A részletekre is kiterjedő adóhatósági ellenőrzések miatt egyre több magyar vállalat jelentős adókockázatnak van kitéve, mivel sok esetben hiányos dokumentációval vagy későn megkezdett előkészítéssel próbálják érvényesíteni az adókedvezményeket – hívta fel a figyelmet a Niveus.
A Niveus tapasztalatai szerint a probléma gyökere, hogy az adózási szempontok gyakran nem a beruházások tervezési fázisában jelennek meg, hanem csak azok lezárását követően. Ilyenkor azonban a kedvezmények igénybevételéhez szükséges előzetes dokumentáció már nem pótolható.
A dokumentáció hiánya jelenti a legnagyobb kockázatot
A vállalatok számára elérhető legfontosabb adókedvezmények – az energiahatékonysági, fejlesztési és K+F konstrukciók – esetében a jogosultság bizonyítása egyre inkább előkészítés-centrikus folyamattá vált. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem elegendő a beruházás tényleges megvalósítása: már a projekt indulásakor szükség van megfelelő számításokra, szakmai alátámasztásra és dokumentációra.
„A leggyakoribb probléma, hogy a cégek csak utólag, a társasági adóbevallás készítésekor szembesülnek azzal, hogy egy beruházás akár jelentős adóelőnyt is biztosíthatott volna” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
A K+F és az energiahatékonysági projektek a legérzékenyebbek
A K+F kedvezmények esetében a NAV különösen a valódi innováció meglétét vizsgálja, mivel sok projekt csak formailag kerül ebbe a kategóriába. Egy standard ERP-bevezetés vagy rutinfejlesztés jellemzően nem minősül K+F-nek. Valódi K+F csak akkor áll fenn, ha a projekt technológiai vagy tudományos bizonytalanságot old meg, és új tudást eredményez.
Az energiahatékonysági beruházásoknál pedig a jogosultság feltétele az igazolt energiamegtakarítás és az előzetes energetikai audit.
Egyre több a félreértés a „zöld” beruházásoknál is
Bár a gyártástechnológiai korszerűsítések és épületenergetikai fejlesztések gyakoriak, nem minden energiahatékonyság projekt jogosít adókedvezményre. A napelemes rendszerek telepítése például önmagában nem feltétlenül elegendő az energiahatékonysági adókedvezmény igénybevételéhez.
2026-tól erősödő ellenőrzési környezet várható
A Niveus szerint 2026 második felében tovább nőhet az adóhatósági ellenőrzések intenzitása, különösen a K+F projektek tartalmi vizsgálata, az energiahatékonysági kedvezmények auditja és a transzferáras megfelelés területén. Ezért a vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy már a beruházások tervezési szakaszában kezeljék az adózási és dokumentációs követelményeket.
„A megfelelő előkészítés ma már nem utólagos adminisztráció, hanem üzleti döntés, amely közvetlen pénzügyi hatással jár” – tette hozzá Bagdi Lajos.
Globális minimumadó: csoportszintű értékelési szempont
A globális minimumadó az érintett multinacionális vállalatok számára további új megközelítést hozott: az adókedvezmények értékelése ma már nem kizárólag hazai adóteher-optimalizálásról szól, hanem a csoportszintű effektív adókulcsra gyakorolt hatásról is – hívta fel a figyelmet a Niveus szakértője.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.