A módosított 2026-os költségvetésben több mint 65 milliárd forinttal csökkentette a kormány a kiskereskedelmi adóból várt bevételt. A Niveus szerint azonban nemcsak az idei bevétel alakulása érdekes: a közelmúltbeli adóváltozások, az uniós eljárás és Magyarország korábbi vállalása miatt hosszabb távon maga a kiskereskedelmi különadó jövője is kérdésessé válhat. Emellett jelentősen visszavágták a társasági adóból várt bevételt, miközben a pénzügyi szektortól közel 200 milliárd forinttal többet várnak.
Kiskereskedelmi különadó: már nemcsak az idei bevétel a kérdés
A kiskereskedelmi adóból eredetileg 329,2 milliárd forintos bevétellel számolt a 2026-os költségvetés, a módosított előirányzat azonban már csak 263,7 milliárd forint. Ez több mint 65 milliárd forintos csökkenés. Az alacsonyabb bevételhez hozzájárulhatnak ezen adónem közelmúltbeli módosításai is: 2026-tól többek között megszűnt bizonyos kapcsolt vállalkozások árbevételének összeszámítási kötelezettsége.
Ennél az adónemnél azonban már nemcsak az idei bevétel a kérdés. Az Európai Bizottság 2026 áprilisában az Európai Unió Bírósága elé vitte a magyar kiskereskedelmi adó ügyét, és arra is hivatkozik, hogy Magyarország a helyreállítási tervében vállalta a különadó fokozatos kivezetését.
„Ez önmagában nem jelenti azt, hogy rövid időn belül megszűnik a kiskereskedelmi adó, de a jelenlegi szabályozás hosszú távú fennmaradása egyértelműen kérdésessé vált. Az uniós eljárás és a korábbi magyar vállalás miatt erre az adónemre tartós, kiszámítható költségvetési bevételként is egyre nehezebb tekinteni” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Közel 250 milliárddal kevesebb társasági adó
A társasági adóból eredetileg 1258,4 milliárd forintos bevétellel számolt a költségvetés, ezt most 1009,2 milliárd forintra csökkentették. Ez közel 250 milliárd forintos, mintegy 20 százalékos visszavágást jelent. „A társaságiadó-bevétel ilyen mértékű korrekciójában szerepet játszhat, hogy a gazdaság növekedése elmaradt a korábbi várakozásoktól (a tervezett 4,1 százalékos GDP bővülés a legoptimistább előrejelzések szerint is maximum 2 százalék lehet), ami a vállalati eredményeken és így a társasági adóalapokban is megjelenhet. Emellett érdemes megvizsgálni azt is, hogy a globális minimumadóhoz kapcsolódó korábbi bevételi várakozások hogyan teljesültek, illetve mennyien választották a kisvállalati adót (kiva), amely szélesebb kör számára vált elérhetővé” – tette hozzá Bagdi Lajos.
A bankoktól viszont közel 200 milliárddal többet várnak
Ezzel éppen ellentétes változás látható a pénzügyi szervezetek befizetéseinél. Az eredeti 292 milliárd forintos előirányzat 490,2 milliárd forintra emelkedett. Ennek döntő háttere a 2026. évre vonatkozó kulcsemelés: a kormány akkor mintegy 185 milliárd forintos többletbevétellel számolt az intézkedésből. Ez nagyságrendileg megfelel a mostani, 198,2 milliárd forintos előirányzat-emelésnek.
A három adónem változása jól mutatja, hogy a költségvetés módosítása nemcsak a hiány újratervezéséről szól. Jelentősen megváltozott az is, hogy az állam a vállalati szektor egyes adóiból mekkora bevételre számíthat idén.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”