Szerződések megszűnése: felmondás, felbontás vagy elállás?

2021. 03. 04., 17:30

Hogyan lehet megszüntetni egy szerződést? Mit jelent a felmondás, felbontás és elállás? Ugyanazt jelentik vagy teljesen mást? Mi a helyes, a szerződést felmondjuk vagy felbontjuk? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Szerződések megszűnése

Semmi sem tart örökké. Ez bizony a szerződésekre is vonatkozik. Egy szerződéses kapcsolat többféleképpen is véget érhet – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. A legjobb, ha azt a felek teljesítik. Ez azonban nem mindig így történik. Van, amikor anélkül ér véget egy szerződéses viszony, hogy azt teljesítették volna. De ekkor sem mindegy, hogy a megszűnés hogyan, milyen módon történik. Az egyes megszűnési lehetőségek között ugyanis nagy a különbség.

Hogyan érhet véget egy szerződés?

Egy szerződést többféle módon is meg lehet szüntetni. Még a szerződés megszűnése és megszüntetése sem ugyanazt jelenti. No, és ott van még a felmondás, felbontás és elállás is. De nézzük, hogy mi mit jelent pontosan. Ígérem, utána már nem lesz olyan zavaros a kép.

A szerződés megszűnése: felmondás, felbontás, elállás?

A szerződés megszűnése összefoglalva jelenti mindazt, aminek az az eredménye, hogy a szerződés véget ér.

A szerződések megszűnésénél lényeges, hogy csak az egyik fél akarja lezárni a kapcsolatot, vagy netán minden fél ezt látja a legjobbnak. A másik fontos tényező, hogy a megállapodástól a jövőre nézve vagy visszamenőlegesen akarnak-e szabadulni.

A szerződések megszűnésének 4 formája lehetséges:

  • a szerződés megszüntetése,
  • a felmondás,
  • a felbontás,
  • a szerződéstől történő elállás.

A szerződés megszüntetése

A megszüntetés a felek közös megegyezésével történik. A szerződő felek közösen, a jövőre nézve szüntetik meg a szerződést.

Például a bérleti szerződést közös akarattal megszüntethetik a következő hónap első napjával, de akár már másnaptól is. Azért mondjuk, hogy a szerződés megszüntetése a jövőre nézve történik, mert a szerződéses kapcsolatban addig eltelt időszakot a megszüntetés nem érinti. A megszüntetés napjától lesz igaz, hogy a szerződés már egyik felet sem kötelezi.

A felmondás, ami nem ugyanaz, mint a felbontás

A felmondás a jövőre nézve szünteti meg a szerződést. A közös megegyezéssel történő megszüntetéshez képest azonban lényeges eltérés, hogy itt csak az egyik fél akarja, hogy a szerződéses kapcsolat véget érjen. A felmondás esetén nem beszélhetünk a felek közös akaratáról, az csak az egyik fél döntése. Ezért mondjuk azt, hogy a felmondás egyoldalú jognyilatkozat. A felmondáshoz a másik szerződő fél hozzájárulása, elfogadása, beleegyezése nem szükséges. Nem véletlen, hogy egy szerződés felmondása esetén előfordulnak viták, hiszen ekkor a felek nem közösen döntöttek a megszűnésről. A felmondást jogszabály vagy a felek közötti szerződés teszi lehetővé.

A felbontás

Bár a felmondás és a felbontás között mindössze egy betű az eltérés, a kettő mégis teljesen mást jelent. Sokan tévesen keverik a felmondást és a felbontást.

A felbontás a felek közös akaratával történik. A szerződő felek egyetértenek abban, hogy véget vetnek a szerződéses kapcsolatnak. A felbontás azonban nem a jövőre nézve szünteti meg a szerződést, mint a közös megegyezéssel történő megszüntetés. Felbontás esetén a szerződés visszamenőlegesen szűnik meg, mintha a szerződés létre sem jött volna. A felbontással a szerződés a megkötésének idejére visszamenőleg szűnik meg. Úgy képzeld el, mintha egy filmtekercset visszafelé játszanánk le az elejéig, így eljutnánk ismét ahhoz a ponthoz, amikor a film, vagyis esetünkben a felek szerződéses kapcsolata, elkezdődött.

Akkor van lehetőség a felbontásra, ha a felek helyre tudják állítani az eredeti állapotot. Ez azt jelenti, hogy a felbontás eredményeként mindkét fél ismét olyan helyzetbe kerül, mintha meg sem kötötték volna a szerződést. Ha az eredeti állapot természetben nem állítható helyre, a szerződés felbontásának nincs helye.

A felbontás nem lehetséges minden esetben. Például egy tartási szerződés esetén nem lehet úgy tenni, mintha az egyik fél által nyújtott gondozás meg sem történt volna. Ugyanakkor egy életjáradéki szerződésnél már nincs ilyen probléma, hiszen a kifizetett pénz visszafizethető. A tartási szerződést tehát a jövőre nézve lehet megszüntetni és a megszüntetéskor a feleknek egymással el kell számolniuk. Az életjáradéki szerződés azonban felbontással is véget érhet. Ilyenkor a feleknek az eredeti állapotot kell helyreállítaniuk.

Elállás a szerződéstől

Az elállás mindig csak az egyik fél döntése, egyoldalú nyilatkozat. Ebben tehát a felmondásra hasonlít. Itt sem szükséges, hogy a másik fél ehhez hozzájáruljon vagy jóváhagyja az elállást. Az elállás visszamenőlegesen szünteti meg a szerződést, mintha a szerződés létre sem jött volna.

Elállási jogot jogszabály vagy a felek szerződése is tartalmazhat. Például sokak számára ismert az internetes vásárlásoknál biztosított elállási jog.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.
2026-08-13 20:30:15
A legtöbb cégvezető tudja, merre szeretne haladni. A kérdés inkább az, mi lassítja le közben. A VOSZ Barométer 2026-os második negyedéves felmérése három visszatérő akadályt azonosított: a szakképzett munkaerő hiányát, a csökkenő vásárlóerőt és a megrendelések kiszámíthatatlanságát. Nem újkeletű problémák – de a hatásuk ma is érezhető.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS