Öt tévhit a részmunkaidő körül

2021. 06. 25., 16:30

A részmunkaidő esetén általában közismert, hogy kevesebbet kell dolgozni. Ám a részmunkaidővel kapcsolatban sokak számára nem minden ilyen egyértelmű. A leggyakoribb tévhiteket dr. Kocsis Ildikó ügyvéd vette sorra.

1. Részmunkaidő esetén a szabadság is kevesebb

Az első tévhit a szabadsággal kapcsolatos. Sokan gondolják, hogy ha kevesebb a munkaidő, akkor ugyanez igaz lesz a szabadságra is. Ám ez nem így van – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A részmunkaidős munkavállalót ugyanannyi szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben dolgozna.

Hogy is néz ki mindez? A Munka Törvénykönyve írja elő, hogy kinek, mennyi szabadság jár. A zavart sokaknál az okozza, hogy a törvény alapján: „A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.”

Ám itt a munkában töltött idő nem azt jelenti, hogy egy munkanap hány órát dolgozik a munkavállaló. A szabadsággal kapcsolatban a munkában töltött idő a munkanapokra utal. Vagyis arra, hogy valaki egész évben munkaviszonyban állt-e, ami alapján az adott évben szabadságra jogosult, vagy esetleg csak az év egy részében. Ha valaki egész évben dolgozik az adott munkáltatónál, akkor a teljes év után számított szabadság jár a részére. Ha valaki csak július 1-től kezdett az adott munkahelyen, akkor részére az időarányos szabadság jár, azaz az egész éves szabadságának a felére lesz jogosult annál a munkáltatónál.

Azért, mert valaki nem teljes, hanem részmunkaidőben dolgozik, még nem jár részére kevesebb szabadság.

Például a napi 4 órás részmunkaidőben dolgozónak is évi 20 munkanap lesz az alapszabadsága. Hogy mit jelent az alapszabadság, mit a pótszabadság, mikor és mennyi szabadság jár, arról mindent megtudhatsz a Szabadság kalauz – a szabadságról mindent, érthető nyelven című tudásprogramból.

2. Részmunkaidőnél többet kell dolgozni a nyugdíjig

Valóban igaz, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó csak később mehet majd nyugdíjba, hiszen kevesebbet dolgozott?

Ez nem feltétlenül van így. Fő szabály szerint nincs jelentősége, hogy valaki hány órában dolgozik, hiszen az öregségi nyugdíj feltétele a megfelelő hosszúságú szolgálati viszony igazolása.  Ám mégis van olyan eset, amikor bizony számíthat, hogy részmunkaidős volt-e a foglalkoztatás. Ha a munkavállaló a részmunkaidős foglalkoztatás alatt a minimálbérnél kevesebb jövedelmet kapott, akkor már változik az elszámolás alapja. Ilyen esetben a részmunkaidőben ledolgozott idő nem ér annyit, mintha teljes időben dolgozott volna a munkavállaló. Egyszerre több részmunkaidős munkaviszony esetén a jövedelmeket már összeszámítják. Ha az összeg eléri a minimálbért, már nem kell arányosítani a szolgálati idő számításánál, vagyis a ledolgozott éveket ugyanúgy számításba veszik, mint a teljes munkaidős foglalkoztatás esetén.

3. A részmunkaidő nem lehet napi 4 óránál kevesebb

Az általános teljes napi munkaidő 8 óra. Ehhez képest a részmunkaidő sok esetben napi 4 vagy 6 órás munkavégzésre jön létre. Ám ez nem törvényi követelmény.

A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje 4 óránál rövidebb nem lehet. Ez a szabály azonban a részmunkaidőre nem vonatkozik. 

A részmunkaidőnek nincs jogszabályban meghatározott minimum óraszáma. A felek megállapodásától függ, hogy mennyit kell majd dolgoznia a munkavállalónak. A részmunkaidő napi 4 óránál kevesebb is lehet.

4. Részmunkaidő esetén kevesebb a cafeteria

Bár a részmunkaidő esetén a munkabér arányosan kevesebb a teljes munkaidős dolgozókéhoz képest, az arányosítás nem minden esetben lehetséges.

Az egyenlő bánásmód minden munkavállaló esetén lényeges követelmény. A részmunkaidős dolgozó nem különböztethető meg hátrányosan a cafeteria, illetve a béren kívüli juttatások tekintetében.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha a munkáltatónál például azonos munkakörben teljes és részmunkaidős dolgozó is van, akkor a részmunkaidős munkatárs nem kaphat kevesebb béren kívüli juttatást arra hivatkozva, hogy csak részmunkaidőben dolgozik.

5. A 8 óránál rövidebb munkaidő mindenképpen részmunkaidős lesz

Bár a legelterjedtebb teljes napi munkaidő 8 óra, ez azonban nem szentírás. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy „Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat.”

Nincs akadálya annak, hogy a felek a teljes napi munkaidőt például napi 6 órában állapítsák meg. Ez még nem jelenti automatikusan, hogy a munkatárs foglalkoztatása részmunkaidőben történik. A rövidebb teljes napi munkaidős munkaviszonyra a teljes munkaidőre vonatkozó szabályok vonatkoznak majd.

Lényeges, hogy a részmunkaidős munkaviszonyt egyértelműen kell rögzíteni a munkaszerződésben, hiszen az a felek megállapodása alapján jöhet létre. Önmagában a napi munkaidő hossza még nem jelzi, hogy milyen munkaviszonyról van szó.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS