Szigorít a NAV: több számlát utasíthat el a hatóság júliustól

2025. 06. 17., 16:35

2025. július 1-jétől a NAV online adatszolgáltatási rendszere jóval szigorúbb lesz: több eddig csak figyelmeztetést eredményező adatszolgáltatási probléma mostantól hibának minősül, a hibás számlákat pedig visszautasítja az adóhatóság. A Niveus szerint most minden vállalkozásnak érdemes felülvizsgálnia a számlázási folyamatait, különösen azoknak, akiknél automatizált adatküldés működik.

Az adóhatóság júliustól életbe lépő változtatásai gyökeresen érinthetik a vállalkozások mindennapjait: 21 figyelmeztető kódot („WARNING”) hibának („ERROR”) minősít át a NAV, így ezek a hibák a továbbiakban érvénytelenítik a számlaadat-szolgáltatását. A leggyakoribb problémák az áfakódok helytelen megadásához, a vevő adószámához, illetve a módosító számlák hibás hivatkozásaihoz kapcsolódnak – ezekből pedig már egy kisebb cég is tucatnyit generálhat havonta.

„Az érintett vállalkozások jelentős része nem is tud róla, hogy hibás adatszolgáltatás fut náluk automatikusan a háttérben. Július után azonban ők is kénytelenek lesznek ezekkel foglalkozni, ugyanis ezeknek a problémáknak a következménye nem figyelmeztetés lesz, hanem hibának minősülnek, aminek következtében a NAV nem fogadja be a számlaadat-szolgáltatást, ami áfabevallási eltérésekhez és akár adóhatósági ellenőrzéshez is vezethet” – mondta Antretter Erzsébet, a Niveus adótanácsadási üzletágának vezetője.

Automatizált hiba miatt ellenőrzés

A NAV rendszeréből visszapattant számlák nem fognak szerepelni a vevő M-lapján, ami súlyos problémát okozhat a bevallások egyeztetésekor. Ráadásul 2025-től az adóhatóság új típusú, úgynevezett adategyeztetési eljárást is indít, amelyben már az online számlaadatok és az áfabevallások közötti eltérések automatikus kiszűrésére törekszik.

„Sok cég még mindig abban a hitben él, hogy a számlázóprogram automatikus NAV-kapcsolata garancia a hibamentes működésre. A valóság ezzel szemben az, hogy egy hibás adószám, egy rosszul kiválasztott áfakód vagy egy elfelejtett hivatkozás könnyen meghiúsíthatja az egész adatszolgáltatást” – tette hozzá a Niveus szakértője.

Mit tehetnek most a cégek?

A Niveus szakértői szerint az első és legfontosabb lépés a jelenlegi folyamatok auditálása: milyen adatok kerülnek ki a számlázóból a NAV felé, milyen szabályrendszer alapján működik az automatikus adatküldés, és van-e emberi kontroll ezen a ponton. Emellett új típusú szoftveres validációk, tesztelések és oktatások is javasoltak, különösen ott, ahol több cég, telephely vagy rendszer érintett egyszerre.

Időzített adókockázat

A NAV júliusi változtatása csak az első lépés: a hivatal többször jelezte, hogy az online számlaadat-szolgáltatás lesz az ellenőrzések új alapja, amelyben a mesterséges intelligenciát is egyre aktívabban használják. Ezért az automatizálás önmagában nem elég – a digitális megfelelőséghez most már folyamatos kontroll és szakértői háttér is kell – írják a Niveus szakértői.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 07., 20:10
A 130 milliárd forint keretösszegű Demján Sándor 1+1 Programban már több mint 1300 vállalkozás kapott pozitív támogatói döntést, összesen 104,3 milliárd forint értékben; a támogatások zöme a legkevésbé fejlett térségekbe kerül, a beruházások többsége az ipari, építőipari és logisztikai szektorokat érinti – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-07 16:20:00
Az Otthon Start programhoz köthetően fokozódhat a kereslet a kisebb lakások iránt, és a több adásvétel emelkedő pályán tarthatja a lakásárakat, de mivel a kamattámogatott hitelek nehezebben épülnek be a lakásárakba, és a befektetők is óvatosabbakká válhatnak, ezért drasztikus drágulás középtávon nem várható – olvasható az ingatlan.com elemzésében.
2025-07-04 18:05:00
A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete közlése szerint idén január–júniusban 12,2 százalékkal több elektromos járművet helyeztek forgalomba Magyarországon, mint egy évvel korábban, a szakmai szervezet értékelése szerint a bővülés hátterében elsősorban vállalati e-autó program áll – mutatnak rá az Energetikai Minisztérium szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS