A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.
Ennek a kedvező egyszeri amnesztiának a lényege, hogy a társaságok jogszabályban deklarált lehetőséget kapnak a korábban megszerzett részesedéseik utólagos bejelentésére. Ezzel pedig mentesülhetnek a társasági adófizetés alól azok az adózók, akik az előző években megvalósult részesedésszerzésüket valamilyen okból elmulasztották bejelenteni. A lehetőség, ahogy azt később részletesebben kifejtjük „egyszeri és megismételhetetlen”, hiszen 2024. május 31-ig van erre csupán lehetőség.
„Amennyiben egy gazdálkodó nyereséggel értékesíti egy másik társaságban fennálló részesedését, üzletrészét – vagyis az eladni kívánt részesedés eladási ára meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét –, akkor jellemzően társasági adó fizetési kötelezettsége keletkezik” – magyarázta Szarvák Jenő.
A fent meghatározott részesedés értékesítése vagy apportálása kapcsán felmerülő társasági adó fizetési kötelezettség elkerülésére a magyar társasági adó rendszerében már régóta létezik egy legális lehetőség. A fizetési kötelezettség alól akkor lehet/lehetett mentesülni, ha az érintett részesedés megszerzését a társaság annak megszerzésekor – 75 napos jogvesztő határidőn belül – bejelenti/bejelentette az adóhatóság felé, továbbá 1 évig folyamatosan tartja/tartotta azt a könyveiben az eszközök között.
Azonban sok esetben az üzletrészek, részesedések megszerzését követő 75 napon belül elmaradt a már említett bejelentés, ezáltal a társaságok végleg elveszítik-elveszítették ezt a fajta lehetőségüket. A bejelentés elmaradása sokféle körülményre vezethető vissza. Gyakori okok között szerepel az, hogy nem tudtak a cégek erről a lehetőségről, esetlegesen az adminisztráció, vagy a könyvelési terület kifutott a határidőből, vagy egyszerűen megfeledkeztek erről. Olyan eset is előfordult, hogy azért nem került sor a bejelentésre, mert a céltársaság későbbi értékesítése nem volt cél, azonban a későbbiekben mégis előállt ez a helyzet.
A jelenlegi egyszeri amnesztia, azaz a korábban be nem jelentett részesedés egyszeri, utólagos bejelentésének lehetősége, erre kíván megoldást adni 2024. május 31-ig az alábbiak szerint.
Amennyiben egy cég él a lehetőséggel és utólagosan bejelenti a részesedésszerzést, úgy most lényegében egy kedvezményes adómértékkel leróhatja az adókötelezettséget, és ezzel a későbbi tulajdonrész értékesítése társasági adó mentes lehet. Ennek egyik feltétele, hogy független szakértő bevonásával állapítsa meg a bejelenteni kívánt részesedés 2023. december 31-i piaci értékét.
A másik feltétel pedig, hogy a megállapított piaci érték és könyv szerinti érték különbözetének 20 százaléka után egyszeri – kedvezményes – társasági adófizetési kötelezettséget 2024. május 31-ig rendezni is szükséges.
Vagyis jelenleg egy kedvező mértékű adóteherrel „kiváltható” a későbbi értéknövekedés után a teljes társasági adófizetés (9 százalék helyett 1,8 százalék nagyságrendű adóterheléssel lehet számolni).
A bejelentést utólag megtévő vállalkozásnak a bevallása benyújtásakor rendelkeznie kell független könyvvizsgáló vagy a részesedés értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentésével, amely alátámasztja a részesedés független felek által alkalmazandó piaci értékét.
„A bejelentés utólagos megtételével összefüggő körülmények, számítások alátámasztása céljából az adózóknak külön nyilvántartást kell vezetnie, melynek tartalma nincs meghatározva. A fentiekből azonban egyértelműen látható, hogy az adóamnesztia, vagyis az utólagos részesedés bejelentésének és részleges leadózásának fenti szabályai szerinti levezetését kell tartalmaznia” – hívta fel a figyelmet a HÍD Consulting szakértője.
A fenti szabályoknak megfelelően, utólag bejelentett részesedésekkel kapcsolatos későbbi társasági adóalap meghatározása során úgy kell eljárni (figyelemmel a már leadózott összegre), mintha a részesedés bekerülési értéke a részesedés független felek által alkalmazandó 2023. december 31-én fennálló piaci értéke lenne.
Azon vállalkozásoknak éri meg pótolni a bejelentést, akik értelemszerűen egy mulasztás okán nem jelentették be a korábban megszerzett üzletrészeiket, részesedésüket és azok piaci értéke meghaladja vagy a jövőben nagy eséllyel meg fogja haladni annak könyv szerinti értékét. Nyilvánvalóan azok a cégek járnak a legjobban, akik az elmúlt pár évben vásároltak részesedést, és azok értéke még mindig a könyv szerinti értékhez konvergál, de erősen számítanak a tulajdonolt társaság jövőbeni „felfutására”, ezáltal annak részesedése értékének megugrására.
„Fel kell azonban hívni a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a bejelentett részesedés értékesítésével a vállalkozás árfolyamveszteséget realizál, tehát ha a részesedés megszerzésére fordított vételárnál alacsonyabb áron adja el, akkor egy speciális adóalap-növelő tételt kell alkalmazni” – mondja Szarvák Jenő. Eszerint az adózás előtti eredményt növeli a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, és a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség. Vagyis eszerint a forgatókönyv szerint sajnos a ténylegesen elért veszteséget nem lehet érvényesíteni a társasági adó meghatározása során (lényegében nem csökkenti az adóalapot).
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.