Szeptember végén az Európai Bizottság hajnali rajtaütést („down raid”) tartott a vakcinapiacon is aktív Sanofinál, melyet tagállami versenyhatósági képviselők is kísértek. A razzia beleillik abba a keményvonalas politikába, amelyet a közelmúltban az európai versenyhatóság folytat a gyógyszeripari piacon és amelynek a magyar GVH irányából is lehet folytatása. A tanulságokat a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői foglalják össze.
A Sanofi-ügy
A down raid egy előzetes bejelentés nélküli helyszíni vizsgálat, amelynek célja, hogy a hatóság a lehető leggyorsabban és torzításmentesen gyűjtsön be bizonyítékokat egy feltételezett versenyjogi szabálysértés kapcsán. A jelen esetben az európai versenyhivatal arra kívánt a Sanofinál bizonyítékot találni, hogy a gyógyszergyártó óriás piaci erőfölényével visszaélve próbálta versenytársai szezonális influenza elleni oltását lejáratni.
A versenyellenes lejáratás az erőfölénnyel való visszaélés egyik különleges formája. Ennek segítségével az erőfölényben lévő vállalkozás félrevezető vagy alaptalan állításokkal indokolatlanul negatív színben tünteti fel versenytársát, annak termékét vagy szolgáltatását. A cél tehát a saját kínálat, piaci pozíció megerősítése a rivális gyengítése révén.
Az eljárás előzményei
„Sem a gyógyszeripar kifejezett hatósági vizsgálata, sem pedig a lejárató kampányok célzott elemzése nem tekinthető újdonságnak az európai versenyhivatalok gyakorlatában. A versenyhivatalok értelmezésében a gyógyszeripar egy különlegesen érzékeny terület, hiszen a verseny tisztasága tudja csak biztosítani a gyógyszerek minél szélesebb körű elérhetőségét és megfizethetőbb árát” – emeli ki Fodor Eszter, a Jalsovszky szenior ügyvédje. A 2018 és 2022 közötti időszakban az európai versenyhatóságok összesen 26 antitröszt határozatot hoztak gyógyszeripari ügyekben, amelynek eredménye több, mint 780 millió euró összegű bírság, és számtalan kötelező vállalás lett.
Már korábban is szabott ki bírságot az európai versenyhivatal versenyellenes lejáratás miatt. Így a Bizottság 2024. októberében 462,6 millió eurós szankciót alkalmazott a TEVA-val szemben. Az indoklás szerint a TEVA olyan aktív, lejárató kampányt folytatott saját készítményének generikus versenytársa, a Synthon GA ellen, amelyben objektíven félrevezető információkat terjesztett szisztematikusan a versenytársi termék alapvető jellemzőiről, megkérdőjelezve annak biztonságát, hatékonyságát és a TEVA készítményeivel való terápiás egyenértékűségét. Egy másik ügyben a Bizottság a VIFOR Pharma azon magatartását vizsgálta, amelyben félrevezető információkat terjesztett a Monofer gyógykészítmény biztonságosságáról.
És hol jár a magyar versenyjogi gyakorlat?
„Hasonlóan az Európai Bizottsághoz, a GVH is láthatóan aktív a gyógyszeripar és az étrend-kiegészítők piacán” – jelzi a Jalsovszky szakértője. Az utóbbi években számos versenyfelügyeleti eljárás indult piacfelosztás, árrögzítés, megtévesztő egészségügyi és gyógyhatás-állítások kommunikálása vagy tisztességtelen kereskedői gyakorlat miatt. 2017-ben a GVH például a SANDOZ Hungária Kereskedelmi Kft.-t bírságolta meg összesen 105 millió forintra megtévesztő gyógyhatásra utaló reklám miatt, 2021-ben eljárást indított a legnagyobb hazai gyógyszer-nagykereskedők és az együttműködő patikák közötti feltételezett versenykorlátozó megállapodások ügyében, most szeptemberben pedig három vizsgálat is indult élelmiszerekkel és étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos kommunikációk jogszerűsége kapcsán. Ez a hatósági lendület várhatóan nem csökken a jövőben sem.
Mi a Sanofi-ügy üzenete?
Bár a down raid nem eredményez feltétlenül egy elmarasztaló határozatot, de – az eljárás önmagában elrettentő hatása mellett – mutatja, hogy az adott ügyben a versenyhatóságnak már alapos gyanúja áll fenn egy lehetséges jogsértésre vonatkozóan. A mostani rajtaütés és a korábbi évek versenyhatósági határozatai figyelmeztetnek arra, hogy a gyógyszeriparban a versenyjogi megfelelés nem pusztán formális követelmény, hanem a vállalati kockázatkezelés egyik kulcseleme. Azaz: az erőfölényben lévő vállalkozásoknak nem csak a szerződéseiket kell fokozott figyelemmel megfogalmazniuk, hanem a külső kommunikációjuk kialakításakor is megfontoltan kell eljárniuk.
„Függetlenül attól, hogy egy vállalkozás gazdasági erőfölényben van-e vagy sem, elengedhetetlen számára egy jól meghatározott és hatékony versenyjogi megfelelési rendszer kialakítása. Ez nem csupán a mindennapi üzleti tevékenységet szabályozhatja, hanem felkészítheti a szervezetet az esetleges hatósági vizsgálatok és beavatkozások kezelésére is” – zárja a Jalsovszky szakértője.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”