Sokan tudják, hogy minden cégnek rendelkeznie kell székhellyel. Viszont a székhely mellett a cégnek lehet telephelye és fióktelepe is. Milyen jogi feltételeknek kell megfelelnie a székhelynek? Mi a különbség a székhely, a telephely és a fióktelep között? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
A törvény szerint a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. Ez nem jelenti, hogy a cég székhelye csak és kizárólag irodahelyiségben lehet. A cég bejegyzett irodájaként más jellegű ingatlan, például egy lakás is szolgálhat, amely képes betölteni a székhely funkcióját. A székhely, mint bejegyzett iroda tehát nem az ingatlan jellegére, hanem inkább funkciójára utal. A székhely ugyanis a cég levelezési címe. Tehát az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése történik. A székhelyen történik továbbá a cég hivatalos iratainak őrzése (pl. létesítő okiratok, üzleti dokumentumok) és rendelkezésre tartása. A székhelyen kerül sor a jogszabályokban meghatározott, székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítésére is.
A székhelyet a cég köteles a cég nevét is feltüntető cégtáblával megjelölni. Ez viszont nem jelenti, hogy elegendő pusztán a cégtáblát kitenni, mivel a székhelynek olyan ténylegesen létező ingatlannak kell lennie, amely képes betölteni a székhellyel kapcsolatban előírt funkciókat.
Nem kötelező feltétele viszont a székhelynek, hogy a cég központi ügyintézése, a céggel kapcsolatos döntéshozatal is itt történjen. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, akkor a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratban (társasági szerződésben, alapító okiratban) és a cégjegyzékben is fel kell tüntetni.
Székhellyel minden cégnek rendelkeznie kell ahhoz, hogy a törvényes működést biztosítani tudja. Telephelyre és fióktelepre viszont nincs feltétlenül szükség sem a cég alapításához, sem a működéséhez.
A cég telephelye a cég székhelyétől eltérő helyen található olyan hely, ahol a cég tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó tevékenységet folytat. Például a kereskedelemmel foglalkozó cég esetén a cég kereskedelmi egységei (üzletei) a cég telephelyeinek tekinthetők. Nem telehely viszont, ahol a cég csak átmenetileg folytat kereskedelmi tevékenységet. Például, ha időnként piacon is értékesíti termékeit, mivel ez nem tartós letelepedéssel járó tevékenység.
A fióktelep olyan telephely, mely más településen (magyar cég külföldi fióktelepe esetén más országban) van, mint a cég székhelye. Így például, ha egy cégnek Budapesten van a székhelye, akkor a Budapesten belül, de eltérő helyen működtetett üzlete a cég telephelye, a Debrecenben működtetett üzlete a cég fióktelepe.
Ha egy cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, akkor ezeket köteles a létesítő okiratában és a cégjegyzékben is feltüntetni. A cég nem köteles azonban minden tulajdonában vagy használatában álló ingatlant kötelezően telephelyként vagy fióktelepként feltüntetni, csak azokat, ahol ténylegesen is állandó és önálló üzleti (üzemi) tevékenységet folytat.
A cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. Az ingatlan használatának joga alapulhat például bérleti szerződésen, szívességi használaton, haszonélvezeti jogon.
A cégbejegyzés vagy változásbejegyzés során a bejegyzéshez szükséges okiratokat készítő ügyvéd köteles meggyőződni arról, hogy a cég az ingatlan tulajdonosa vagy annak használatára más jogcímen jogosult. Az ingatlan tulajdoni lapját vagy a használatra jogosító nyilatkozatot, szerződést a cégbírósághoz nem kötelező benyújtani, azonban az ügyvéd felé igazolni kell a használatra való jogosultságot.
A cég székhelye székhelyszolgáltató által is biztosítható. A székhelyszolgáltatási szerződésben a székhelyszolgáltatást nyújtó megbízott vállalja, hogy a cég számára székhelyet biztosít. Ennek keretében a székhelyszolgáltató köteles gondoskodni a cégnek címzett postai küldemények székhelyen történő átvételéről és arról, hogy a küldemények érkezéséről egy munkanapon belül értesíti a céget. A székhelyszolgáltatási szerződésben meg kell határozni a cég azon iratait (iratok fajtáit), amelyeket a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani. Ebbe a körbe bele kell tartoznia legalább a cég cégiratainak, hatósági engedélyeinek, az adóhatósághoz történő adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratainak, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolójának.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A sörrajongók kérései alapján összerakott receptből született meg.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a projekt kivitelezési és finanszírozási szerződését.