Nyári adócsomag: összefoglaló a változásokról

2019. 08. 01., 14:02

Az Országgyűlés 2019. július 12-én elfogadta a nyári adócsomagot; a legfontosabb adóváltozásokat a Deloitte szakértői foglalták össze.

Személyi jövedelemadó

  • Az elfogadott jogszabály legfontosabb eleme a négy vagy több gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó mentességének kidolgozása. A Családvédelmi Akciótervnek megfelelően a jogszabály szerint a négy vagy több gyermeket nevelő anyák jövedelmének meghatározott része után nem merül fel személyi jövedelemadó kötelezettség (új adóalap-kedvezményként kerül bevezetésre).
  • Az adómentesség az önálló és a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek egy részére terjed ki.
  • A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek közül a végkielégítés törvényben meghatározott mértékét meghaladó részére nem alkalmazható a mentesség.
  • Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül az egyéni vállalkozásból származó jövedelem esetén a vállalkozói kivétre, a mezőgazdasági őstermelésből, az európai parlamenti és a helyi önkormányzati képviselői tevékenységből származó jövedelemre, a választott könyvvizsgálói tevékenységből és a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló más szerződés alapján végzett tevékenységből származó jövedelemre lehet alkalmazni a mentességet. Így például bérbeadásból származó vagy egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem esetén, valamint a külön adózó jövedelmekre a mentesség nem alkalmazható.
  • A jogosultak köre a négy vagy több gyermeket nevelő nőkre terjed ki, akik vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőként nevelnek gyermeket (így a nevelőszülők nem esnek a kedvezményezetti körbe), akik családi pótlékra jogosultak vagy legalább 12 évig jogosultak voltak.
  • Ezen kedvezményt minden más kedvezményt (pl. családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, személyi kedvezmény) megelőzően kell érvényesíteni.
  • A kedvezmény érvényesítéséhez a kifizető felé nyilatkozni szükséges, illetve a kedvezmény az adóbevallásban tett nyilatkozattal érvényesíthető.
  • A mentesség miatt a személyi jövedelemadó szempontból kihasználatlan családi kedvezményt családi járulékkedvezmény formájában lehet érvényesíteni.
  • Ha a jogosultság nem áll fenn egész évben és a jogosultsági időszakban megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, akkor a jogosultsági hónapok szerinti arányosítással lehet meghatározni a mentesíthető részt.

Magánalapítványból származó jövedelmek

A jogszabály a magánalapítvány definiálása mellett az abból származó jövedelmekre a bizalmi vagyonkezeléshez hasonló szabályok alkalmazását rendeli. Így például a jogszabály osztalékként szabályozza a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére juttatott vagyoni értéket és adómentes juttatásnak minősíti a magánalapítvány vagyona terhére a kedvezményezett magánszemélyként megszerzett bevételt (a vagyon hozamát, valamint a valamely tevékenységre, szolgáltatás nyújtására, stb. tekintettel biztosított juttatásokat kivéve).

Egyszerűsített vállalkozói adó

2020. január 1-től megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) mint adózási forma.

Kisadózó vállalkozások tételes átalányadója

A jogszabály alapján a kisvállalati adó (KIVA) 13%-ról 12%-ra csökken. Az elfogadott törvény továbbá biztosítani hivatott, hogy ne lehessen választani a kisvállalati adózást (KIVA) olyan esetekben, amikor a törvény a KIVA alanyiság megszűnését egyébként előírja, pl. ha a vállalkozás ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik.

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó

Külön jogszabály alapján a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent 2019. július 1-től.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.710 forintra, napi összege 257 forintra emelkedik 2020. január 1-től.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmónizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló törvény rendelkezései biztosítják, hogy az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő megállapodás nélküli kilépése esetére már korábban elfogadott társadalombiztosítási kötelezettségeket érintő átmeneti rendelkezések a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben is megjelenjenek. Így az elfogadott jogaszbály értelmében az Egyesült Királyság rendezetlen kilépése esetén a szociális hozzájárulási adókötelezettség megállapításakor:

  • Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnését megelőzően megkezdett kiküldetéseket 2020. december 31-ig nem kell figyelembe venni annak vizsgálatakor, hogy eltelt-e 3 év az előző magyarországi munkavégzés a harmadik országbeli kiküldetéseknél alkalmazható mentesség alkalmazása érdekében.
  • A kilépéskor folyamatban lévő kiküldetéseket a kiküldetés megkezdésekor, hosszabbítás esetén a hosszabbításkor ismert időtartamig kiküldetésnek kell tekinteni.

A jogszabály értelmében e rendelkezés – hasonlóan a Tbj. korábban elfogadott ezirányú módosításaihoz – csak abban az esetben lép hatályba, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból.

Számviteli törvény

Az IFRS-ek, illetve egyéb nemzetközi számviteli rendszerek szabályaihoz közelíti a módosító törvény a több üzleti éven átnyúló projektek elszámolásának szabályait. A jelenlegi számlázáson alapuló bevétel-elszámolás helyett a jövőben a bevételeket a felmerült költségekhez igazítva, elhatárolásokon keresztül kell elszámolni. Az új szabályokat a 2020. évben induló üzleti évben kell első alkalommal alkalmazni (a 2020. január 1-je előtt megkötött szerződésekre nem kötelező), de már a 2019. évben üzleti évben is lehet választani az alkalmazását.

Társasági adó

A módosító törvény legnagyobb horderejű módosításai az uniós jogharmonizációt, az ATAD Irányelv rendelkezéseinek hazai jogszabályokba történő átültetését szolgálják. A további módosítások elsősorban értelmezési kérdések tisztázását, illetve a versenyképesség további növelését célozzák.

Csoportos adózás

A múlt év végén bevezetett, idei évtől választható csoportos társasági adózás alkalmazásának szabályait a törvénymódosítás számos esetben érinti, köztük egyszerűsítésekkel és technikai, értelmező jellegű pontosításokkal. A főbb változások a következők.

  • Eltörlésre kerül a csoportos adózás választásának a tagok azonos könyvvezetési pénznemére vonatkozó feltétele.
  • Az év közben alakuló társaságok a csoporttagság feltételeinek teljesítése esetén csoporttagként is létrejöhetnek, tehát az általános belépési szabályokkal ellentétben nem szükséges megvárni a csatlakozással a meglévő csoport következő adóévének első napját.
  • A törvénymódosítás értelmében a csoporttagoknak csak a csoportképviselő részére kell az egyedi szinten számított adóalapjukról nyilatkozniuk, eltörlésre kerül ezáltal a dupla, adóhatóság felé is előírt nyilatkozattételi kötelezettség. Az egyedi adóalapokról a csoportképviselő szolgáltat adatot csoporttagonkénti bontásban.
  • A csoportos adóalany a kamatlevonási korlátot a törvénymódosítás alapján a csoporttagok összesített kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredménye (EBITDA) alapján határozza meg, és a csoporttagok összesített nettó finanszírozási költsége tekintetében alkalmazza (figyelembe véve a 939 810 000 forint összegű határt is). A csoportszinten le nem vonható nettó finanszírozási költség az egyedi adóalapmegállapítás céljából a csoporttagok EBITDA-ja arányában kerül megosztásra.
  • Tisztázásra kerül, hogy az adókedvezmények feltételeit vállaló és teljesítő társaság használhatja fel a csoporttagság megszűnését követően a csoport által korábban fel nem használt adókedvezményeket, tehát kilépés esetén a fennmaradó adókedvezményekre a kilépett társaság lesz jogosult.
  • Egyértelműsítésre került, hogy ha a csoporttagság megszűnését kiváltó esemény nem az üzleti év utolsó napjára esik, akkor a megszűnés napja a megelőző üzleti év utolsó napja.
  • A törvénymódosítás alapján adófizetési könnyítés nem engedélyezhető a csoportos társasági adóalany számára.
  • Tisztázásra kerülnek a fentieken túl a jövedelem-(nyereség-)minimum alkalmazásának eljárási szabályai csoportos adóalany esetében, a csoporttagság feltételeinek nem teljesítésének következményei, valamint a csoport létrehozásakor előírt adóelőlegek tekintetében a kedvezményezett célra történő felajánlásnak szabályai.

Ugyanazon tényállás eltérő minősítése

A módosító törvény részletes szabályokat vezet be 2020. január 1-jétől azon adóelkerülések ellen, amelyek ugyanazon jogügyletnek két tagállam által történő eltérő minősítésén alapulnak. Az ATAD Irányelvvel összhangban az elfogadott jogszabály nevesíti azokat a több országot érintő tipikus ügyleteket – hibrid struktúrákat –, amelyekre a korlátozás kiterjed eltérő jogi minősítés esetén. Ezek alapvetően a székhely és másik országban lévő telephely közötti elszámolásokhoz, és hibrid gazdálkodó szervezeteket érintő kifizetésekhez kapcsolódó eseteket foglalnak magukban, illetve bizonyos olyan kifizetéseket, amelyek mindkét államban elismert költséget eredményeznek, vagy amelyek esetében az egyik államban elismert költség összege a másik államban nem esik adókötelezettség alá.

Az eltérő jogi minősítésből eredő különbség csak azokban az esetekben esik a korlátozások alá, ha az ügylet kapcsolt felek között valósul meg, ahol a kapcsolt vállalkozás minősítés megítélésekor a legalább 25%-os befolyás-mérték az irányadó.

Eltérő jogi minősítés esetén az adózó nem érvényesíthet adómentesítést (adóalap-csökkkentést), illetve nem számolhatja el a kapcsolódó költséget, ráfordítást az adóalap meghatározása során.

Bizonyos hibrid struktúrák esetén a hitelintézetek első alkalommal a 2022. december 31-ét követő adóévben alkalmazzák a fenti korlátozásokat, amely kivételek elsősorban a prudenciális követelmények teljesítése érdekében végrehajtott pénzügyi eszközök kibocsátását és azzal kapcsolatos kifizetéseket foglalják magukban.

Külföldre történő tőkekivonás adóztatása

2020. január 1-jétől adóköteles a társasági adóról szóló törvény hatálya alóli kikerülések azon esete, amely az adóügyi illetőség külföldre helyezése miatt következik be. Adókötelessé válik továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelyének eszközei vagy tevékenysége külföldre történő áthelyezése. Az adókötelezettség alapja a külföldre áthelyezett eszközök piaci értéke és számított nyilvántartási értéke közötti különbözet, illetve a tevékenység piaci értéke és az annak részét képező eszközök kivonáskor fennálló számított nyilvántartási értéke közötti különbség.

Amennyiben az áthelyezés EU tagállamba, vagy bizonyos EGT tagállamokba történik, az adózó választása szerint az adókötelezettség egy összegben, vagy öt év alatt, egyenlő részletekben fizetendő. A kivonás eredményeként az áthelyezett eszközök, tevékenység vonatkozásában az általános adóalap-módosító tételeket is alkalmazni kell majd.

A kivonás adóztatásával párhuzamosan a módosító törvény meghatározza a másik államból Magyarországra történő áthelyezéskor figyelembeveendő bekerülési értékek meghatározásának módját.

A fenti szabályok nem alkalmazandóak az értékpapír-finanszírozáshoz vagy biztosítékként nyújtott eszközökhöz kapcsolódó ügyletekre, valamint ha az eszközök prudenciális előírások teljesítése miatt kerülnek külföldre, és 12 hónapon belül vissza kell kerülniük Magyarországra.

Tulajdonosi tőketranzakciókra vonatkozó transzferár-szabályok

2020. január 1-jétől már nem csak akkor kötelező a piaci ár alkalmazása a nem pénbeli tőkeemelés, tőkeleszállítás, illetve osztalék-kifizetés esetén, ha azt a többségi tulajdonos vagy a többségi tulajdonos javára teljesítik, hanem már akkor is alkalmazni kell a transzferár-szabályokat, ha kapcsolt vállalkozások között történik ilyen ügylet. Tovább bővül a jogcímek köre is, a transzferár-szabályokat a jövőben abban az esetben is alkalmazni kell, ha a társaság a visszavásárolt üzletrészt a Ptk. előírásainak teljesítése céljából egy éven belül ellenérték nélkül átadja a tagok részére.

Egyéb módosítások

  • További jelentősebb módosítások a társaságiadó-kötelezettséghez kapcsolódóan:
  • Adóalannyá válik a vagyonkezelő alapítvány, azonban a magánszemély vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelés esetén adómentességet biztosít a módosító törvény bizonyos bevételekre.
  • Az energiahatékonysági beruházás adókedvezményéhez elismert költségek meghatározásánál a jövőben kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését eredményező eszközök bekerülési értékét, értékének növekedését lehet majd figyelembe venni. Tisztázódik továbbá, hogy a különbözeti módszer akkor alkalmazandó, ha az ilyen eszközök beszerzése nem határozható meg külön beruházásként.
  • A sportcélú ingatlan üzemeltetéséhez kapcsolódó adókedvezmény korlátja a 2020/2021-es sportfejlesztési időszaktól kezdődően a többi adókedvezményhez hasonlóan támogatási intenzitás (80%), és nem a működési veszteség alapján kerül meghatározásra. A 300 millió forint értéket meghaladó, sportcélú ingatlanra irányuló beruházás esetén pedig teljesen eltűnik az önerőre vonatkozó előírás bizonyos feltételek esetén, és a támogatási intenzitás 100% lesz.
  • A beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítő adózók esetében a lízing sztenderd szerint kimutatott, nem ingatlanhoz kapcsolódó használati jog vagyoni értékű jog esetében az IFRS-ek szerint elszámolt értékcsökkenés az adóalapban is elismert értékcsökkenésnek minősül a jövőben. A lakástakarékpénztárak esetén pedig pontosítja a módosító törvény a kiegyenlítési céltartalékhoz kapcsolódó adóalap-módosítás szabályait.
  • A kis- és középvállalkozások esetében a következő három évben évente csökkenni fog a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás minimum jelenértéke, 2022. január 1-jétől 50 millió forintra kisvállalkozások esetén, 100 millióra középvállalkozások esetén. A 2020. január 1-jétől bejelentett és megkezdett beruházások esetén már nem lesz létszámnövelési kötelezettség, mindössze egy négyéves létszámfenntartási kötelezettséget ír elő a módosító törvény az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévre.
  • Megszűnik az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség, és ezzel párhuzamosan a növekedési adóhitel igénybevételének választásához kapcsolódó szabályok is változnak. Az év közben fizetendő adóelőlegek terhére (adójóváírás céljából) történő felajánlások maximális mértéke az eddigi 50%-ról 80%-ra emelkedik.

Helyi iparűzési adó

A jövőben csak azok az alapítványok részesülnek feltételes személyi adómentességben, amelyek közhasznú minősítéssel rendelkeznek. A jelenleg ilyen feltételes mentességet élvező alapítványok 2022. december 31-éig továbbra is igénybe vehetik az adómentességet, ha vállalják, hogy 2023. január 15-éig igazolják, hogy megszerezték a közhasznú minősítést.

A jövőben az adózó választása szerint az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton teljesített bevallást csak akkor továbbítja az állami adóhatóság az önkormányzathoz, ha az nem tartalmaz számszaki hibát. Szintén az állami adóhatóság által az önkormányzatok irányába teljesítendő információszolgáltatást érinti az a módosítás, amely szerint már nem csak a bejelentkezési és változás-bejelentési adatokat továbbítaná automatikusan az önkormányzatok felé, hanem a telephely bejelentése is "egyablakos" eljárássá válik.

Innovációs járulék

Az elfogadott törvény alapján az innovációs járulékfizetésre kötelezettek tekintetében is megszűnik a 2019. adóévtől kezdődően az adóév végi adóelőleg kiegészítési (feltöltési) kötelezettség.

Illetékek

Az illetéktörvényhez kapcsolódó legfontosabb módosítás az alapítványok illetékmentességének szigorításához kapcsolódik. A többi adónemhez hasonlóan az illetékmentesség is csak a közhasznú minősítéssel rendelkező alapítványokat illeti meg a jövőben. A helyi iparűzési adóhoz hasonlóan az illetékmentességre is lesz egy két éves átmeneti időszak.

Általános forgalmi adó

Behajthatatlan követelések

A jogszabály meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát, és erre vonatkozóan külön szabályokat is alkot. Ennek értelmében, behajthatatlan követelésnek minősül a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában az alábbi okok valamelyike alapján:

  • a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi,
  • a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,
  • a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el,
  • a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.

Az elfogadott törvény lehetővé teszi önellenőrzés keretében az adóalap csökkentését behajthatatlan követelés jogcímén. Az utólagos adóalap csökkentés abban az esetben lehetséges, ha az adóalap csökkentéssel érintett ügyletben részt vevő felek, illetve az ügylet körülményei megfelelnek a törvényben előírt konjunktív követelményeknek. Ilyen feltételek többek között, hogy:

  • az adóalany és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője független felek legyenek,
  • az adóalany a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét a külön meghatározottak szerint előzetesen írásban értesítse, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt,
  • az adóalany ne álljon csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában, valamint a termék beszerzőjére se álljanak fenn ezen tényezők a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában,
  • a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év elteljen és a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg.

További kötelezettség az önellenőrzés bevallásával egyidejű, erre a célra rendszeresített nyomtatványon való adatszolgáltatás az adóhatóság felé. Az adóhatóság az önellenőrzés ellenőrzése során megvizsgálja, hogy az adóalany a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelően járt-e el. Amennyiben a behajthatatlan követelés miatt történt adóalap csökkentést követően az adós mégis rendezné tartozását vagy annak egy részét – abban az esetben is önellenőrzés útján szükséges elvégezni a korrekciót.

A fenti eljárást azokban az esetekben lehet először alkalmazni, amikor a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja 2015. december 31. napját követő időpontra esik.

Az elfogadott törvény rendelkezik továbbá arról, hogy a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő számára az eredetileg levonható, előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának minősül, ha a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó arról értesíti, hogy behajthatatlan követelés címén az adó alapját csökkenti. Az ebből fakadó korrekciót az értesítés időpontját tartalmazó adómegállapítási időszakban kell elvégezni.

Vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés

A 2006/112/EK tanácsi irányelv (’Irányelv’) a vevői készletre vonatkozó szabályok bevezetésével azok alkalmazását kötelezővé és egyformán alkalmazandóvá teszi minden tagállamban. Ennek központi gondolata, hogy az egyszerűsítés alkalmazásával az adóalany vállalkozásában tartott terméknek a vevői készletbe történő egyik tagállamból a másik tagállamba történő átszállítása az átszállításkor nem minősül Közösségen belüli termékértékesítésnek, a másik oldalon pedig Közösségen belüli termékbeszerzésnek. Ezen tranzakciók akkor tekintendők teljesültnek, amikor az eladó a vevői készletből értékesít a vevő részére.

A vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés az alábbi konjunktív feltételek esetén lesz alkalmazható:

  • a felek közt fennáló megállapodás van annak kapcsán, hogy a vevő jövőbeli időpontban megszerezheti a vevői készletbe átmozgatott termékek tulajdonjogát,
  • a vevőnek közösségi adószámmal kell rendelkeznie abban a tagállamban, ahol a vevői készlet van, továbbá a saját termékeit mozgató adóalany nem rendelkezik az adott tagállamban gazdasági célú letelepedéssel, illetve
  • az eladó köteles összesítő nyilatkozatában és a vevői készletre vonatkozó nyilvántartásában feltüntetni a potenciális vevőt, valamint annak közösségi adószámát a termék átmozgatásakor.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy amennyiben a vevői készletbe átmozgatott termékeket a megérkezésüket követő 12 hónapon belül nem értékesítik, úgy a határidő leteltét követő napon úgy kell tekinteni, hogy saját termékmozgatás történt, ezzel megvalósítva az adóztatandó tényállást, melynek következtében a terméket mozgató adóalanynak Közösségen belüli értékesítésként és Közösségen belüli termékbeszerzésként kellene ezt kezelnie. Ezen adóztatandó tényállás azonban nem áll be, ha a megjelölt határidőn belül az átmozgatott terméket visszaszállítják abba a tagállamba, ahonnan eredetileg elszállították, amennyiben a saját terméket mozgató adóalany nyilvántartásában ennek tényét feltünteti.

Ettől eltérő az az eset, amikor a termék nem az eredeti tagállamba, hanem egy harmadik tagállamba kerül átszállításra – ilyenkor az eredeti tagállamból történő átszállítást is saját termékmozgatásnak kell tekinteni, közvetlenül azt az időpontot megelőzően, amikor a terméket a vevői készletből a harmadik tagállamba szállítják át. Szintén nem alkalmazható az egyszerűsítés, ha a vonatkozó termékek eltűntek, megsemmisültek – ezek bekövetkeztekor, illetve a körülményről történő tudomásszerzéskor a saját termékmozgatás következtében beáll az adóztatandó tényállás.

Amennyiben az értékesítés nem az átszállításkor az összesítő nyilatkozatban és a vonatkozó nyilvántartásban rögzített vevő részére történne, akkor is alkalmazhatók a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítések, ha a fenn felsorolt feltételek fennállnak az újdonsült vevőre és a változást a saját terméket mozgató adóalany a nyilvántartásában feltünteti.

Az elfogadott jogszabály értelmében továbbá a belföldi vevői készletbe 2020. január 1-jét megelőzően betárolt termékek tekintetében a még hatályos szabályok szerint kell eljárni, azonban legkésőbb 2020. december 31-én szükséges lesz lezárni a korábbi szabályokat. Amennyiben ebben az időpontban még van a belföldi vevői készletben 2020. január 1-je előtt abba továbbított termék, akkor 2020. december 31-én úgy kell tekinteni, hogy megtörténik azok Közösségen belüli beszerzése, vagyis megvalósul a saját áru mozgatás tényállása.

Láncügyletre vonatkozó szabályozás

Az elfogadott törvény pontosítja a láncértékesítésre vonatkozó szabályokat is. Láncértékesítés esetén elsődlegesen mindig az a fontos, hogy meg lehessen határozni, hogy az értékesítési láncban melyik az a termékértékesítés, amelyhez a fuvarozás kapcsolódik, mivel a Közösségen belüli termékértékesítéseknél ez egyben azt is meghatározza, hogy melyik termékértékesítés lesz az a láncban, mely a meghatározott feltételek mellett adómentességet élvezhet. A kettős adóztatás, illetőleg a nem adóztatás elkerülése érdekében, amennyiben a terméket a láncban lévő valamely közbenső adóalany fuvarozza vagy fuvaroztatja, úgy kell tekinteni, hogy a részére teljesített termékértékesítés a fuvarozással egybekötött termékértékesítés.

Ha azonban a közbenső szereplő közli azzal az adóalannyal, aki a részére a terméket értékesíti azt a közösségi adószámát, melyet a részére a termék feladásának vagy fuvarozásának helye szerinti tagállamban adtak ki, akkor úgy kell tekinteni, hogy a közbenső szereplő teljesíti a fuvarozással egybekötött termékértékesítést.

Közösségen belüli adómentes értékesítés

A jogszabály a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés alkalmazásának tartalmi feltételévé teszi azt is, hogy az adóalany beszerző áfa azonosító számmal rendelkezzen a termék feladásának helyétől eltérő tagállamban. Továbbá, az adómentességhez szükséges az is, hogy a terméket értékesítő az ügyletet az összesítő nyilatkozatában helyesen jelentse. Másrészről, amennyiben az értékesítő valamilyen adminisztratív hibát vétene az ügyletnek az összesítő nyilatkozatban történő feltüntetése során, úgy a mentesség érvényesítése érdekében lehetősége lesz a hibáját korrigálni.

Különös adóvisszatérítés

Az új szabályozás azokra az eshetőségekre kínál megoldást – az adósemlegesség elvéhez szorosan kapcsolódva -, mely esetekben az adóalany neki fel nem róható módon kerül olyan helyzetbe, hogy a neki visszajáró előzetesen felszámított adót nem tudja érvényesíteni. Ebben az esetben az adóalany megfelelő igazolás birtokában közvetlenül az adóhatóságtól kérelmezheti az őt megillető áfa visszatérítését, feltéve, hogy a költségvetést kár nem éri.

Változások az utazászervezésre vonatkozó áfa szabályokban

Az elfogadott jogszabály hatályon kívül helyezi az árrés adózás kapcsán az önálló pozíciószámonként történő árrés számítására vonatkozó szabályokat, valamint az utasra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezésével tágítja az árrés adózás alkalmazását.

Egyéb módosítások

Az elfogadott jogszabály több jogalkalmazást elősegítő pontosítást is tartalmaz, illetőleg kisebb változtatásokat eszközöl. Így többek közt megerősíti, hogy a többcélú utalvánnyal történő fizetés a pénzzel történő fizetéssel esik egy tekintet alá a bizonylatolás szempontjából, illetve egycélú utalvánnyal történő fizetés esetében a cserére vonatkozó adóalap szabályok alkalmazandók.

Az (EU) 2019/475 tanácsi irányelv értelmében az olasz Campione d’Italia település és a Luganói-tó olaszországi vizei 2020. január 1-jétől az általános forgalmi adó szempontjából olyan területeknek fognak minősülni, amelyek bár az Európai Unió és ezzel együtt a tagállam vámterületének részét képezik, de az Áfa szabályok alkalmazása szempontjából ún. harmadik állam területével esnek egy tekintet alá. Ugyanakkor, a fentiektől eltérően Livigno település nem fog a Közösség vámterületéhez tartozni. A jogszabály ezt a módosítást is átvezeti a harmonizáció érdekében.

A jogszabály a Módosító Irányelvnek megfelelően kiegészíti az összesítő nyilatkozat tartalmát a vevői készletbe történő terméktovábbításra vonatkozó adatokkal.

Az Áfa tv. 3. számú mellékletében felsorolt szolgáltatások köre kiegészül a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatással, vagyis a jövőben az ennek a pontnak megfeleltethető szolgáltatások esetében a korábbi 18% helyett az 5%-os adókulcs lesz alkalmazandó. Az újonnan meghatározott kedvezményes adókulcsot azokban az esetekben kell először alkalmazni, ahol a teljesítés időpontja 2020. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Az elfogadott törvény továbbá kiegészíti a jogutódlással történő megszűnés Áfa tv. beli fogalmát az egyéni vállalkozó korlátolt felelősségű társasággá való átalakulásának és az egyházi jogi személy egyházi törvény szerinti átalakulásának, jogutódlással történő megszűnésének vagy fenntartója megváltozásának esetével.

Az Áfa tv. az exporthoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások esetében kimondja, hogy a mentesség alkalmazásának feltétele, hogy azokat közvetlenül azon személy részére nyújtsák, aki az exporttal kapcsolatos adómentes ügyletet teljesíti – az elfogadott törvény ezt a szabályt kiterjeszti az import tranzakciókra is, így ezen esetekben a mentesség alkalmazásának szintén feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül az importáló részére nyújtsák.

Pénzügyi tranzakciós illeték

A kincstári műveletek kapcsán általános mentességi rendelkezés kerül bevezetésre az Áht. 79. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó kör számlái terhére meghatározott kincstári körbe tartozó számlatulajdonosok fizetési műveletei kapcsán.

A természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési művelet hasonlóan mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól meghatározott feltételek teljesülése esetén.

Az elfogadott törvény szerint mentesül továbbá a pénzügyi tranzakciós illeték alól a postai csekkes befizetés 20 ezer forint értékig. A postai csekkes befizetésekre a pénzügyi tranzakciós tranzakciós illeték maximum 6 ezer forint.

Energiaellátók jövedelemadója

A törvényjavaslat alapján a társasági adóhoz hasonlóan az energiaellátók jövedelemadója tekintetében is megszűnne a 2019. adóévtől kezdődően az adóév végi adóelőleg kiegészítési (feltöltési) kötelezettség.

Reklámadó

Az elfogadott törvény értelmében a reklámadó mértéke 0%-ra csökken 2019. július 1-jétől kezdődően, ideiglenesen, 2022. december 31-ig. Ez a közzétevőkre és a megrendelőkre is vonatkozik.

A módosítás oka, hogy a lengyel kiskereskedelmi, sávosan progresszív mértékrendszerű adót összeegyeztethetőnek tartotta az Európai Unió Törvényszéke az állami támogatások uniós jogával. A reklámadó is sávos adóztatással működött bevezetésekor, ám akkor azt az Európai Bizottság, hasonlóan a lengyel adóhoz megtámadta. Az eljárás befejezése előtt Magyarország a sávosságot, több módosítással végrehajtása mellett, megszüntette. Ezekre tekintettel a módosítás, az Európai Unió Bíróságának végleges döntéséig a magyar reklámadó ügyében, a hatályos, lineáris adómértéket felfüggeszti azáltal, hogy az adó mértékét 0%-ban határozza meg.

Az átmeneti időszak tekintetében az elfogadott törvény rendezi, hogy ne vagy ne teljes mértékben kelljen teljesíteni bizonyos adminisztratív (pl. bevallás, nyilatkozat) vagy fizetési (előleg összegének lefelezése, arányos adómegállapítás) kötelezettségeket.

A reklámadó 2017. július 1-i hatályú változásai (100 millió forintos adóalapig alkalmazható 0%-os adókulcs eltörlése, de minimis támogatás bevezetése, illetve magasabb adókulcs kivetése) nem kedveztek az eltérő üzleti éveseknek, a 2017. július 1-jét magában foglaló adóévük tekintetében. A jelenlegi módosítás viszont ezúttal eltér a főszabály szerinti adókötelezettség-teljesítés rendjétől és lehetővé teszi az év közben hatályba lépő kedvező módosítások alkalmazhatóságát.

Az elfogadott törvény a Társasági adó törvény reklámadó célú rendelkezésére vonatkozóan is rendezi a reklámadó kérdését. A társaságoknak 2019. június 30-ig a társasági adóalapját növelő tételként kellett kezelni a reklám közzétételével kapcsolatban felmerült kiadásokat, amennyiben azok a 30 millió forintos határt meghaladták, és a Társasági adó törvény által meghatározott egyéb feltételek is teljesültek. Az elfogadott törvény a 2019. július 1. és a 2022. december 31-e közötti időszakra kizárja a nem elismert költségre vonatkozó Társasági adó törvényi rendelkezés alkalmazandóságát.

Jövedéki adó                

Az elfogadott törvény egyértelművé teszi, hogy a diplomaták és a nemzetközi szervezetek tagjai mentességénél az értékkorlát személyenként és naptári évenként az áfatartalommal együtt számolt adótartalmat jelenti, továbbá hogy a mennyiségi korlátok csak a felsorolt termékek felsorolt felhasználására vonatkoznak, a fel nem sorolt termékekre és felhasználásokra nincs mennyiség korlátozás.

Az európai uniós adóminimum elérése érdekében szükséges a cigaretta jövedéki adómértékének fokozatos, előre rögzített módon történő emelése, egyidejűleg a fogyasztási dohány adómértékének a cigaretta adómértékéhez történő közelítése, tekintettel a fogyasztási dohány termékhelyettesítő jellegére.

Továbbá meghatározásra kerül az új dohánytermék-kategóriák folyadékot tartalmazó termékei esetében is a kereskedelmi célú mennyiség mértéke.

Utasforgalmi törvény

Az elfogadott törvény alapján rögzítésre kerül a harmadik államból vagy azzal egy tekintet alá eső területről belföldre beutazó utas személyi poggyászában adómentesen behozható új dohány-termékkategóriák és az elektronikus cigaretta töltőfolyadékok mennyisége.

Vám

Az elfogadott törvény egyértelművé teszi a jogalkalmazók számára azon előírásokat, amelyek az üzemszüneti eljárásban alkalmazandó papíralapú eljárás során a gazdálkodó saját informatikai rendszeréből kinyomtatható vám-árunyilatkozatok vámhatóság előtti alkalmazásához szükségesek.

Az elfogadott törvény szerint a papír alapon benyújtott vám-árunyilatkozatok használata esetén – a vámhatóság által használt vám-árunyilatkozat feldolgozó rendszerben történő feldolgozás megkönnyítése érdekében – különösen üzemszüneti eljárás esetén - lehetőségük van az ügyfeleknek arra, hogy a papír alapon benyújtott vám-árunyilatkozat adatait számítógépes feldolgozásra közvetlenül alkalmas módon (xml formátumban) rögzítve is benyújtsák. Az így benyújtott adatoknak joghatásuk azonban nincs, hiszen ebben az esetben a papír alapon benyújtott vám-árunyilatkozat bír joghatással.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása

Iratmegőrzési kötelezettség

Az elfogadott jogszabály alapján a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratokat az adózónak annak a naptári évnek az utolsó napjától számított tíz évig kell megőriznie, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tennie, illetve ennek hiányában az adót meg kellett volna fizetnie. Ezen rendelkezés a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóévekben szerzett jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettségek megállapításához kapcsolódó iratok tekintetében alkalmazandó.

Lezárt EKAER bejelentések módosítása

Amennyiben az adózó az EKAER bejelentési kötelezettségének teljesítése során a miniszteri rendeletben meghatározott módosítható adatot hibásan adta meg, a törvény-módosítás alapján a lezárt bejelentést egy alkalommal, az EKAER-szám lezárást követő 3 munkanapon belül, legkésőbb a NAV adott szállítmánnyal közvetlenül összefüggő ellenőrzésének megkezdéséig módosíthatja. Amennyiben a módosítás következtében az adózó magasabb összegű kockázati biztosíték nyújtására kötelezett, a nyilvántartásba vételt a NAV akkor teljesíti, ha az adózó a biztosítéknyújtási kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.

A bejelentés módosítása esetében a bejelentő pótlék megfizetésére lenne köteles. A pótlék összege módosítható adatonként ötezer forint az érintett tételsorok számától függetlenül. A pótlék a bejelentést követő munkanapon esedékes, annak elengedésére, mérséklésére nincs lehetőség, megfizetésére részletfizetés nem engedélyezhető.

A fentiek mellett nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó igazolja, hogy az EKAER bejelentési kötelezettsége során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

Elévülés

Az elfogadott jogszabály alapján az elévülés idején túl is benyújtható nemzetközi vitarendezési eljárás (Európai uniós-, adóegyezmények szerinti-, vagy választottbírósági egyezmény szerinti vitarendezési eljárás) iránti kérelem.

A 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő, az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás vagy a választottbírósági egyezmény szerinti vitarendezési eljárás megindítására irányuló kérelem vagy panasz esetén - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelem, a panasz vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a kérelmezőtől, az érintett személytől vagy a másik szerződő állam illetékes hatóságától az elévülés idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.

Nemzetközi vitarendezési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket. A vitarendezési eljárás eredményeként létrejött megállapodást, illetve meghozott határozatot azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének vagy a határozat meghozatalának időpontjában már elévültek.

Az elfogadott törvénymódosítás alapján a nemzetközi vitarendezési eljárást lezáró határozatában a magyar illetékes hatóság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl is hozhat az adózó adókötelezettségét megállapító döntést. Ha az adózó az európai uniós vitarendezési eljárásban vagy az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárásban az adóhatóság határozatában foglaltakat elfogadja, az adóhatóság az eredeti adókötelezettségek módosításáról szóló határozatában az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl ugyancsak hozhat az adózó adókötelezettségét megállapító döntést.

Az adó-és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény

Európai Uniós vitarendezési eljárás legfontosabb szabályai

A törvény-módosítás rögzíti azon szabályokat, amelyeket a Magyarország és az Európai Unió valamely tagállama közötti azon viták rendezésére szolgáló eljárások, illetve az érintett személyek jogait, kötelezettségei megállapítását illetően kell alkalmazni, amelyek a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi megállapodások és egyezmények értelmezéséből és alkalmazásából erednek.

Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárásban a kapcsolt vállalkozásokat érintő, szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos kölcsönös egyeztető eljárásban a NAV, minden más esetben az adópolitikáért felelős miniszter jár el. Az érintett személy panaszát a vitás kérdést eredményező első fokú adóhatósági határozat közlésétől számított három éven belül nyújthatja be, függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e az érintett tagállamok bármelyikének nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket.

A panaszt az érintett személynek (kivéve: magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy kis- és középvállalkozás) minden egyes érintett tagállam illetékes hatóságához be kell nyújtania, meghatározott információkat szerepeltetve. A magyar illetékes hatóság a panasz, vagy a kiegészítő információk kézhezvételétől számított 6 hónapon belül dönt, hogy elfogadja vagy visszautasítja a panaszt, illetve dönthet akként is, hogy egyoldalúan rendezi a vitás kérdést. Amennyiben a magyar illetékes hatóság a panaszt visszautasította, úgy az érintett bírósághoz fordulhat.

Az adóhatóság a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges tények feltárása érdekében az adómegállapításhoz való jog elévülését követően is jogosult a vitás kérdésben érintett személyeknél jogkövetési vizsgálatot lefolytatni, melynek eredményeként adókötelezettséget nem, de mulasztási bírságot megállapíthat.

Amennyiben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága is elfogadja a panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezhetik 2 éven belül (kivéve, ha a határidő újra kezdődik, vagy 1 évvel meghosszabbodik).

További feltételek mellett, amennyiben a kölcsönös egyeztető eljárásban a meghatározott határidőn belül a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai nem jutottak megállapodásra, az érintett személy jogosult a tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítására. A tanácsadó bizottságot az érintett személy erre irányuló kérelmének kézhezvételét követő 120 napon belül kell felállítani. A tanácsadó bizottság a megalakulásától számított 6 hónapon belül véleményt alkot a panaszban foglalt vitás kérdés rendezéséről, mely határidő 3 hónappal meghosszabbítható.

Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a tanácsadó bizottság véleményének kézbesítését követő 6 hónapon belül a vitarendezési eljárást lezáró döntésükben állapodnak meg a vitás kérdés megoldásáról. Amennyiben az érintett tagállamok nem állapodnak meg a vitás kérdés rendezésének módjáról, a tanácsadó bizottság véleménye az érintett tagállamokra kötelező érvényűvé válik.

A vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul módosítja, mely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.

A fenti rendelkezéseket a 2019. július 1-től kezdődően benyújtott, a 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévben szerzett jövedelemre vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdésekhez kapcsolódó,panaszok tekintetében kell alkalmazni.

Az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás egyes szabályai

A törvény-módosítás rögzíti, hogy az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárást milyen ügyekben lehet megindítani. Ez esetben is a kapcsolt vállalkozásokat érintő, szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos kölcsönös egyeztető eljárásban a NAV, minden más esetben az adópolitikáért felelős miniszter jár el.

Vitás kérdés rendezésére irányuló panaszt terjeszthet elő a magyar illetékes hatóság részére a magyar belföldi adóügyi illetőségű érintett személy, valamint a külföldi illetékes hatóság a külföldi adóügyi illetőségű érintett személy kérelme alapján. A belföldi érintett személy panaszát a magyar illetékes hatóság részére a vitás kérdést eredményező első fokú adóhatósági határozat közlésétől számított három éven belül nyújthatja be, függetlenül attól, hogy a belföldi érintett személy igénybe veszi-e az érintett államok bármelyikének nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket.

A magyar illetékes hatóság a panaszt csak meghatározott tartalmi feltételek teljesülése esetén fogadja be. A magyar illetékes hatóság a panasz, vagy a kiegészítő információk kézhezvételétől számított 6 hónapon belül dönt, hogy elfogadja vagy visszautasítja a panaszt, illetve dönthet akként is, hogy egyoldalúan rendezi a vitás kérdést. Amennyiben a magyar illetékes hatóság a panaszt visszautasította, úgy az érintett bírósághoz fordulhat.

Az adóhatóság a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges tények feltárása érdekében az adómegállapításhoz való jog elévülését követően is jogosult a vitás kérdésben érintett személyeknél jogkövetési vizsgálatot lefolytatni, melynek eredményeként adókötelezettséget nem, de mulasztási bírságot megállapíthat.

Amennyiben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága is elfogadja a panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezhetik. Erre külön határidőt a törvényjavaslat nem szab. Ha az érintett államok illetékes hatóságai megállapodásra jutottak a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor erről a magyar illetékes hatóság soron kívül határozattal értesíti az érintett személyt.

A kölcsönös megállapodás alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul módosítja, mely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.

A 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő, a Választottbírósági Egyezmény alapján lefolytatandó kölcsönös egyeztető eljárás megindítására irányuló kérelem esetén a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásának további feltétele, hogy a kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a kérelmezőtől vagy a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.

A fenti rendelkezéseket a 2019. július 1-től kezdődően benyújtott panaszok tekintetében kell alkalmazni.

Az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatás és automatikus információcsere

A törvény-módosítás értelmében az adótervezésben közreműködőnek az általa ismert, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozóan, meghatározott adattartalommal adatot kell szolgáltatnia a NAV-nak. Az adatszolgáltatásra, valamint az automatikus információcserére az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és a járulék kivételével az Art. szerinti adókkal összefüggésben kerül sor. A kötelezettség teljesítésének határideje különböző időpont-meghatározások közül a legkorábbi időponttól számított 30 nap.

Az adótervezésben közreműködő mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha e kötelezettség teljesítése a tevékenységét szabályozó jogszabályban rögzített titoktartási kötelezettség megsértését eredményezi. Ebben az esetben az adatszolgáltatási kötelezettség a másik adótervezésben közreműködőt, ennek hiányában az érintett adózót terheli. Amennyiben egyáltalán nincs adótervezésben közreműködő, úgy adatszolgáltatási kötelezettsége az adózónak keletkezik.

Ha egy adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció kapcsán több érintett adózónak áll fenn adatszolgáltatási kötelezettsége, az adatszolgáltatási kötelezettséget a következők közül az első helyen szereplő érintett adózó teljesíti:

  • aki vagy amely az adótervezésben közreműködővel az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról szóló megállapodást kötötte;
  • aki vagy amely a konstrukció végrehajtását irányítja.

Az adatszolgáltatási, valamint az értesítési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja. Emellett, ha az adóhatósági felhívás határidején belül nem, vagy nem jogszerűen teljesíti a kötelezetett a kötelezettségét, úgy 5 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható.

Az adótervezésben közreműködőnek és az érintett adózónak 2020. augusztus 31-ig kell majd adatot szolgáltatnia a NAV-nak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról, amely végrehajtásának első lépésére 2018. június 25-e és 2020. július 1-je között került sor. A NAV a meghatározott adattovábbítási kötelezettségét először 2020. október 31-ig teljesíti.

Deloitte

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS