Polgári jogi társaság: társulás cégalapítás nélkül

2019. 11. 18., 14:02

Ha több személy közös gazdasági tevékenység vagy más közös cél érdekében kíván együttműködni, akkor a legtöbb esetben gazdasági társaságot vagy más önálló szervezetet hoznak létre. Azonban lehetséges az is, hogy rugalmasabb formában szeretnének együttműködni e célokért. Társulás cégalapítás nélkül? Mi lehet a megoldás? A válasz: polgári jogi társaság. Melyek az alapvető jellemzői? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  • Ha több személy közös gazdasági tevékenység vagy más közös cél érdekében kíván együttműködni, akkor a legtöbb esetben gazdasági társaságot vagy más önálló szervezetet hoznak létre. Azonban lehetséges az is, hogy rugalmasabb formában szeretnének együttműködni e célokért. Társulás cégalapítás nélkül? Mi lehet a megoldás? A válasz: polgári jogi társaság. Melyek az alapvető jellemzői? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Polgári jogi társasági szerződés

Polgári jogi társaságot erre irányuló szerződéssel több személy hozhat létre valamely közös cél elérésére való együttműködés érdekében. E cél nem csak gazdasági jellegű lehet, számos más célra is létrehozható, például a kultúra, sport területén.

A polgári jogi társaság további alapvető jellemzője, hogy a tagok vagyoni hozzájárulást teljesítenek a közös cél érdekében, és közös tevékenységük kockázatát közösen viselik. A tagok vagyoni hozzájárulása többféle formát ölthet, a pénzen kívül lehet például ingatlan vagy ingóság, valamely értékkel bíró jog, vagy a tag által személyesen végzett munka.

A polgári jogi társaság egyik legfontosabb jellemzője, hogy nem minősül gazdasági társaságnak, és jogi szempontból a polgári jogi társaság nem számít önálló személynek.

A tagok belső viszonyai

Mivel a polgári jogi társaság nem önálló jogi személy, így saját vagyona sem lehet. Ezért a tagok által teljesített vagyoni hozzájárulás nem is kerülhet a társaság tulajdonába. A hozzájárulásként adott el nem használható dolgok a társaság tagjainak közös használatába kerülnek. Az olyan hozzájárulások, amelyek elhasználhatók (például pénz, alapanyagok) a társaság tagjainak közös tulajdonába kerülnek.

A tagok közös tevékenységének nyeresége és vesztesége a tagok között a hozzájárulásuk arányában oszlik meg. A tagok eltérhetnek a hozzájárulással arányos megosztástól, de tilos az olyan megállapodás, amely a tagot a veszteség viselése alól mentesíti, vagy a nyereségben való részesedésből kizárja.

A polgári jogi társaságnak nincs jogszabályban meghatározott belső szervezete. A tagoknak széleskörű lehetőségük van arra, hogy a társaság működését, döntéshozatalát, képviseletét maguk szabályozzák.

A tagok a táraság ügyeinek vitelére főszabály szerint együttesen jogosultak, de az ügyek vitelére meghatározott tagot vagy tagokat is feljogosíthatnak. Ha több tag együttesen jogosult ügyvitelre, akkor az ügyviteli döntéseket egyhangúan hozzák meg. Minden tag jogosult viszont arra, hogy az ügyek menetét megismerhesse, az ügyekkel kapcsolatos dokumentumokba betekinthessen.

A polgári jogi társaság külső viszonyai, képviselete

A polgári jogi társaság nem a tagoktól elkülönült személy. Így harmadik személyekkel szemben sem önálló személyként szerez jogot (pl. tulajdont) vagy vállal kötelezettséget, hanem a tagok lesznek azok, akik közvetlenül jogot szereznek és őket terhelik a kötelezettségek is. Ez azt jelenti, hogy például egy adásvétel során az eladó közvetlenül a társaság tagjaival szerződik, mint vevőkkel, nem pedig a társasággal.

A külső ügyleteik intézése érdekében a polgári jogi társaság tagjai a társasági szerződésben feljogosíthatják valamelyik tagot a többi tag harmadik személyekkel szembeni képviseletére. Ha nem jelölnek ki képviselőt, akkor a tagoknak együttesen kell eljárniuk például a szerződéskötések során, vagy külön meghatalmazást is adhatnak egymás képviseletére.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.