Nevet vált a NAV egyik „legnépszerűbb” nyomtatványa: jön a 08E

2025. 11. 26., 17:15

2026. január 1-jétől a T1041-es nyomtatvány helyett a 08E jelű űrlappal jelenthető be a biztosítotti jogviszony. A NAV közzétette a mezőazonosítókkal ellátott nyomtatványkép és a kitöltési útmutató tervezetét, hogy segítse az adózók és szoftverfejlesztők felkészülését az alábbi változásokra.

1. Változik a bejelentőlap azonosítója 

A T1041-es bejelentő lap neve megváltozik 2026. január 1-jétől 08E-re, hasonlóan az szja-bevalláshoz.Az új elnevezés egyértelműen jelzi, hogy a bejelentés a ’08-as járulékbevallás előzményének tekinthető, így szorosabb kapcsolatot teremt a bejelentések és a bevallások folyamata között.

A telepített nyomtatvány azonosítója és a fájl neve az ÁNYK-ban továbbra is T1041 marad (évszám nélkül), az új elnevezés kizárólag az ÁNYK-programban, a nyomtatvány képén fog megjelenni, valamint az internetes nyomtatványkeresőben is 08E-ként lesz látható – könnyítve a változással járó fejlesztéseket.

2. Megszűnik a nyomtatvány évesítése

Eddig a NAV minden év elején új nyomtatványt alakított ki és publikált. Az új működés szerint nem készül évente új nyomtatvány, és csak jogszabályváltozás vagy egyéb módosítási igény okozhat verzióváltást. Így stabilabb környezet jön létre az adózók és a bérszámfejtő programokat fejlesztők számára, és megszűnnek az évváltás miatti rendszeres fejlesztési és tesztelési feladatok is.

3. Lekerülnek a főlapról a cím adatok 

Az adatokat a NAV eléri saját nyilvántartásaiban, a társhatóságoknak is átadja. Így indokolatlan bekérésük az adózóktól, ezért ezek a rovatok lekerültek az adatlapról.

4. Nyilatkozatok egységesítése, felesleges nyilatkozatok eltávolítása

Az adatlapon szereplő nyilatkozatok közül lekerülnek a már nem szükségesek (például a COVID-hoz vagy a veszélyhelyzethez kapcsolódó nyilatkozatok), míg a megmaradók egy külön rovatba kerülnek főlapon (A foglalkoztató által tett nyilatkozatok). Emellett a több munkáltató által létesített jogviszonyok bejelentésére vonatkozó korábbi két nyilatkozatból csak egy marad meg.

5. Sorszámot kapnak a jogviszonyok 

A tankerületeknél gyakran előfordul, hogy egy pedagógust két részmunkaidős jogviszonyban alkalmaznak különböző iskolákban. Ezek a jogviszonyok sokszor azonosak, akár a heti munkaórák száma is megegyezik, így a bejelentések tartalma gyakorlatilag ugyanaz. Ugyanez a probléma más foglalkoztatóknál is előfordul, a biztosítotti jogviszonyok közhiteles nyilvántartásában ezen párhuzamos jogviszonyok megkülönböztetése eddig nem volt megoldott.

Ennek kezelésére új adat került a bejelentőlap 13. és 26. pótlapjára: a jogviszony sorszáma.

Így az azonos foglalkoztatónál fennálló, azonos kezdetű és jogviszonykódú jogviszonyok egyértelműen elkülöníthetők lesznek a közhiteles nyilvántartásban, támogatva a Komplex Jogviszony Nyilvántartáskésőbbi működését is. Hasonló sorszámozás már a ’08-as járulékbevalláson is szerepel.

A jogviszonysorszámot – felmenő rendszerben – kizárólag a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő jogviszonyoknál kell megadni, elkerülve a többletadminisztrációt. Ettől az időponttól az „U” jelzésű bejelentésnél a jogviszony jellemzői (kód, kezdete, vége, FEOR, heti munkaóra) mellett a jogviszonysorszámot is kötelező feltüntetni.

A jogviszonysorszámot a 2026. január 1-jén vagy azt követően indult jogviszonyokra érkező „V” (változás), „H” (helyesbítés) és „T” (törlés) jelzésű adatlapokon is meg kell adni, kivéve, ha a jogviszony kezdetét 2026 előtt jelentették be, jogviszonysorszám nélkül – ilyen esetben később sem adható meg a sorszám.

A jogviszonysorszám nem módosítható, mivel azonosító adat. A hibásan bejelentett sorszám korrigálására a jogviszony kezdetére és jogviszonykódra alkalmazandó szabályok vonatkoznak.

A jogviszonyok sorszámozását nem kell feltétlenül 1-essel kezdeni, ez a foglalkoztatókra van bízva, ugyanakkor az azonos jogviszonykezdetű és jogviszonykódú jogviszonyoknál – a közhiteles nyilvántartásban a megfelelő elkülönítésük érdekében – nem használható ugyanazon sorszám.

Bár a sorszám bevezetésének elsődleges célja az azonos kezdetű és jogviszonykódú jogviszonyok elkülönítése, javasolt összehangolni a ’08-as járulékbevalláson is használt sorszámozással, amivel – felmenő rendszerben – később biztosítható a bejelentésben és a bevallásban a jogviszonyok egyértelmű összerendelése mind az adózók, mind a NAV nyilvántartásaiban.

A jogviszonysorszám egy legfeljebb 4 jegyből álló szám, amelyet
– ellentétben a ’08-as járulékbevallással, ahol az alkalmazás minősége kód része a sorszám is – nem szükséges vezető nullákkal kiegészíteni.

A jogviszonysorszámot valamennyi jogviszonytípusnál eszerint kell meghatározni.

6. Tartós megbízási jogviszony

2026. január 1-jétől biztosított a tartós megbízási jogviszonyban álló személy. Az ebben a jogviszonyban foglalkoztatást – a megbízási jogviszonyoktól eltérően – nem utólag kell bejelenteni.

A biztosítás létrejötte nem függ a járulékalapot képező jövedelem nagyságától, mert a tartós megbízási jogviszony keretében munkát végző személy már a jogviszony létrejötte napjától, a biztosítotti bejelentéssel biztosítottá válik. A biztosítás kezdetét legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni.

A tartós megbízási jogviszony keretében munkát végző személynél a 1115 jogviszonykódot kell alkalmazni.

7. Egyéni vállalkozás indításakor a NAV bejelenti a jogviszonyt 

2026. január 1-től a NAV hivatalból fogja bejelenteni az egyéni vállalkozói jogviszony kezdetét, a vállalkozás indításának az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásba bejelentése alapján.
A jogviszony sorszáma ezekben az esetekben 1-es lesz. Ezt követően azonban, a jogviszonnyal kapcsolatos változásokat továbbra is az egyéni vállalkozónak kell bejelentenie.

A bejelentések további támogatására pedig, 2026-ban a NAV megvizsgálja a változásbejelentések hivatalbóli elkészítésének a lehetőségét is.

A mezőazonosítókkal ellátott nyomtatványkép és a kitöltési útmutató tervezete már elérhető a NAV honlapján, így az adózók és a szoftverfejlesztők is felkészülhetnek a változásokra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 15., 19:05
December 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról szóló magyar törvény, amely révén ellenőrizhető, hogy a vállalatok jogszerűen alkalmazzák-e az MI-rendszereket – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A felkészülési idő már elkezdődött, nem megfelelő használat esetén pedig a bírság az árbevétel 7 százalékát is elérheti.
2025-12-12 17:10:00
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS