2025. november folyamán a Magyar Közlönyben megjelentek az adótörvényeket érintő módosítások. A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslathoz képest több ponton változott a csomag, a legfontosabbakat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
Általános forgalmi adó
A bejövő számlák riportálási kötelezettségéhez kapcsolódó módosítás (a belföldi összesítőben már nem csupán a teljes, hanem a ténylegesen levonásba helyezett adó is riportálandó) vonatkozásában fontos változás a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez képest, hogy a bevezetést a jogalkotó a korábbi tervekhez képest elhalasztotta fél évvel, így az 2026 közepétől válik kötelezővé.
Új változás, hogy 2026. január 1-jétől a kedvezményes 5 százalékos adókulccsal adózó élelmiszerek köre bővülni fog marhahússal és a marha-belsőségekkel.
A csoportos adóalanyisághoz kapcsolódó változások közül egyrészt a jövőben a csoportképviselő megszűnése esetében már a NAV is kijelölhet új csoportképviselőt, ha az új képviselőt a csoport a törvényi határidőn belül elmulasztja bejelenteni, illetve a csoportos adóalanyisághoz kapcsolódó egyetemleges felelősség már nem csupán az áfakötelezettségekre, hanem a kapcsolódó Art-os jogkövetkezményekre is kiterjed.
Fontos változás a kis- és középvállalkozásoknak, hogy az alanyi adómentesség értékhatára három lépcsőben 24 millió forintra emelkedik: 2026. január 1-jei hatállyal az értékhatár 20 millió, 2027. január 1-jétől 22 millió és 2028. január 1-jétől 24 millió forintra nő.
Az egyéni és társas vállalkozók adózása
Az átalányadózó egyéni vállalkozók által általánosan alkalmazható 40 százalékos költséghányad 2026-ban 45 százalékra, 2027-ben 50 százalékra nő. Ez havi 1 millió forint bevétel esetén havi 23 ezer forint adómegtakarítást eredményez majd a vállalkozóknak 2026-ban.
2026-tól már nem csak az átalányadózó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente - és nem havonta – kell a társadalombiztosítási járulékról és a szociális hozzájárulási adóról bevallást benyújtaniuk.
További változás, hogy az alacsony jövedelemmel rendelkező egyéni és társas vállalkozók után fizetendő szociális hozzájárulási adó minimálisan elvárt alapja csökken. Ez az adóalap a jövőben a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100 százaléka lesz, és nem annak 112,5 százaléka. Ez a legalacsonyabb jövedelmű vállalkozóknak körülbelül havi 5000 forint megtakarítást fog eredményezni.
Kisvállalati adó
A kisvállalati adóalanyiság választásának és a kiva alanyiság megszűnésének értékhatárai megduplázódnak. Így a maximum 100 főt foglalkoztató vagy legfeljebb 6 milliárd forint bevétellel és mérlegfőösszeggel rendelkező cégek is választhatják a kivát azzal, hogy a kiva hatálya alatt maradhatnak mindaddig, amíg a foglalkoztatottak száma a 200 főt, illetve a bevétel és a mérlegfőösszeg a 12 milliárd forintot nem haladja meg. Azok a vállalkozások, amelyek a 2026-os évre választják a kivát, már az emelt összeghatárokkal számolhatnak. Ezt a választást idén december 20-áig kell bejelenteni.
Számvitelről szóló törvény
A számviteli törvény elfogadott változtatása az eszközök bekerülési értékének, az értékesítés nettó árbevételének és a költségek, ráfordítások értékének szokásos piaci árhoz kapcsolódó utólagos módosításának lehetőségét pontosítja, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 18. §-ához kapcsolódóan.
A változást a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, miközben a törvény lehetővé teszi a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra vonatkozóan is az alkalmazást.
Fontos változás továbbá, hogy a mikrogazdálkozói egyszerűsített éves beszámoló készítésének értékhatárainál a mérlegfőösszeg 150 millió forintról 180 millió forintra, az éves nettó árbevétel 300 millió forintról 360 millió forintra emelkedik.
Jövedéki adó
Fél évvel elhalasztásra kerül az üzemanyagok (benzin, petróleum és gázolaj) jövedéki adómértékeinek 2026. évi valorizációja, így a hatálybalépés 2026. július 1.
Társasági adó
Az MTA-val, kutatóintézetekkel, felsőoktatási intézményekkel közösen végzett K+F projektek tekintetében az adókedvezmény elszámolható költség arányában meghatározott mértéke nem haladhatja meg az alapkutatás esetében az elszámolható költség 100 százalékát, az alkalmazott (ipari) kutatás esetében az elszámolható költség 50 százalékát és kísérleti fejlesztés esetében az elszámolható költség 25 százalékát.
A törvény lehetőséget ad továbbá arra, hogy azok a vállalkozások, amelyek tiszta technológiák gyártására hoznak létre új kapacitást (például zöld beruházások keretében), fejlesztési adókedvezményt vegyenek igénybe. Ennek feltétele, hogy a beruházás megkezdése előtt bejelentést tegyenek az adópolitikáért felelős miniszterhez, és a támogatás mértéke Budapesten legfeljebb a beruházás elszámolható költségeinek 15 százaléka, Budapesten kívül pedig 35 százaléka lehet.
Újdonság, hogy külön adókedvezmény típust vezetnek be környezetvédelmi célú, legalább 100 millió forintot meghaladó beruházásokra is. Ilyen lehet például a környezeti károk felszámolása, élőhely-rehabilitáció, a biológiai sokféleség védelme vagy klímavédelmi beruházások megvalósítása. A kedvezmény mértéke a beruházás típusától függően akár a költségek 100 százaléka is lehet, míg más esetekben 70 százalék, de legfeljebb 30 millió euró. Kis- és középvállalkozások esetén ez a mérték tovább növelhető. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás megkezdése előtt bejelentést kell tenni, és bizonyos esetekben független szakértői igazolás is szükséges.
A módosítás - többek között a fenti adókedvezmények alkalmazásához kapcsolódóan - bevezet egyes környezetvédelemmel kapcsolatos új fogalmakat is, mint például a biológiai sokféleség, az ökoszisztéma, a rehabilitáció vagy a tiszta technológiák gyártási kapacitása, amelyek EU-s szabályozásokhoz igazodnak.
Robin Hood-adó
A módosítás értelmében az adót csökkenti az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezménye, legfeljebb az adókedvezményekkel csökkentett adó 80 százalékáig.
A törvény lehetőséget biztosít az adózóknak, hogy az adóévben üzembe helyezett energetikai fejlesztésre irányuló beruházások után adókedvezményt vegyenek igénybe. A kedvezmény az üzembe helyezés évében és az azt követő öt adóévben érvényesíthető, mértéke pedig jelenértéken legfeljebb a beruházás elszámolható költsége és a korrigált értékcsökkenés különbözetének 50 százaléka lehet. Fontos feltétel, hogy az eszközöket legalább öt évig üzemeltessék, és teljesítsék a miniszteri rendeletben meghatározott feltételeket.
Kiskereskedelmi adó
A 2025. adóévtől kezdődő adókötelezettségek vonatkozásában az egyes sávhatárok jelentősen emelkednek az adóalap tekintetében: az eddigi 500 millió forintos értékhatár 1 milliárd forintra, a 30 milliárd forintos értékhatár 50 milliárd forintra, míg a 100 milliárd forintos 150 milliárd forintra módosul. Az egyes sávokra alkalmazandó adókulcsok változatlanok maradnak.
A gépjármű-üzemanyagot forgalmazókra vonatkozó speciális adómérték alkalmazását kiterjesztik 2026-ra is, illetve a „kiskereskedelmi tevékenység” köréből kiveszik az üzemanyagtöltő állomáson történő szolgáltatás-értékesítést.
Reklámadó
A reklámadó 0 százalékos adómértéke a módosítás értelmében 2026. június 30-ig kerül meghosszabbításra.
Pontosításra került az adó összegének meghatározása abban az esetben, ha az adóév 365 napnál rövidebb. Új szabályok vonatkoznak azokra az adóalanyokra, amelyeket az állami adóhatóság nem tart nyilván más adónem alatt. Az ilyen adóalanyoknak az adóköteles tevékenység megkezdését követő 30 napon belül be kell jelentkezniük az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. Ha a bejelentkezési kötelezettséget elmulasztják, az adóhatóság először figyelmeztetést küld és 15 napos póthatáridőt biztosít, majd ismételt mulasztás esetén akár 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki minden további megállapításkor.
Globális minimumadó
A Globális minimumadóról szóló tv. szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén ötmillió forint, bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése és az Aktv. szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén tízmillió forint mulasztási bírság szabható ki.
Forrás: PwC Magyarország
Kutatás-fejlesztési projektet indít Magyarországon a Gentherm, az autók utastéri hőmérsékletszabályozásának amerikai specialistája.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.