Színlelt szerződés: nem minden az, aminek látszik

2023. 05. 21., 16:13

Az életben nem minden az, aminek látszik. Nincs ez másképp a szerződések világában sem. Mit jelent a színlelt szerződés? Mi a következménye, ha a szerződés, a szerződő felek akarata nem igazán őszinte? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó foglalta össze.

Mitől lesz szerződés a felek akarata?

Ahhoz, hogy a felek szándéka szerződéssé „alakuljon”, minden félnek az akaratára szükség van. Ráadásul csak akkor jön létre szerződés, ha a felek akarata kölcsönös és egybehangzó – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Kölcsönös az, amit minden fél ugyanúgy akar, mindenkire nézve kötelező lesz a megállapodás. Egybehangzó, amikor a felek akarata egymással megegyezik, összhangban van. A szerződések létrejöttéről többet is megtudhatsz itt, meg itt és még itt is.

Mi a színlelt szerződés?

Ahogy láthattad, a szerződéshez elengedhetetlen a felek kölcsönös és egybehangzó akarata, amit kifejezésre is juttatnak.

Az életben előfordulnak olyan helyzetek, esetek, amikor a felek látszóleg megkötnek egy szerződést, például aláírják a papírokat, de valójában az akaratuk nem a szerződés megkötésére irányult. Ekkor beszélhetünk színlelt szerződésről.

Színlelt szerződések esetén minkét fél oldaláról hiányzik a tényleges, valódi akarat az adott szerződés megkötésére. Ekkor tehát kétoldalú akarathibáról van szó. A probléma a felek akaratában van. A szerződés bár látszólag rendben van, ám ha jobban megnézzük a helyzetet, felszínre kerül a „bibi”.

Egyedül nem lehet egy szerződést színlelni

Mivel a színlelt szerződések kétoldalú akarathibában szenvednek, ebből következik, hogy egyedül nem lehet úgy színlelni, hogy jogi értelemben színlelt szerződés szülessen.

Színlelt szerződés esetén a szerződő felek közösen, egymással egyetértve tesznek olyan nyilatkozatot, írnak alá olyan szerződést, amivel hamis látszatot keltenek. A színlelés mindig tudatos magatartás, véletlenül nem következhet be. A színlelésben minden szerződő félnek benne kell lennie, tudnia kell róla és egyet kell értenie. Ha az egyik fél akarata valós volt a szerződés megkötésére, akkor már nem beszélhetünk színlelt szerződésről. A szerződés színlelt jellege akkor sem állapítható meg, ha több szerződő fél közül akár csak az egyikük valóban az adott szerződést akarta megkötni. Színlelt szerződés esetén tehát a szerződő felek nem egymást tévesztik meg, hanem a rajtuk kívülállókat.

Mi lesz a színlelt szerződés sorsa?

A színlelt szerződés semmis – mondja ki a Polgári Törvénykönyv.

Ez érthető is, hiszen hogyan lehetne érvényes egy olyan szerződés, amivel a szerződő felek közös akarattal egy harmadik személyt, például egy hitelezőt, vagy egy hatóságot akarnak félrevezetni, hamis látszatot akarnak kelteni?

A bíróság például egy esetben kimondta, hogy színlelt az a házastársi közös vagyont megosztó szerződés, amelyben az egyik házastárs a saját tulajdonú ingatlana felét valós átruházási szándék nélkül, az ellene folyó büntetőeljárás vagyoni következményeinek elkerülése érdekében adta a másik házastárs tulajdonába.

Színlelt tartási szerződések is előfordulhatnak, amivel például az egyik örököst akarják teljes egészében „kizárni” a vagyonból. Olyan is előfordult már, hogy adásvételi szerződés megkötését színlelték a felek annak érdekében, hogy a fiktív vevő bankkölcsönt vehessen fel.

A leplezett szerződés

Elképzelhető, hogy a színlelt szerződés valamilyen másik szerződést leplez.

Leplezett szerződésről akkor beszélhetünk, ha a szerződő felek megkötnek egy szerződést, de ténylegesen egy másik szerződésre irányult a szándékuk.

A leplezett szerződések megkötésének oka sok esetben a jogszabályok megkerülése, vagy a felekre vonatkozó hátrányos következmények elkerülése.

Színlelt szerződés lehet például egy látszólag ajándékozási szerződés, ha a felek akarata valójában adásvételre irányult, csak úgy állítják be, mintha ajándékozás lett volna. Ilyenkor a felek az ajándékozási szerződéssel az adásvételt leplezik. De történhet ez fordítva is, amikor ténylegesen ajándékozás történik, de a felek egy adásvételi szerződést írnak alá, mintha az valósulna meg.

Mi lesz a leplezett szerződés sorsa?

Míg a színlelt szerződés semmis, addig az azzal leplezett szerződés nem minősül automatikusan érvénytelennek. A törvény ugyanis kimondja, hogy ha a színlelt szerződés más szerződést leplez, a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni.

Ha például a felek munkaszerződés helyett vállalkozási szerződést kötnek, de valójában a kapcsolatuk munkaviszonynak minősül, akkor a jogaikat és kötelezettségeiket az így leplezett munkaszerződés alapján kell megítélni. Ilyenkor az „álcázott” munkáltatónak be kell fizetnie a szükséges munkáltatói közterheket, míg nem kizárt, hogy az „álcázott” munkavállalónak is a pénztárcájába kell nyúlni. Könnyen meglehet ugyanis, hogy a részére kifizetett összegek alapján az elmaradt személyi jövedelemadót kell utólag rendeznie.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS