Szerződések megszűnése: felmondás, felbontás vagy elállás?

Szerződések megszűnése

Semmi sem tart örökké. Ez bizony a szerződésekre is vonatkozik. Egy szerződéses kapcsolat többféleképpen is véget érhet – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. A legjobb, ha azt a felek teljesítik. Ez azonban nem mindig így történik. Van, amikor anélkül ér véget egy szerződéses viszony, hogy azt teljesítették volna. De ekkor sem mindegy, hogy a megszűnés hogyan, milyen módon történik. Az egyes megszűnési lehetőségek között ugyanis nagy a különbség.

Hogyan érhet véget egy szerződés?

Egy szerződést többféle módon is meg lehet szüntetni. Még a szerződés megszűnése és megszüntetése sem ugyanazt jelenti. No, és ott van még a felmondás, felbontás és elállás is. De nézzük, hogy mi mit jelent pontosan. Ígérem, utána már nem lesz olyan zavaros a kép.

A szerződés megszűnése: felmondás, felbontás, elállás?

A szerződés megszűnése összefoglalva jelenti mindazt, aminek az az eredménye, hogy a szerződés véget ér.

A szerződések megszűnésénél lényeges, hogy csak az egyik fél akarja lezárni a kapcsolatot, vagy netán minden fél ezt látja a legjobbnak. A másik fontos tényező, hogy a megállapodástól a jövőre nézve vagy visszamenőlegesen akarnak-e szabadulni.

A szerződések megszűnésének 4 formája lehetséges:

• a szerződés megszüntetése,
• a felmondás,
• a felbontás,
• a szerződéstől történő elállás.

A szerződés megszüntetése

A megszüntetés a felek közös megegyezésével történik. A szerződő felek közösen, a jövőre nézve szüntetik meg a szerződést.

Például a bérleti szerződést közös akarattal megszüntethetik a következő hónap első napjával, de akár már másnaptól is. Azért mondjuk, hogy a szerződés megszüntetése a jövőre nézve történik, mert a szerződéses kapcsolatban addig eltelt időszakot a megszüntetés nem érinti. A megszüntetés napjától lesz igaz, hogy a szerződés már egyik felet sem kötelezi.

A felmondás, ami nem ugyanaz, mint a felbontás

A felmondás a jövőre nézve szünteti meg a szerződést. A közös megegyezéssel történő megszüntetéshez képest azonban lényeges eltérés, hogy itt csak az egyik fél akarja, hogy a szerződéses kapcsolat véget érjen. A felmondás esetén nem beszélhetünk a felek közös akaratáról, az csak az egyik fél döntése. Ezért mondjuk azt, hogy a felmondás egyoldalú jognyilatkozat. A felmondáshoz a másik szerződő fél hozzájárulása, elfogadása, beleegyezése nem szükséges. Nem véletlen, hogy egy szerződés felmondása esetén előfordulnak viták, hiszen ekkor a felek nem közösen döntöttek a megszűnésről. A felmondást jogszabály vagy a felek közötti szerződés teszi lehetővé.

A felbontás

Bár a felmondás és a felbontás között mindössze egy betű az eltérés, a kettő mégis teljesen mást jelent. Sokan tévesen keverik a felmondást és a felbontást.

A felbontás a felek közös akaratával történik. A szerződő felek egyetértenek abban, hogy véget vetnek a szerződéses kapcsolatnak. A felbontás azonban nem a jövőre nézve szünteti meg a szerződést, mint a közös megegyezéssel történő megszüntetés. Felbontás esetén a szerződés visszamenőlegesen szűnik meg, mintha a szerződés létre sem jött volna. A felbontással a szerződés a megkötésének idejére visszamenőleg szűnik meg. Úgy képzeld el, mintha egy filmtekercset visszafelé játszanánk le az elejéig, így eljutnánk ismét ahhoz a ponthoz, amikor a film, vagyis esetünkben a felek szerződéses kapcsolata, elkezdődött.

Akkor van lehetőség a felbontásra, ha a felek helyre tudják állítani az eredeti állapotot. Ez azt jelenti, hogy a felbontás eredményeként mindkét fél ismét olyan helyzetbe kerül, mintha meg sem kötötték volna a szerződést. Ha az eredeti állapot természetben nem állítható helyre, a szerződés felbontásának nincs helye.

A felbontás nem lehetséges minden esetben. Például egy tartási szerződés esetén nem lehet úgy tenni, mintha az egyik fél által nyújtott gondozás meg sem történt volna. Ugyanakkor egy életjáradéki szerződésnél már nincs ilyen probléma, hiszen a kifizetett pénz visszafizethető. A tartási szerződést tehát a jövőre nézve lehet megszüntetni és a megszüntetéskor a feleknek egymással el kell számolniuk. Az életjáradéki szerződés azonban felbontással is véget érhet. Ilyenkor a feleknek az eredeti állapotot kell helyreállítaniuk.

Elállás a szerződéstől

Az elállás mindig csak az egyik fél döntése, egyoldalú nyilatkozat. Ebben tehát a felmondásra hasonlít. Itt sem szükséges, hogy a másik fél ehhez hozzájáruljon vagy jóváhagyja az elállást. Az elállás visszamenőlegesen szünteti meg a szerződést, mintha a szerződés létre sem jött volna.

Elállási jogot jogszabály vagy a felek szerződése is tartalmazhat. Például sokak számára ismert az internetes vásárlásoknál biztosított elállási jog.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog