Rendőrök az iskolában, avagy mit tehet meg az iskolaőr?

2020. 09. 03., 18:45

Elindult az iskola és ezzel együtt az új iskolaőrség is. Ki is valójában az iskolaőr? Rendőr? Mit tehet meg egy iskolaőr, és mit nem? Hol lehet panaszt tenni, ha az intézkedés nem megfelelő? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Az iskolaőrség

Mivel eddig nem létezett, vagyis valami újjal állnak szemben gyerekek, szülők, pedagógusok és maguk az iskolaőrök is, ezért érdemes röviden megnézni magát az iskolaőrrendszert – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Az iskolaőrség jogszabályi alapja a rendőrségről szóló törvényben található meg. Már önmagában ez is elárulja, hogy hova is helyezzük az iskolaőröket.

A törvény indoklásában megtaláljuk azt a hivatalos álláspontot, ami miatt egyáltalán bevezetésre került az iskolaőrrendszer. Ezek szerint az elszaporodott és felháborodást kiváltó, az iskolákban pedagógusok, szakemberek és diákok sérelmére megvalósult akár szóbeli, akár fizikai támadások megállítása, visszaszorítása a cél. Ezzel kívánják megvédeni a bántalmazott, vagy azt végignézni kénytelen tanárok, felnőttek, gyerekek jogait, valamint mindenki mást is. Hiszen ahogy írják „az ilyen esetek erőszakos mivoltuk mellett súlyosan negatív hatást fejtenek ki a társadalom egészére” is.

A rendőrség a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartását iskolaőrség útján biztosíthatja. Jelenleg az iskolaőr jelenléte nem kötelező minden iskolában. A törvény értelmében a rendőrség és az iskola együttműködési megállapodást köt egymással, és ez alapján kerül sor iskolaőr igénybevételére. Ismét csak a törvény indoklására utalva, az együttműködési megállapodás célja, hogy a lehető legszélesebb kereteket biztosítsa az iskolák egyedi sajátosságainak, igényeinek a figyelembevételére és érvényesítésére.

Az iskolaőrök tulajdonképpen rendőrök?

Egy új dolognál, annak megismerésekor igyekszünk azt valami számunkra ismert dologhoz hasonlítani, hiszen így könnyebben megérthetjük, elképzelhetjük azt. Ezért nyilván felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen az iskolaőr egy rendőr? Hogyan képzeljük el a szerepét?

A rendőr a rendőrség tagja, egy közfeladatot ellátó személy, aki hivatalosan intézkedhet a számára meghatározott körben. A rendőrség pedig egy állami, fegyveres rendvédelmi szerv.

Az iskolaőrök a rendőrség személyi állományába tartoznak, vagyis a munkáltatójuk a rendőrség. A jogalkotó a rendőrség személyi állományában új állománycsoportként az iskolaőrök útján kívánja biztosítani a rendőrség egyik feladatának hatékony ellátását. Ez a feladat pedig nem más, mint közreműködés az általános és középiskola rendjének fenntartásában. Minderre az iskolafenntartó kezdeményezésére kerül sor. Ezért van az, hogy nem minden iskolában találkozhatnak a gyerekek iskolaőrrel.

Az iskolaőr a rendőrségről szóló törvényben meghatározott feladatokat ellátó, kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személy.

Azt csupán érdekességként jegyzem meg, hogy a törvény hivatalos indokolásában egy helyen az iskolaőr helyett iskolarendőr kifejezést találhatunk. De ez nyilván csak „nyelvbotlás”, igaz?

Mit tehet meg egy iskolaőr?

Az iskolaőr a feladatai ellátása során többek közt jogosult az alábbiakra:

  • Feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet. Mindezt akkor, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a rendőri feladatok teljesítéséhez szükséges. Itt tehát nyilván nem arról van szó, ha az iskolaőr kedélyesen elcseveg a tanulókkal, tanárokkal. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személyt fel is tartóztathatja. Akitől felvilágosítást kér – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg.
  • Megtilthatja, illetőleg megakadályozhatja, hogy valamely bűncselekmény, szabálysértés, baleset, egyéb esemény helyszínét megváltoztassák.
  • A biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólíthatja.
  • A biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyt igazoltathatja.
  • Az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő, erőszakos, közveszélyt okozó bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a rendőr megérkezéséig visszatarthatja.
  • Azt a dolgot, ami bizonyítékként felhasználható, a rendőr megérkezéséig ideiglenesen elveheti.
  • Megteheti a veszélyhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul szükséges intézkedéseket.
  • Jogosult intézkedni az önmagát vagy mást veszélyeztető állapotban lévő személy orvosi vizsgálata és egészségügyi intézetbe történő szállíttatása érdekében.
  • Intézkedni az öngyilkosság lehetőség szerinti megakadályozásában.
  • Meghatározott esetekben az iskola területét lezárhatja és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy távozzon.
  • Az elkövető személlyel szemben alkalmazhat testi kényszert a biztonságot sértő vagy veszélyeztető tevékenység abbahagyása érdekében.
  • Meghatározott esetben a szökés, önkárosítás megakadályozására használhat bilincset.
  • Meghatározott esetben támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi eszközt és rendőrbotot is használhat.

Hogyan és mikor járhat el az iskolaőr?

Fontos, hogy az iskolaőr intézkedési jogosultsága csak a nevelési, oktatási intézmény területére terjed ki tanítási időben.

Az iskolaőrnek be kell tartani az arányosság követelményét. Ez azt jelenti, hogy intézkedése nem okozhat olyan hátrányt, ami nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

Csakúgy, ahogyan a rendőri intézkedéseknél is előírás, az iskolaőrökre is igaz, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzetesen figyelmeztetni kell.

Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége kényszerítő eszköz nélkül is biztosítható.

Mit NEM tehet meg az iskolaőr?

Az iskolaőr a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartásával össze nem függő kérdésben nem tehet javaslatot és nem hozhat döntést – mondja ki a törvény.

Az iskolaőr a nevelési, oktatási intézmény területén tanítási időben jogosult eljárni, vagyis azon kívül nem tehet intézkedéseket.

Az iskolaőr a kényszerítő eszközök közül kizárólag testi kényszer, vegyi eszköz, rendőrbot és bilincs használatára jogosult meghatározott esetekben. Ezen kívüli egyéb kényszerítő eszköz alkalmazása tilos. A jogalkotó az indokolásban kifejti: „Ezek azok a kényszerítő eszközök, amelyek a kényszerítő eszközök alkalmazásával szemben támasztott arányossági, szükségességi és célszerűségi követelményekre is figyelemmel a legenyhébbnek tekinthetőek.”

A testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszköz - a jogos védelem esetét kivéve - nem alkalmazható a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben. Ezt a törvényi szabályt az iskolaőrnek is be kell tartani.

Mit tehetünk az iskolaőr eljárásával szemben, ha azt nem tartjuk megalapozottnak?

Az iskolaőr fő szabály szerint az intézkedése megkezdése előtt köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni, igazolványát felmutatni. Ha az előzetes közlés veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, akkor ezekre az intézkedés befejezésekor is sor kerülhet.

Az iskolaőr köteles meghatározott intézkedések, így különösen a kényszerítő eszközök alkalmazását követően tájékoztatást adni a törvény szerinti panasz lehetőségéről és annak határidejéről.

A panasszal kapcsolatos előírásokat a rendőrségi törvényben találjuk meg. Alapvető jog megsértése esetén választás szerint:

  • Panasszal lehet fordulni az intézkedést foganatosító rendőri szervhez, vagyis ahová az iskolaőr tartozik.
  • Kérni lehet, hogy a panaszt az alapvető jogok biztosa által lefolytatott vizsgálatot követően az országos rendőrfőkapitány bírálja el. Ennek feltétele, hogy a panasz elbírálása ne tartozzon más eljáráshoz.

A kiskorú gyerek helyett törvényes képviselője jár el. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú, vagyis a 14 évesnél idősebbek esetén eljárhat a törvényes képviselő vagy egy meghatalmazott is. A panasz esetén természetesen jogi képviselő megbízására is van mód.

A végére egy jó hír, hogy ezekben az eljárásokban nem kell eljárási költségeket fizetni, az eljárások költségmentesek.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS