Nem minden nagy alapterületű üzlet adásvétele vagy bérbeadása lesz engedélyköteles a szeptemberben hatályba lépő plázastop-módosítás után. A szigorítás kizárólag a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzleteket érinti, és az engedélyezési kötelezettséget nem maga a tranzakció, hanem a megváltozott használat váltja ki. A módosítási legfontosabb pontjait az Oppenheim Ügyvédi Iroda foglalta össze.
A jelenlegi szabályozás
2025. augusztus 18-án jelent meg a Magyar Közlönyben a rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 274/2025. (VIII. 18.) Korm. rendelet. A módosított szabályok 2025. szeptember 17-én lépnek hatályba.
Ahogyan a korábbi hírek, illetve a jogszabálytervezet társadalmi egyeztetésre bocsátott szövege alapján számítani lehetett rá, a módosító rendelet kitágítja az ún. plázastop alkalmazási körét.
A még 2011-ben elfogadott és azóta többször módosított, széles körben „plázastop törvényként” ismert (valójában több jogszabályban elszórt) rendelkezéscsomag lényege, hogy az építési engedélyezési, illetve rendeltetésmódosítási engedélyezési eljárások útján hatósági kontroll alá helyezi a nagyobb üzletek megnyitását.
Jelenlegi formájában a plázastop a 400 m2-nél nagyobb üzleteket érinti: a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzletek létrehozásához (akár új építményről, akár meglévő, nem-kereskedelmi rendeltetésű építmény (pl. iroda) üzletté alakításáról van szó), illetve meglévő üzletek átalakításához a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal hozzájárulása szükséges, amelyet a kormányhivatal új építmények esetében az építési engedélyezési eljárás keretében, meglévő építmények esetében pedig rendeltetésmódosítási engedélyezési eljárás keretében ad ki. A mostani jogszabálymódosítás ez utóbbi esetet, azaz a rendeltetésmódosítási engedélyezés alkalmazási körét érinti.
A módosítás lényege
A módosító rendelet kiterjeszti a rendeltetésmódosítási engedély alkalmazási körét. Az eddigi esetkörök mellett (új) rendeltetésmódosítási engedélyt kell kérnie az új tulajdonosnak, illetve használónak:
– ha a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet rendeltetésmódosítási engedéllyel rendelkező engedélyese az üzlet egy részét vagy egészét bármilyen jogcímen a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet kialakítása céljából átruházza vagy használatba adja, illetve
– ha a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet az építésügyi hatóság használatbavételre jogosító engedélyével rendelkezik, de annak használatát a használatbavételi engedély jogosultja bármilyen módon másnak a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet kialakítása céljából átengedi.
A módosítás rögzíti azt is, hogy a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet árusítótérnek a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet működtetése céljából újonnan létrejövő, egybefüggő részt eredményező tagolását, el- vagy leválasztását is olyan átalakításnak kell tekinteni, amely rendeltetés-módosítás engedély köteles.
A szigorítás csak a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek kialakítását érinti
A módosító rendelet megjelenését követően számos cikk jelent meg, miszerint az új jogszabály általános jelleggel engedélykötelessé tenné a 400 m2-nél nagyobb üzletek adásvételét és bérbeadását is, ilyen értelmezés azonban nem olvasható ki a közlönyben közzétett normaszövegből.
„Egyfelől hangsúlyozni kell, hogy kizárólag a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek kialakítását érinti a módosítás, másfelől fontos, hogy nem maga az adásvételi vagy bérleti tranzakció, hanem a megváltozott használat lesz engedélyköteles” – mondja Fodor János, az Oppenheim ingatlanjogi csoportjának ügyvédje. Amennyiben tehát egy meglévő, 400 m2-nél nagyobb, kereskedelmi rendeltetésű ruházati üzlet tulajdonosa az üzletet értékesíti, és az új tulajdonos szintén ruházati, vagy egyéb tartós fogyasztási cikkeket értékesítő üzletet kíván üzemelteti az adott kereskedelmi egységben, továbbra sincs szükség új rendeltetésmódosítási engedélyre. Amennyiben azonban a korábbi ruházati üzlet egy részében vagy egészében élelmiszerüzlet, drogéria vagy egyéb napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet nyílik, rendeltetésmódosítási engedélyre van szükség. E körben fontos kiemelni, hogy a jogszabály értelmében a rendeltetésmódosítási engedélyre akkor is szükség van, ha az újonnan kialakítandó napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet területe nem éri el a 400m2-t.
„Az előzőekben ismertetettnél drasztikusabb szigorításról szóló sajtóhírek vélhetőleg arra vezethetőek vissza, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg még valóban kategorikusan (az értékesített termékkörtől függetlenül) új rendeltetésmódosítási engedélyt írt volna elő érintett üzletek adásvétele, illetve bérbeadása esetére. Bár a jogszabály Kormány által elfogadott változata enyhített az eredeti tervezeten, természetesen nem zárható ki, hogy a jogalkotó később tovább szélesíti az plázastop rezsim alá vont esetek körét” – jegyzi meg az Oppenheim szakértője.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.