Számlaadat-szolgáltatás: új korszak kezdődik július 1-jén

2020. 06. 10., 10:45

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. Törvény (Áfa tv.) 2020. július 1-jei módosulásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Nyári Zsolt okleveles adószakértő, a K-X Consulting ügyvezetője foglalta össze.

KIBOCSÁTÓI OLDAL

1. Milyen számlákról kell adatot szolgáltatni július 1-jétől?

2020. július 1-jétől kezdődően minden olyan számláról adatok kell szolgáltatni, amit belföldön teljesített ügyletről, belföldi adószámmal rendelkező adóalany részére állítunk ki, függetlenül attól, hogy egyáltalán van-e a számlán áthárított adó. Ezért a korábbi előírásoktól eltérően adatszolgáltatásra lesznek kötelezettek többek között az alanyi mentes tevékenységet végzők, valamint a tevékenységre tekintettel adómentességben részesülő adóalanyok is, ha számlát bocsátanak ki. Kivételt csak a közösségi adómentes termékértékesítések (Áfa tv. 89.§) képeznek az adatszolgáltatás alól, ezen ügyletekről akkor sem kell adatot szolgáltatni, ha a beszerző egyébként belföldön nyilvántartásba vett adóalany.

2. A pénztárgéppel kiállított számlákra is vonatkoznak az új szabályok?

Nem, a pénztárgéppel kiállított számlákról továbbra is a pénztárgép szolgáltat adatot.

3. Kötelezett-e az adóalany adatszolgáltatásra, ha az ügyletre a fordított adózás alkalmazható?

Igen, 2020. július 1-jétől az adóalany akkor is köteles adatot szolgáltatni az általa kiállított számláról, amennyiben az adófizetési kötelezettség teljesítésére a belföldön nyilvántartásba vett adóalany vevője a köteles.

4. Az Áfa törvény július 1-jével hatályba lépő módosuló rendelkezésének alkalmazásánál a számla kibocsátásának a napja, a teljesítési időpont vagy a fizetési határidő a meghatározó?

Az új szabályozás a 2020. június 30-át követően kiállított/kibocsátott számlára vonatkozik, függetlenül attól, hogy pld. mi a számlával kísért ügylet teljesítési időpontja. A még 2020. június 30-án vagy azt megelőzően belföldi adóalanynak kiállított/kibocsátott számlát csak abban az esetben kell feltölteni, ha abban az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer Ft-ot.

5. Mennyi időn belül szükséges a kibocsátott számlákról teljesíteni az adatszolgáltatást?

A számlázó programmal előállított számlák esetében az adatszolgáltatásnak továbbra is automatikusan és azonnal meg kell történnie. Nyomtatvány használatával kibocsátott („kézi”) számlák esetében, ha az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 500 ezer Ft-ot, akkor a számlakibocsátást követő napon kell beküldeni az adatokat az adóhatóság webes felületén. Az értékhatár alatt azonban a kézi számlák esetén a határidő a korábbi 5 napról 4 napra csökken!

6. Minden belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség?

Igen, minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany köteles a kiállított/kibocsátott számláiról adatot szolgáltatni az adóhatóságnak. Ez azt jelenti, hogy ha egy, a Közösség más tagállamában, vagy harmadik országban letelepedett adóalany rendelkezik magyar adószámmal, a magyar adószám alól kibocsátott számlákra is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség.

7. Továbbra is szükséges az előlegszámláról és a végszámláról is adatot szolgáltatni?

Igen, e tekintetben nem módosul a korábbi szabályozás.

8. Ha a vevő fizetett előleget, akkor a végszámla teljes összegéről, vagy csak a fennmaradó különbözetről kell adatot szolgáltatni?

2020. július 1-jétől kezdődően a végszámla teljes összege mellett – a jelenlegi előírásokról eltérően - a különbözet összegét is jelenteni kell.

9. Kell ellenőrizni a vevő adószámának érvényességét a számla kiállításakor?

Nem kell, azonban a rendszer jelzi, ha a vevő adószáma hibás vagy nem érvényes. Ezért javasolt – legalább az új vevők esetében – az adószám ellenőrzése.

10. Ha nem küldöm el a vevőnek a számlát (mert pld. rosszul állítottam ki), akkor is foglalkozni kell az adatszolgáltatással?

Nyomdai úton előállított (kézi) számláról csak akkor kell adatot szolgáltatni, ha azt az adóalany kibocsátotta, vagyis a vevőnek eljuttatta / átadta. Ezért amennyiben az adóalany a számlát kiállította, de nem adta át azt a partnerének, (mert pld. elrontotta rajta valamelyik adatot), akkor nincs adatszolgáltatási kötelezettség ezen számla tekintetében.

Ezzel szemben, ha számlázó programmal készül a számla, akkor már a számla kiállítása is adatszolgáltatási kötelezettséget keletkeztet. A számlázó programmal előállított számla pedig abban az időpontban minősül kiállítottnak, amikor a számlázó program az előállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat adatait lezárja. Ha ez megtörtént, akkor a számlázó programmal kiállított számla adatszolgáltatási kötelezettség alá esik, független attól, hogy azt az adóalany nem küldi el a vevőnek.

11. Számla módosítása, vagy érvénytelenítése esetén továbbra is kell adatot szolgáltatni?

Igen. A számla kibocsátójának a számla módosítása / érvénytelenítése esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratról is adatot kell szolgáltatnia.

12. Mi változik 2021-től?

2021-től gyakorlatilag teljessé válik az adatszolgáltatási kötelezettség azzal, hogy már nem csak a belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített ügyletek vonatkozásában, hanem minden termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában fennáll e kötelezettség (feltéve persze, hogy arra a magyar számlázási szabályok vonatkoznak), beleértve a közösségi adómentes termékértékesítést is (Áfa tv. 89.§).

Nem kell azonban adatot szolgáltatni azon termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, melynek teljesítési helye a Közösség másik tagállama, és amely ügylet tekintetében az adóalany adófizetési kötelezettségének az Art. távolról is nyújtható szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályai szerint tesz eleget.

A nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adatszolgáltatás nem terjed ki a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevére és címére.

BEFOGADÓI OLDAL

13. Miben változik a jelenlegi szabályozás július 1-től?

2020. július 1-jétől a korábbi 100 ezer forintos adatszolgáltatási értékhatár a bejövő, befogadott számlák vonatkozásában is megszűnik. Ezért az adóalany minden olyan számla után kötelezett lesz adatszolgáltatásra, amely után adólevonási jogot gyakorol. Az adatszolgáltatást továbbra is az ÁFA bevalláshoz kapcsolható belföldi összesítő jelentésen (M lapon) kell teljesíteni, amelyet partnerenként kell elkészíteni.

Fontos: az M lapon továbbra is a teljes számla értéket kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az adóalany csak az áfa összegének egy részét vonja le (pld. telefonszámlánál, személyautó bérletnél).

14. Változik az a szabály, hogy a bejövő számlákról csak abban az adó-megállapítási időszakról teljesítendő bevallásban kell adatot szolgáltatni, amelyben az adóalany a levonási jogát gyakorolja?

Nem változik. Az adatszolgáltatási kötelezettséget abban az adó-megállapítási időszakról teljesítendő bevallásban kell csak teljesíteni, amelyben a levonási jog gyakorlásra került.

15. Változik az a szabály, hogy milyen adatokról kell adatot szolgáltatnia a számla befogadójának?

Nem változik. Az M lapokon fel kell tűntetni:

  • az eladó adószámának (csoportazonosító számának) első nyolc számjegyét,
  • a számlában feltüntetett adóalapot és az áthárított adó összegét,
  • a számla sorszámát, valamint
  • a teljesítés (előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapítása) időpontját, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltét.

16. Továbbra is szükséges az előlegszámláról és a végszámláról is adatot szolgáltatni?

Igen, e tekintetben nem módosul a korábbi szabályozás.

17. Ha a vevő fizetett előleget, akkor a végszámla teljes összegéről, vagy csak a fennmaradó különbözetről kell adatot szolgáltatni?

2020. július 1-jétől a végszámla teljes összegéről, valamint a különbözet összegéről is kell adatot szolgáltatni a befogadói oldalon is.

18. Továbbra is szükséges a számla módosítása, vagy érvénytelenítése esetén az adatszolgáltatás?

Igen, a vevő a számla módosítása / érvénytelenítése esetén abban a bevallásban, amelyben a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számla vonatkozásában adatot szolgáltatni.

Ebben az esetben az adóalany annak a számlának az adatairól nyilatkozik, amelyet a módosítás, érvénytelenítés érint. A vevő adatot köteles szolgáltatni a módosítás számszaki hatásáról (adóalap és áthárított adó tekintetében), valamint a számlát módosító, érvénytelenítő okirat sorszámáról.

19. Mikortól kell értékhatár nélkül teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget?

Az adóalanynak a 2020. június 30. napját magában foglaló adómegállapítási időszakot követő időszakra beadott bevallásában már értékhatár nélkül, minden olyan befogadott számláról (számlával egy tekintet alá eső okiratról) nyilatkoznia kell, amely alapján áfa levonási jogot érvényesít.

A havi bevallónak 2020. júniusi bevallásban, a negyedéves bevallónak 2020. II. negyedéves bevallásban, az éves bevallónak a 2020. évre vonatkozó bevallásban még csak azokról a számlákról kell az adatszolgáltatást teljesítenie, amelyekben az áthárított áfa tartalma – számla módosítása esetén akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is – a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja, ÉS amennyiben a felsorolt bevallásban él az áfa levonási jogával.

20. Kell-e adatot szolgáltatni a havi áfa bevalló adóalanynak a 2020. májusi teljesítésű befogadott számláról, ha az abban szereplő áfa összege kevesebb, mint 100 ezer Ft, de az adólevonást csak 2020. augusztusában gyakorolja?

Igen, kell. Ugyanis az adólevonási jogosultság gyakorlásának időpontja már olyan időszakra esik, amikor az adatszolgáltatás szükségességét nem befolyásolja a belföldi adóalany által áthárított áfa összege.

21. Ha a számlán szerepel az ÁFA tv. hatálya alá nem tartozó tétel is, pl. késedelmi kamat, arról is kell adatot szolgáltatni?

Nem.

22. A 2020. július 1-jétől hatályba lépő módosítás milyen esetekben jelenthet különösen gondot?

Amennyiben az adóalany bizonyos költségszámlákat (munkavállaló kiküldetése) analitikus nyilvántartásában nem a beszállítóval / partnerrel szemben tételesen könyvel, hanem a munkavállalóként csoportosítva, akkor az adatszolgáltatás nehézséget fog jelenteni. Ezeket a tételeket az adóalany ugyanis nem tudja munkavállalókra lejelenteni.

EGYÉB VÁLTOZÁSOK

23. Változnak a számla adattartalmára vonatkozó rendelkezések is?

Igen. Összefüggésben az összesítő jelentés értékhatárának eltörlésével, a vevő adószámának (csoportazonosító számának) első nyolc számjegyét ezentúl akkor is fel kell tűntetni a számlán, ha az áthárított adó összege nem éri el a 100 ezer forintot.

Ez a kötelezettség a továbbiakban is csak akkor terheli a számla kibocsátóját, ha belföldön gazdasági céllal telepedett le. Ezért a belföldön kizárólag áfa regisztrációval rendelkező külföldi adóalanyra ez az előírás nem vonatkozik. Ugyanakkor az adatszolgáltatás figyelmeztető üzenetet küld, ha a vevő adószámáról nem történik adatszolgáltatás. A nagy mennyiségű figyelmeztető üzenetek elkerülése érdekében a vevő adószámának feltüntetése a számlán és az erről történő adatszolgáltatás javasolt.

24. Vonatkozik valamilyen speciális szabály a csoportos adóalanyokra a számla adattartalma vonatkozásában?

Igen. Amennyiben a vevő csoportos áfa-alany tagja, akkor a részére kiállított számlán a csoportazonosító szám első nyolc számjegyét kell feltüntetni, nem pedig a csoporttag önálló adószámát. Így az online számlaadat-szolgáltatás során is a csoportazonosító számot kell a NAV-nak megküldeni.

25. Változik, hogy milyen ügyletekről kell számlát kibocsátani?

Igen, bővül a kör. 2020. július 1-jétől egyes adómentes tevékenységek esetében is kötelező lesz az adóalany részére a teljesítéséről számlát kiállítani. Így számla- (illetve, ha a feltételei fennállnak nyugta-) kibocsátási kötelezettség alá esnek:

  • a nem közszolgáltató által végzett humán egészségügyi ellátás, fogorvosi ellátás,
  • az egyéb (nem közoktatási, felsőoktatási) oktatási tevékenység,
  • az együttműködő közösség által a tagjai részére adómentesen nyújtott szolgáltatások, és
  • az adómentes ingatlanértékesítés.

26. Változik a számlakibocsátásra nyitva álló határidő?

Igen. 2020. július 1-jétől a teljesítéstől számított 15 napról 8 napra csökken a számlakibocsátási határidő a 2020. június 30-át követő teljesítési időpontú ügyletekről kibocsátott számlák tekintetében.

27. Milyen szankció szabható ki azzal szemben, aki nem előírás-szerűen teljesíti a fentebb bemutatott kötelezettségeket?

Az adóalany mulasztási bírsággal sújtható, amelynek összege pld. a számla adattartalmára vonatkozó kötelezettség megszegése esetén elérheti számlánként az 500 ezer forintot is.

 

Nyári Zsolt
ügyvezető
K-X Consulting Kft.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS