Ha több személy közös gazdasági tevékenység vagy más közös cél érdekében kíván együttműködni, akkor a legtöbb esetben gazdasági társaságot vagy más önálló szervezetet hoznak létre. Azonban lehetséges az is, hogy rugalmasabb formában szeretnének együttműködni e célokért. Társulás cégalapítás nélkül? Mi lehet a megoldás? A válasz: polgári jogi társaság. Melyek az alapvető jellemzői? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Polgári jogi társasági szerződés
Polgári jogi társaságot erre irányuló szerződéssel több személy hozhat létre valamely közös cél elérésére való együttműködés érdekében. E cél nem csak gazdasági jellegű lehet, számos más célra is létrehozható, például a kultúra, sport területén.
A polgári jogi társaság további alapvető jellemzője, hogy a tagok vagyoni hozzájárulást teljesítenek a közös cél érdekében, és közös tevékenységük kockázatát közösen viselik. A tagok vagyoni hozzájárulása többféle formát ölthet, a pénzen kívül lehet például ingatlan vagy ingóság, valamely értékkel bíró jog, vagy a tag által személyesen végzett munka.
A polgári jogi társaság egyik legfontosabb jellemzője, hogy nem minősül gazdasági társaságnak, és jogi szempontból a polgári jogi társaság nem számít önálló személynek.
A tagok belső viszonyai
Mivel a polgári jogi társaság nem önálló jogi személy, így saját vagyona sem lehet. Ezért a tagok által teljesített vagyoni hozzájárulás nem is kerülhet a társaság tulajdonába. A hozzájárulásként adott el nem használható dolgok a társaság tagjainak közös használatába kerülnek. Az olyan hozzájárulások, amelyek elhasználhatók (például pénz, alapanyagok) a társaság tagjainak közös tulajdonába kerülnek.
A tagok közös tevékenységének nyeresége és vesztesége a tagok között a hozzájárulásuk arányában oszlik meg. A tagok eltérhetnek a hozzájárulással arányos megosztástól, de tilos az olyan megállapodás, amely a tagot a veszteség viselése alól mentesíti, vagy a nyereségben való részesedésből kizárja.
A polgári jogi társaságnak nincs jogszabályban meghatározott belső szervezete. A tagoknak széleskörű lehetőségük van arra, hogy a társaság működését, döntéshozatalát, képviseletét maguk szabályozzák.
A tagok a táraság ügyeinek vitelére főszabály szerint együttesen jogosultak, de az ügyek vitelére meghatározott tagot vagy tagokat is feljogosíthatnak. Ha több tag együttesen jogosult ügyvitelre, akkor az ügyviteli döntéseket egyhangúan hozzák meg. Minden tag jogosult viszont arra, hogy az ügyek menetét megismerhesse, az ügyekkel kapcsolatos dokumentumokba betekinthessen.
A polgári jogi társaság külső viszonyai, képviselete
A polgári jogi társaság nem a tagoktól elkülönült személy. Így harmadik személyekkel szemben sem önálló személyként szerez jogot (pl. tulajdont) vagy vállal kötelezettséget, hanem a tagok lesznek azok, akik közvetlenül jogot szereznek és őket terhelik a kötelezettségek is. Ez azt jelenti, hogy például egy adásvétel során az eladó közvetlenül a társaság tagjaival szerződik, mint vevőkkel, nem pedig a társasággal.
A külső ügyleteik intézése érdekében a polgári jogi társaság tagjai a társasági szerződésben feljogosíthatják valamelyik tagot a többi tag harmadik személyekkel szembeni képviseletére. Ha nem jelölnek ki képviselőt, akkor a tagoknak együttesen kell eljárniuk például a szerződéskötések során, vagy külön meghatalmazást is adhatnak egymás képviseletére.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.