Május 31-ig utólag is bejelenthető a részesedés korábbi megszerzése

2024. 02. 29., 19:10

A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

Egyszeri és megismételhetetlen alkalom? Igen!

Ennek a kedvező egyszeri amnesztiának a lényege, hogy a társaságok jogszabályban deklarált lehetőséget kapnak a korábban megszerzett részesedéseik utólagos bejelentésére. Ezzel pedig mentesülhetnek a társasági adófizetés alól azok az adózók, akik az előző években megvalósult részesedésszerzésüket valamilyen okból elmulasztották bejelenteni. A lehetőség, ahogy azt később részletesebben kifejtjük „egyszeri és megismételhetetlen”, hiszen 2024. május 31-ig van erre csupán lehetőség.

Mi is az a bejelentett részesedés, mi az értelme?

„Amennyiben egy gazdálkodó nyereséggel értékesíti egy másik társaságban fennálló részesedését, üzletrészét – vagyis az eladni kívánt részesedés eladási ára meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét –, akkor jellemzően társasági adó fizetési kötelezettsége keletkezik” – magyarázta Szarvák Jenő.

A fent meghatározott részesedés értékesítése vagy apportálása kapcsán felmerülő társasági adó fizetési kötelezettség elkerülésére a magyar társasági adó rendszerében már régóta létezik egy legális lehetőség. A fizetési kötelezettség alól akkor lehet/lehetett mentesülni, ha az érintett részesedés megszerzését a társaság annak megszerzésekor  75 napos jogvesztő határidőn belül – bejelenti/bejelentette az adóhatóság felé, továbbá 1 évig folyamatosan tartja/tartotta azt a könyveiben az eszközök között.

Azonban sok esetben az üzletrészek, részesedések megszerzését követő 75 napon belül elmaradt a már említett bejelentés, ezáltal a társaságok végleg elveszítik-elveszítették ezt a fajta lehetőségüket. A bejelentés elmaradása sokféle körülményre vezethető vissza. Gyakori okok között szerepel az, hogy nem tudtak a cégek erről a lehetőségről, esetlegesen az adminisztráció, vagy a könyvelési terület kifutott a határidőből, vagy egyszerűen megfeledkeztek erről. Olyan eset is előfordult, hogy azért nem került sor a bejelentésre, mert a céltársaság későbbi értékesítése nem volt cél, azonban a későbbiekben mégis előállt ez a helyzet.

A jelenlegi egyszeri amnesztia, azaz a korábban be nem jelentett részesedés egyszeri, utólagos bejelentésének lehetősége, erre kíván megoldást adni 2024. május 31-ig az alábbiak szerint.

Mi is ez az új lehetőség, mit nyerünk vele?

Amennyiben egy cég él a lehetőséggel és utólagosan bejelenti a részesedésszerzést, úgy most lényegében egy kedvezményes adómértékkel leróhatja az adókötelezettséget, és ezzel a későbbi tulajdonrész értékesítése társasági adó mentes lehet. Ennek egyik feltétele, hogy független szakértő bevonásával állapítsa meg a bejelenteni kívánt részesedés 2023. december 31-i piaci értékét.

A másik feltétel pedig, hogy a megállapított piaci érték és könyv szerinti érték különbözetének 20 százaléka után egyszeri – kedvezményes – társasági adófizetési kötelezettséget 2024. május 31-ig rendezni is szükséges.

Vagyis jelenleg egy kedvező mértékű adóteherrel „kiváltható” a későbbi értéknövekedés után a teljes társasági adófizetés (9 százalék helyett 1,8 százalék nagyságrendű adóterheléssel lehet számolni).

A bejelentést utólag megtévő vállalkozásnak a bevallása benyújtásakor rendelkeznie kell független könyvvizsgáló vagy a részesedés értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentésével, amely alátámasztja a részesedés független felek által alkalmazandó piaci értékét.

„A bejelentés utólagos megtételével összefüggő körülmények, számítások alátámasztása céljából az adózóknak külön nyilvántartást kell vezetnie, melynek tartalma nincs meghatározva. A fentiekből azonban egyértelműen látható, hogy az adóamnesztia, vagyis az utólagos részesedés bejelentésének és részleges leadózásának fenti szabályai szerinti levezetését kell tartalmaznia” – hívta fel a figyelmet a HÍD Consulting szakértője.

A fenti szabályoknak megfelelően, utólag bejelentett részesedésekkel kapcsolatos későbbi társasági adóalap meghatározása során úgy kell eljárni (figyelemmel a már leadózott összegre), mintha a részesedés bekerülési értéke a részesedés független felek által alkalmazandó 2023. december 31-én fennálló piaci értéke lenne.

Kiknek érdemes ezzel élni?

Azon vállalkozásoknak éri meg pótolni a bejelentést, akik értelemszerűen egy mulasztás okán nem jelentették be a korábban megszerzett üzletrészeiket, részesedésüket és azok piaci értéke meghaladja vagy a jövőben nagy eséllyel meg fogja haladni annak könyv szerinti értékét. Nyilvánvalóan azok a cégek járnak a legjobban, akik az elmúlt pár évben vásároltak részesedést, és azok értéke még mindig a könyv szerinti értékhez konvergál, de erősen számítanak a tulajdonolt társaság jövőbeni „felfutására”, ezáltal annak részesedése értékének megugrására.

„Fel kell azonban hívni a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a bejelentett részesedés értékesítésével a vállalkozás árfolyamveszteséget realizál, tehát ha a részesedés megszerzésére fordított vételárnál alacsonyabb áron adja el, akkor egy speciális adóalap-növelő tételt kell alkalmazni” – mondja Szarvák Jenő. Eszerint az adózás előtti eredményt növeli a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, és a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség. Vagyis eszerint a forgatókönyv szerint sajnos a ténylegesen elért veszteséget nem lehet érvényesíteni a társasági adó meghatározása során (lényegében nem csökkenti az adóalapot).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS