Rendőrök az iskolában, avagy mit tehet meg az iskolaőr?

2020. 09. 03., 18:45

Elindult az iskola és ezzel együtt az új iskolaőrség is. Ki is valójában az iskolaőr? Rendőr? Mit tehet meg egy iskolaőr, és mit nem? Hol lehet panaszt tenni, ha az intézkedés nem megfelelő? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Az iskolaőrség

Mivel eddig nem létezett, vagyis valami újjal állnak szemben gyerekek, szülők, pedagógusok és maguk az iskolaőrök is, ezért érdemes röviden megnézni magát az iskolaőrrendszert – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Az iskolaőrség jogszabályi alapja a rendőrségről szóló törvényben található meg. Már önmagában ez is elárulja, hogy hova is helyezzük az iskolaőröket.

A törvény indoklásában megtaláljuk azt a hivatalos álláspontot, ami miatt egyáltalán bevezetésre került az iskolaőrrendszer. Ezek szerint az elszaporodott és felháborodást kiváltó, az iskolákban pedagógusok, szakemberek és diákok sérelmére megvalósult akár szóbeli, akár fizikai támadások megállítása, visszaszorítása a cél. Ezzel kívánják megvédeni a bántalmazott, vagy azt végignézni kénytelen tanárok, felnőttek, gyerekek jogait, valamint mindenki mást is. Hiszen ahogy írják „az ilyen esetek erőszakos mivoltuk mellett súlyosan negatív hatást fejtenek ki a társadalom egészére” is.

A rendőrség a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartását iskolaőrség útján biztosíthatja. Jelenleg az iskolaőr jelenléte nem kötelező minden iskolában. A törvény értelmében a rendőrség és az iskola együttműködési megállapodást köt egymással, és ez alapján kerül sor iskolaőr igénybevételére. Ismét csak a törvény indoklására utalva, az együttműködési megállapodás célja, hogy a lehető legszélesebb kereteket biztosítsa az iskolák egyedi sajátosságainak, igényeinek a figyelembevételére és érvényesítésére.

Az iskolaőrök tulajdonképpen rendőrök?

Egy új dolognál, annak megismerésekor igyekszünk azt valami számunkra ismert dologhoz hasonlítani, hiszen így könnyebben megérthetjük, elképzelhetjük azt. Ezért nyilván felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen az iskolaőr egy rendőr? Hogyan képzeljük el a szerepét?

A rendőr a rendőrség tagja, egy közfeladatot ellátó személy, aki hivatalosan intézkedhet a számára meghatározott körben. A rendőrség pedig egy állami, fegyveres rendvédelmi szerv.

Az iskolaőrök a rendőrség személyi állományába tartoznak, vagyis a munkáltatójuk a rendőrség. A jogalkotó a rendőrség személyi állományában új állománycsoportként az iskolaőrök útján kívánja biztosítani a rendőrség egyik feladatának hatékony ellátását. Ez a feladat pedig nem más, mint közreműködés az általános és középiskola rendjének fenntartásában. Minderre az iskolafenntartó kezdeményezésére kerül sor. Ezért van az, hogy nem minden iskolában találkozhatnak a gyerekek iskolaőrrel.

Az iskolaőr a rendőrségről szóló törvényben meghatározott feladatokat ellátó, kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személy.

Azt csupán érdekességként jegyzem meg, hogy a törvény hivatalos indokolásában egy helyen az iskolaőr helyett iskolarendőr kifejezést találhatunk. De ez nyilván csak „nyelvbotlás”, igaz?

Mit tehet meg egy iskolaőr?

Az iskolaőr a feladatai ellátása során többek közt jogosult az alábbiakra:

  • Feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet. Mindezt akkor, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a rendőri feladatok teljesítéséhez szükséges. Itt tehát nyilván nem arról van szó, ha az iskolaőr kedélyesen elcseveg a tanulókkal, tanárokkal. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személyt fel is tartóztathatja. Akitől felvilágosítást kér – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg.
  • Megtilthatja, illetőleg megakadályozhatja, hogy valamely bűncselekmény, szabálysértés, baleset, egyéb esemény helyszínét megváltoztassák.
  • A biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólíthatja.
  • A biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyt igazoltathatja.
  • Az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő, erőszakos, közveszélyt okozó bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a rendőr megérkezéséig visszatarthatja.
  • Azt a dolgot, ami bizonyítékként felhasználható, a rendőr megérkezéséig ideiglenesen elveheti.
  • Megteheti a veszélyhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul szükséges intézkedéseket.
  • Jogosult intézkedni az önmagát vagy mást veszélyeztető állapotban lévő személy orvosi vizsgálata és egészségügyi intézetbe történő szállíttatása érdekében.
  • Intézkedni az öngyilkosság lehetőség szerinti megakadályozásában.
  • Meghatározott esetekben az iskola területét lezárhatja és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy távozzon.
  • Az elkövető személlyel szemben alkalmazhat testi kényszert a biztonságot sértő vagy veszélyeztető tevékenység abbahagyása érdekében.
  • Meghatározott esetben a szökés, önkárosítás megakadályozására használhat bilincset.
  • Meghatározott esetben támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi eszközt és rendőrbotot is használhat.

Hogyan és mikor járhat el az iskolaőr?

Fontos, hogy az iskolaőr intézkedési jogosultsága csak a nevelési, oktatási intézmény területére terjed ki tanítási időben.

Az iskolaőrnek be kell tartani az arányosság követelményét. Ez azt jelenti, hogy intézkedése nem okozhat olyan hátrányt, ami nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

Csakúgy, ahogyan a rendőri intézkedéseknél is előírás, az iskolaőrökre is igaz, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzetesen figyelmeztetni kell.

Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége kényszerítő eszköz nélkül is biztosítható.

Mit NEM tehet meg az iskolaőr?

Az iskolaőr a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartásával össze nem függő kérdésben nem tehet javaslatot és nem hozhat döntést – mondja ki a törvény.

Az iskolaőr a nevelési, oktatási intézmény területén tanítási időben jogosult eljárni, vagyis azon kívül nem tehet intézkedéseket.

Az iskolaőr a kényszerítő eszközök közül kizárólag testi kényszer, vegyi eszköz, rendőrbot és bilincs használatára jogosult meghatározott esetekben. Ezen kívüli egyéb kényszerítő eszköz alkalmazása tilos. A jogalkotó az indokolásban kifejti: „Ezek azok a kényszerítő eszközök, amelyek a kényszerítő eszközök alkalmazásával szemben támasztott arányossági, szükségességi és célszerűségi követelményekre is figyelemmel a legenyhébbnek tekinthetőek.”

A testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszköz - a jogos védelem esetét kivéve - nem alkalmazható a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben. Ezt a törvényi szabályt az iskolaőrnek is be kell tartani.

Mit tehetünk az iskolaőr eljárásával szemben, ha azt nem tartjuk megalapozottnak?

Az iskolaőr fő szabály szerint az intézkedése megkezdése előtt köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni, igazolványát felmutatni. Ha az előzetes közlés veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, akkor ezekre az intézkedés befejezésekor is sor kerülhet.

Az iskolaőr köteles meghatározott intézkedések, így különösen a kényszerítő eszközök alkalmazását követően tájékoztatást adni a törvény szerinti panasz lehetőségéről és annak határidejéről.

A panasszal kapcsolatos előírásokat a rendőrségi törvényben találjuk meg. Alapvető jog megsértése esetén választás szerint:

  • Panasszal lehet fordulni az intézkedést foganatosító rendőri szervhez, vagyis ahová az iskolaőr tartozik.
  • Kérni lehet, hogy a panaszt az alapvető jogok biztosa által lefolytatott vizsgálatot követően az országos rendőrfőkapitány bírálja el. Ennek feltétele, hogy a panasz elbírálása ne tartozzon más eljáráshoz.

A kiskorú gyerek helyett törvényes képviselője jár el. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú, vagyis a 14 évesnél idősebbek esetén eljárhat a törvényes képviselő vagy egy meghatalmazott is. A panasz esetén természetesen jogi képviselő megbízására is van mód.

A végére egy jó hír, hogy ezekben az eljárásokban nem kell eljárási költségeket fizetni, az eljárások költségmentesek.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS