A vagyonadó bevezetése a kormány egyik kiemelt választási ígérete volt, a részletszabályok kidolgozása jelenleg is zajlik. A várható költségvetési bevételekről jelentős eltérés mutatkozik: egyes szakértői számítások szerint 150–200 forint, a kormányzati várakozások szerint viszont akár 600 milliárd forint is lehet az éves adóbevétel. A Niveus szerint az eltérés döntően abból ered, hogy milyen eszközöket vonnak be az adóztatás alá, illetve, hogy a szabályozásban milyen értékelési módszertant alkalmaznak a különböző vagyonelemek – különösen a nem tőzsdei vállalkozásokban lévő részesedések esetében.
A jelenleg ismert információk alapján a vagyonadó az egymilliárd forint feletti összvagyonnal rendelkező magánszemélyeket érintheti. A vagyon körébe a likvid eszközök – például bankbetétek és értékpapírok – mellett az ingatlanok és a vállalkozásokban meglévő tulajdonrészek is bekerülhetnek.
„A vagyonadó egyik legfontosabb gyakorlati kérdése az lesz, hogy az érintett vagyonelemek értékét milyen módon kell meghatározni. Míg például egy bankszámlán lévő összeg vagy egy tőzsdei részvény értéke egyszerűen megállapítható, addig egy nem tőzsdei vállalkozás értékének meghatározása jóval összetettebb feladat” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
A szakértő szerint a szabályozás kialakításánál fontos kérdés lesz az is, hogy az érték meghatározásában milyen szerepet kap majd az adóhatóság, vagy az érintetteknek kell-e önbevallás formájában számot adniuk vagyonukról. Szintén tisztázandó kérdés a vagyonnyilatkozat formája, illetve az, hogy milyen összeszámítási szabályok vonatkoznak majd például a közeli hozzátartozók vagyonára.
A vállalkozások értékének meghatározására többféle nemzetközi módszertan létezik. Egy cég értékét ugyanis nem kizárólag a tulajdonában lévő eszközök, hanem jelentős részben a jövőbeni eredménytermelő képessége is meghatározza.
„Egy szolgáltató vállalkozás akár jelentős értéket képviselhet úgy is, hogy kevés tárgyi eszközzel rendelkezik, míg egy termelő vállalat esetében az ingatlanok, gépek és egyéb eszközök értéke is meghatározó lehet. Emiatt a vállalatértékelés során több szempont együttes figyelembevétele szükséges” – emelte ki Németh Balázs, a Niveus tranzakciós tanácsadási üzletágának menedzsere.
A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott megközelítések közül az egyik ismert módszer az úgynevezett svájci modell, amely az eszközérték és a jövedelemtermelő képesség alapján számított értéket kombinálja. A módszer célja, hogy a vállalkozás értékét több szempont együttes figyelembevételével közelítse meg.
Egy egységes értékelési rendszer kialakítása összetett feladat lehet, hiszen a vállalkozások iparága, mérete, kockázatai és növekedési lehetőségei jelentősen eltérhetnek egymástól.
A Niveus szerint a vagyonadó bevezetésének egyik kulcskérdése az lesz, hogy a végleges szabályozás milyen keretek között teszi lehetővé a különböző vagyonelemek értékének meghatározását.
Egy jól kialakított rendszernek egyszerre kell biztosítania a kiszámíthatóságot, az egységes alkalmazhatóságot és azt, hogy a meghatározott értékek a lehető legjobban közelítsék a tényleges piaci viszonyokat. „A megfelelő értékelési keretek kialakítása azért is fontos, mert az alkalmazott módszertan közvetlenül hatással lehet a megállapított vagyonértékre és ezen keresztül a fizetendő adó összegére” – tette hozzá Németh Balázs.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.