Niveus: új korszak jön a csomagolásoknál

2026. 08. 11., 16:05

Augusztus 12-től kell alkalmazni az Európai Unió új csomagolási rendeletét, a PPWR-t, amely fokozatosan új követelményeket vezet be a csomagolások összetételére, újrahasznosíthatóságára, jelölésére. A Niveus szerint a változások jóval több vállalkozást érintenek, mint azt sokan gondolják: nemcsak a csomagolások gyártóira, hanem az importőrökre, a forgalmazókra és a saját márkás termékeket értékesítő cégekre is új kötelezettségek várnak.

A csomagolásokról és a csomagolási hulladékról szóló uniós rendelet (Packaging and Packaging Waste Regulation, PPWR) célja a csomagolási hulladék csökkentése és az eddig tagállamonként eltérő szabályok egységesítése. A rendelet minden, az Európai Unió piacán forgalomba hozott csomagolásra kiterjed, annak anyagától és felhasználási területétől függetlenül.

A legfontosabb mérföldkövek

2026. augusztus 12-től általánosan alkalmazni kell a PPWR-t. Ettől a naptól az élelmiszerekkel érintkező csomagolásokban a rendeletben meghatározott határértékek felett tilos bizonyos PFAS-vegyületek használata. A csomagolások előállítóinak emellett igazolniuk kell az alkalmazandó követelményeknek való megfelelést, és el kell készíteniük a szükséges műszaki dokumentációt.

2028-tól jelennek meg az egységes uniós jelölések: a csomagolásokon közérthető, piktogramokon alapuló címkével kell majd feltüntetni az anyagösszetételt, hogy a fogyasztók könnyebben a megfelelő hulladékgyűjtőbe helyezhessék azokat.

2030-tól a csomagolások csak akkor hozhatók forgalomba, ha megfelelnek az újrahasznosíthatósági követelményeknek. Ettől az évtől egyes műanyag csomagolásoknak meghatározott arányban újrahasznosított alapanyagot is kell tartalmazniuk, valamint több egyszer használatos csomagolási forma is kivezetésre kerül.

2035-től
az újrahasznosíthatóságot már nemcsak a csomagolás kialakítása alapján kell vizsgálni: annak ipari léptékben is újrahasznosíthatónak kell lennie.

Antretter Erzsébet, a Niveus adótanácsadás üzletág vezetője szerint 2026. augusztus 12-től a PPWR-hez kapcsolódó legnagyobb adminisztratív teher a PPWR szerint előállítónak minősülő gazdasági szereplőkre hárul majd. Az előállító nem feltétlenül az a vállalkozás, amelyik fizikailag legyártja a csomagolást. Főszabály szerint az a vállalkozás is előállítónak minősül, amely saját neve vagy védjegye alatt terveztet vagy gyártat csomagolást, illetve csomagolt terméket. Emiatt a szabályozás várhatóan nemcsak a csomagolóanyag-gyártókat, hanem a saját márkás termékeket forgalmazó vállalkozások széles körét is jelentősen fogja érinteni.

A rendelet különösen az élelmiszeripar, a kereskedelem, az e-kereskedelem, valamint a jelentős mennyiségű csomagolást használó vállalkozások számára hozhat új feladatokat, ugyanakkor a pontos kötelezettségek attól is függenek, hogy az adott cég milyen szerepet tölt be a csomagolási értékláncban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS