókötelezettség megállapításában és szükség esetén közreműködik az adóhatósági eljárásban. A pontos ismeretek hiánya jelentős adókockázatot eredményezhet, vagy ahhoz vezethet, hogy az adózó nem él minden adófizetés-csökkentési lehetőséggel.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”