Öt dolog, amit feltétlenül érdemes tudni az ajándékozásról

2019. 12. 31., 15:00

Nemcsak karácsony idején, hanem a hétköznapokban is a gyakori ügyletek közé tartozik az ajándékozás. A Polgári Törvénykönyv az ajándékozásra is szerződésként tekint, amelynek megvannak a jogi jellegzetességei. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Az ajándékozás egyben szerződés is

Minden ajándékozás egyben szerződés is, amely egyik oldalról az ajándékozó, másik oldalról a megajándékozott között jön létre.

Mivel szerződések nemcsak írásban, hanem szóban vagy ráutaló magatartással is létrejöhetnek, ezért az ajándékozási szerződés sokszor már azzal is létrejön, ha valaki az ajándékot elfogadja. Ez alól kivételt képez az ingatlan ajándékozása, amely csak akkor érvényes, ha írásba foglalják.

Az ajándékozót nem terheli kellékszavatosság

Előfordulhat, hogy az ajándékba adott tárgy valamilyen hibában szenved. Hibás teljesítés esetén rendszerint szavatossági igénnyel lehet élni. Azonban az olyan szerződéseknél, ahol az egyik fél nem ad ellenszolgáltatást (azaz a szerződés ingyenes) nem lehet kellékszavatossági igényt támasztani. Jogilag sem alaptalan tehát az a közmondás, hogy „Ajándék lónak ne nézd a fogát!”

Ez azt jelenti, hogy ha az ajándék hibás, akkor az ajándékozóval szemben nem lehet szavatossági igénnyel élni. Így például nem lehet tőle követelni az ajándék kijavítását vagy kicserélését.

Természetesen, amennyiben az ajándék tárgyát az ajándékozó mástól vásárolta, akkor a hibás ajándék miatt az eladóval (pl. kereskedővel) szemben lehet a szavatossági igényt érvényesíteni.

Megtagadható-e az ajándék átadása?

Az ajándék átadása és az ajándékozási szerződés megkötése általában egybeesik. Azonban lehetséges, hogy előbb kerül sor a szerződéskötésre, majd az ajándék átadása ezt követően később történik. Utóbbi esetben az ajándékozó megtagadhatja az ajándékozás teljesítését, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állt be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el.

Az ajándékozás illetéke

Ajándékozás esetén a megajándékozottnak főszabály szerint illetéket kell fizetnie. Az illeték alapja az ajándék tiszta értéke. A tiszta értéket úgy kapjuk meg, ha az ajándék forgalmi értékéből kivonjuk az ajándék tárgyát terhelő tartozások értékét. Az ajándékot terhelő tartozás például ingatlan esetén az ingatlant terhelő hiteltartozás.

Az ajándékozási illeték általános mértéke a tiszta érték 18 százaléka. Lakástulajdon ajándékozása esetén az illeték a tiszta érték 9 százaléka.

Gépjárművek esetén az illetéket a fentiektől eltérően a gépjármű kora és motorjának teljesítménye alapján kell kiszámolni. A gépjármű ajándékozási illetéke kétszerese annak az illetéknek, amelyet a gépjármű adásvétele esetén kellene fizetni.

Mikor nem kell ajándékozási illetéket fizetni?  

Az ajándékozási illeték alól számos, törvényben meghatározott kivétel van. Ezek közül a legismertebb, hogy illetékmentes az egyenesági rokonok közötti ajándékozás, valamint a házastársak közötti ajándékozás.

Szintén mentes például az ajándékozási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdon ajándékozása. Ennek feltétele, hogy a megajándékozott az ingatlanon 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát.

Érdemes tudni, hogy az ingóságok ajándékozása csak akkor esik illetékfizetés alá, ha az ajándék forgalmi értéke magasabb, mint 150 000 forint. Ez alól kivételt képez, ha az ajándékozásról okirat készült (pl. gépjármű ajándékozása), mert akkor nincs alsó határ. Fontos, hogy a pénz ingóságnak számít, ezért a pénz ajándékozása is csak 150 000 forintig illetékmentes, feltéve, hogy arról okirat nem készült.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 04., 09:17
Azt hiszem, kezdő munkavállalóként nincs fontosabb feladatunk, mint találni egy jó főnököt és tanulni tőle. Örülök, hogy nekem annak idején ez megadatott – mondta az Üzletemnek Jancsár Gergely, az SAP Közép-Kelet-Európai Régiójának fenntarthatósági vezetője.
2022-08-08 12:19:08
Látványos bővülés vár a villanyautók piacára az uniós piacokon, a tervek szerint ugyanis 2035-től várhatóan csak elektromos autókat lehet értékesíteni. Magyarországon 2020 májusa óta megháromszorozódott a tisztán elektromos személyautók száma, igaz, a teljes autóparkhoz képest még marginális az arányuk.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS