Ráépítés: a legfontosabb tudnivalók

2020. 06. 22., 10:30

Ráépítésről akkor beszélünk, ha valaki egy másik személy tulajdonában álló földre saját anyagával építkezik anélkül, hogy erre egyéként jogosult lenne. A ráépítés bizonyos esetekben a ráépítő számára tulajdonjog megszerzését is eredményezheti. Mikor, mitől függ ez? Mit érdemes tudni a ráépítésről? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Felek közötti megállapodás a ráépítésről

Ráépítés esetén a felek megállapodásban rendezhetik a tulajdonviszonyokat. Ha az építkező és a földtulajdonos között nem jön létre megállapodás, akkor a Polgári Törvénykönyv előírásait kell figyelembe venni. Ilyen esetben lényeges körülmény lesz, hogy a ráépítő jóhiszemű vagy rosszhiszemű volt-e.

A ráépítő jóhiszeműsége vagy rosszhiszeműsége

A ráépítő jóhiszemű volt, ha úgy épít az idegen telekre, hogy nem tudja, és a körülmények alapján nem is kellene tudnia, hogy az építésre nincs joga. Nem feltétele a jóhiszeműségnek, hogy a földet a ráépítő a sajátjának higgye. Jóhiszeműnek minősül a ráépítő akkor is, ha például a föld tulajdonosának viselkedése alapján úgy gondolhatta, hogy a ráépítést a tulajdonos nem ellenzi.

Rosszhiszemű ráépítésről beszélünk, ha a ráépítő az építkezés megkezdése előtt tudott arról, hogy az idegen földre nem jogosult építkezni. Akkor is rosszhiszeműnek minősül a ráépítő, ha a körülmények alapján tudnia kellett volna, hogy jogszerűen nem építkezhet a telekre.

A jóhiszemű ráépítés következménye

Abban az esetben, ha a ráépítő jóhiszemű volt, a föld tulajdonosa szerzi meg a ráépített épület tulajdonjogát. Ennek feltétele, hogy a ráépített épület értéke a föld értékét ne érje el, vagy azt lényegesen ne haladja meg. Ugyanakkor a földtulajdonos köteles megtéríteni az építkezőnek a ráépítéssel szerzett gazdagodást. A gazdagodás mértéke a föld értéknövekedésének felel meg. Ebben a tekintetben nem a felépítésre szánt összeg az irányadó, hanem az, amennyivel az építkezés folytán ténylegesen növekedett a föld értéke.

Jóhiszemű ráépítés esetén arra is sor kerülhet, hogy a ráépítő szerez tulajdonjogot. A jóhiszemű ráépítő akkor szerzi meg a föld vagy a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a föld vagy földrészlet értékét lényegesen meghaladja.

A földtulajdonos kérésére a jóhiszemű ráépítő tulajdonszerzésére úgy is sor kerülhet, hogy csak az épület kerül a ráépítő tulajdonába. A bíróság a földtulajdonos kifejezett kérelemére dönthet úgy is, hogy a földterület marad az addigi tulajdonosé, és a ráépítő csak az épület tulajdonjogát kapja meg. Ilyenkor viszont a ráépítőt a földre használati jog illeti meg.

A jóhiszemű ráépítés következményei akkor is élnek, ha a földtulajdonos a ráépítés ellen tiltakozott ugyan, de ezt már olyan időben tette, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása aránytalan károsodást okozott volna.

A rosszhiszemű ráépítés következménye

Ha a ráépítő rosszhiszemű volt, akkor a földtulajdonos kérheti, hogy az építkezés folytán létesült épület az ő tulajdonába kerüljön. Ilyen esetben a földtulajdonos az épület tulajdonjogára akkor is igényt tarthat, ha az épület értéke a föld értékét lényegesen meghaladja.

A földtulajdonos rosszhiszemű ráépítés esetén az épület lebontását is követelheti. A bontás és a ráépítést megelőző állapot helyreállításának költségei ilyenkor a ráépítőt terhelik.

A föld tulajdonosa dönthet úgy is, hogy azt követeli a ráépítőtől, hogy a földet vagy a beépített részt vásárolja meg tőle. Az egész földterület megvásárlását csak akkor kérheti a tulajdonos, ha a ráépítés következtében a föld fennmaradó része használhatatlanná vált, vagy a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy jóval költségesebbé vált.

A rosszhiszemű ráépítéssel megegyező következmények lépnek életbe akkor is, ha a tulajdonos az építkezés ellen olyan időben tiltakozott, amikor az eredeti állapot helyreállítása a ráépítőnek aránytalan károsodást még nem okozott volna.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-28 18:10:00
(Újra)Indul idén nyáron a 2021–2027-es uniós költségvetéshez kapcsolódó pályázati idény, megnyílhatnak több, a gazdasági szereplők által is nagyon várt operatív program felhívásai.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Már régóta túl sok olasz, ázsiai, fúziós és akármilyen szakácskönyv van a piacon, miközben a modern időknek és vásárlói igényeknek megfelelő, a magyar konyhát maximális szakmaisággal megközelítőből meg alig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS