Az ingatlanközvetítői tevékenység lényege, hogy az ingatlanközvetítő az adott ingatlanra vonatkozó adásvételi vagy bérleti szerződés megkötésének elősegítése érekében végzi tevékenységét. Az ingatlanközvetítő szempontjából is lényeges, hogy az ingatlanra vonatkozóan születik-e adásvételi, bérleti szerződés vagy vételi ajánlat, illetve előszerződés. Egy közelmúltban történt törvénymódosítás kapcsán merült fel a kérdés, hogy jogosult az ingatlanközvetítő a nála jelentkező vevő részére vételi ajánlatot szerkeszteni? Dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Mit értünk vételi ajánlat alatt?
A szerződések létrejöttének alapvető feltétele, hogy a szerződő felek a lényeges és bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben megállapodjanak.
A szerződés akkor jön létre, amikor az érintett felek a szerződés lényeges tartamában létrejött megegyezésüket kölcsönösen és egybehangzóan kifejezik. Ez lényegében a szerződés tartalmának egybehangzó elfogadását jelenti. Ezt a felek többféle úton is kifejezhetik, például a szerződés kölcsönös aláírásával, vagy akár szóban, illetve ráutaló magatartással való elfogadással. Vannak olyan esetek, amikor kötelező a szerződés írásba foglalása, mint például ingatlan adásvételi vagy lakásbérleti szerződés esetén.
A szerződéskötést szinte minden esetben megelőzi az ajánlattétel valamelyik fél részéről. Az ajánlat egy olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyben az ajánlattevő egyértelműen kifejezi a szerződés megkötésére irányuló szándékát és nyilatkozatában kitér a megkötendő szerződés lényeges tartalmára. Ingatlan adásvétel esetén a vételi ajánlat az adásvételi szerződés megkötésére irányuló vevői akaratot kifejező, megfelelő formában és tartalommal megtett nyilatkozat.
Miért lehet fontos a vételi ajánlat?
A vételi ajánlat egy jogi szempontból jelentős nyilatkozat. Ha az ajánlati kötöttség ideje alatt az eladó a vételi ajánlattal egyetértő, azt elfogadó nyilatkozatot tesz, akkor lényegében a felek között a szerződés létrejött. Ha viszont az eladó az ajánlati kötöttség letelte után tesz elfogadó nyilatkozatot, akkor a szerződés főszabály szerint nem jön létre. Késedelmes elfogadás esetén is létrejön a szerződés, ha az eladó erről késedelem nélkül tájékoztatja a vevőt.
Az ajánlattevő maga határozhatja meg, hogy mennyi ideig köti az általa megtett ajánlat. Ha nem határozza meg az ajánlati kötöttségének időtartamát, akkor ezt a kérdést jogszabály rendezi.
Hogyan tehető meg az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlat?
Tekintettel arra, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint az ingatlan adásvételi szerződést írásba kell foglalni, így az ingatlan megvásárlására vonatkozó vételi ajánlat is csak írásban érvényes. Nem feltétel viszont, hogy az ajánlat ügyvéd által ellenjegyzett okiratban, közokiratban vagy akár két tanúval ellátott iratban legyen. Elegendő az egyszerű írásba foglalás is.
A vételi ajánlatnak minimálisan tartalmaznia kell azokat a feltételeket, amelyek az ingatlan adásvételi szerződés alapvető elemei.
Az ajánlat a legtöbb esetben megfelelőnek tekinthető, ha a tartalmazza legalább
Természetesen számos egyéb, lényeges kérdést tartalmazhat a vételi ajánlat. Például a vételárra vonatkozó fizetési határidőt, fizetési ütemezést, az ingatlan birtokának átadására vonatkozó határidőt.
Az ingatlanközvetítő tevékenysége
2021. január 1. napjával módosításra került a Lakástörvény ingatlanközvetítőkre vonatkozó része. A módosítás keretében az ingatlanközvetítő tevékenységének meghatározása úgy került egyértelműsítésre, hogy a közvetítő feladatainak körébe nem tartozik bele az ügyletek lebonyolításához szükséges okiratok megszerkesztése és ellenjegyzése.
Szerkeszthet-e az ingatlanközvetítő vételi ajánlatot?
A vételi ajánlat az adásvételi ügylet lebonyolításának része. Mint láthattuk, a vételi ajánlatnak lényeges jelentősége van, mivel az ajánlat írásbeli megtétele és annak elfogadása magát a szerződést is létrehozza a felek között. A Lakástörvény fenti módosítása egyértelművé teszi, hogy a vételi ajánlat megszerkesztése, azaz az ajánlattevő akaratának okiratba foglalása nem tartozik az ingatlanközvetítő tevékenységi körébe.
Az okiratszerkesztés alapvetően ügyvédi, közokirat esetén közjegyzői tevékenység. Okiratszerkesztés alatt azt értjük, amikor az ügyfél jognyilatkozatát egy másik személy (pl. ügyvéd) foglalja okiratba. Ebben az esetben tehát a nyilatkozó fél nem saját maga írja és szerkeszti meg az általa tett nyilatkozatot, hanem egy másik személy önti formába a jogi hatás kiváltására alkalmas nyilatkozatát. Okiratszerkesztéssel rendszeresen és ellenérték fejében ügyvédi tevékenység folytatására jogosult személy foglalkozhat. Érdemes megjegyezni, hogy nem számít ügyvédi tevékenységnek, ha valaki szívességből, ellenérték nélkül segít valakinek a nyilatkozatának okiratba foglalásában. Véleményem szerint nem ügyvédi tevékenység körébe eső okiratszerkesztés önmagában az sem, ha valaki konkrét ügyhöz nem kapcsolódó iratmintát hoz nyilvánosságra.
Nem kizárt, hogy ingatlanközvetítő szerkessze a vételi ajánlatot, de ezt nem az ingatlanközvetítői tevékenysége körében végezheti, hanem akkor, ha párhuzamosan ügyvédi tevékenység végzésére is jogosult.
Felmerülhet, hogy az ingatlanközvetítő által mintaként elkészített és az ajánlattevő rendelkezésére bocsátott, de adatokkal az ajánlattevő által kitöltött vételi ajánlat, hogyan minősül a fentiek fényében? Ebben lehetséges, hogy megoszlanak a vélemények. Álláspontom szerint a jogalkotó szándékát tekintve ebben az esetben is az ingatlanközvetítő által szerkesztett iratról beszélhetünk, mivel a nyilatkozattevő akaratát kifejező mondatok és kifejezések a közvetítő által kerültek az ajánlattevőnek átadott mintába, aki lényegében csak adatokkal tölti ki a szöveget.
A fentiek alapján nem része az ingatlanközvetítő tevékenységének az adásvételi előszerződés és a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozat megszerkesztése sem.
Mi az, amit biztosan megtehet az ingatlanközvetítő?
Az ingatlanközvetítő aláírathat az érdeklődővel megtekintési nyilatkozatot, amely annak igazolására szolgál, hogy az érdeklődőnek az ingatlant bemutatta, illetve, hogy az érdeklődő az ő közvetítésével talált rá az ingatlanra. A megtekintési nyilatkozat nem az adásvételi szerződés megkötésének része.
Természetesen eljárhat a közvetítő a szerződéskötéshez szükséges okiratok, dokumentumok beszerzése és előkészítése érdekében. Így például közreműködhet a tulajdoni lap, az energetikai tanúsítvány beszerzése során.
Érdemes megjegyezni, hogy ha a fentiek ellenére mégis az ingatlanközvetítő szerkesztette a vételi ajánlatot az ajánlattevő számára, e tény még önmagában nem teszi érvénytelenné az ajánlatot.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.