Öt tévhit a szabadsággal kapcsolatban

2019. 06. 13., 12:32

A szabadsággal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket dr. Kocsis Ildikó ügyvéd gyűjtötte csokorba.

Végre itt a nyár! Ilyenkor mindenki vágyik a pihenésre, szabadságra. No, meg mindjárt itt a hosszú iskolai szünidő is, amikor sok dolgozó szülőnek a gyerekek miatt is több időt kellene a munkahelytől távol tölteni. A szabadsággal kapcsolatban bizony keringenek tévhitek, olyan „mindenki tudja” információk. De biztos, hogy ezek mindig helyesek? Nézzünk öt tévhitet, melyek nem állják meg a helyüket! – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

1. tévhit: 4 órás dolgozónak fele annyi szabadság jár

Az, hogy valaki részmunkaidőben, napi 4-6 órában vagy heti 20 órában dolgozik 40 helyett, nem befolyásolja, hogy az illetőnek hány nap szabadság jár egy évben. A félreértést talán az okozza, hogy a Munka Törvénykönyve így fogalmaz:

„A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár.”

Itt azonban nem a napi munkaidő mennyiségére utal a szabály, hanem az adott naptári évben munkaviszonyban, illetve a törvény alapján olyan jogviszonyban töltött napokra, melyek után szabadság jár. Vagyis, ha valaki egész évben dolgozik az adott munkáltatónál, akkor az egész év után számított szabadság jár a részére. Abban az esetben, ha valaki csak július 1-től kezdett az adott munkahelyen, akkor részére az időarányos szabadság jár, azaz az egész éves szabadságának a felére lesz jogosult annál a munkáltatónál.

2. tévhit: Aki év közben munkahelyet vált, az új munkáltatónál is a teljes éves szabadságra jogosult

Ha valaki év közben vált munkahelyet, akkor azzal is számolnia kell, hogy az új munkahelyen csak az éves szabadsága időarányos részével gazdálkodhat majd.

Így van ez akkor is, ha a régi munkahelyén nem vette ki a munkaviszony megszűnéséig járó szabadságát, mert mondjuk nyárra tartogatta. Ilyenkor a megmaradt szabadságát nem tudja magával vinni. Bár azt nem veheti már ki, azért nem veszik el teljesen, hiszen a ki nem vett szabadságot a munkaviszony megszűnésével pénzben kell kifizetni a részére.

3. tévhit: Próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni

A Munka Törvénykönyve nem tiltja meg, hogy a munkavállaló a próbaideje alatt szabadságra menjen.

Hogy miért gondolják mégis, hogy a próbaidő alatt tilos a szabadság? Ennek oka ismét egy tévhit, ami abból fakad, hogy a törvény alapján a munkaviszony első 3 hónapjában a munkáltató nem köteles szabadságot kiadni a munkavállaló kérésére.

Tehát nem tilos, csak a munkáltató nem köteles. Mivel a legtöbb esetben a próbaidő 3 hónapig szokott tartani, ezért ezt a szabályt önkéntelenül összekötötték a próbaidővel. Egy 3 hónapos próbaidő esetén a próbaidő egybeesik azzal az időszakkal, amikor a főnök nem köteles elengedni szabadságra az új munkatársat. De ez a 3 hónapos határidő valójában nincs a próbaidőhöz kötve. Ha valakinek 2 hónapos a próbaideje, akkor is él a szabály, hogy a munkáltató nem köteles a munkaviszony első 3 hónapjában a munkavállaló kérése szerinti kiadni a szabadságot.

4. tévhit: A szabadságot minden napra kell számolni

Újabb tévhit, hogy a kivett szabadságnapokat minden napra kell számolni, beleértve a heti pihenőnapokat vagy akár a munkaszüneti napokat is. Ez azonban így nem helyes. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy „a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni”.

A szabadságnapokat mindig azokra a napokra kell számolni, ami a munkavállaló munkaidő-beosztása alapján neki munkanap lenne. Ha valaki hétfőtől péntekig dolgozik és szombat, vasárnap nem, akkor 7 nap szabadság esetén hétfőtől a következő hét keddig nem kell majd dolgoznia. Összesen tehát 9 napot tölthet a munkahelyétől távol. A szabadság azokra a napokra vonatkozik, melyek egyébként munkanapok lennének a számára.

5. tévhit: Ha nem vesszük ki a szabadságot, majd kifizeti a munkáltató

A szabadság lényege a pihenés, kikapcsolódás, regenerálódás. Éppen ezért a Munka Törvénykönyve szigorú, és nem engedi meg, hogy a szabadság helyett pénzt kapjon a munkavállaló. A törvény kimondja, hogy „a szabadságot – egy meghatározott eset kivételével – megváltani nem lehet”.

Mi az egyetlen kivétel? „A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.” Amikor valakinek megszűnik a munkaviszonya, és a megszűnésig nem vette igénybe az összes, időarányosan járó szabadságát, akkor a ki nem vett szabadságot pénzben kell kifizetni részére.

A szabadság kiadásról többet is olvashatsz a Köteles elengedni a főnök szabadságra? című cikkből. Mindenkinek pihentető szabadságot kívánok!

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS