Ha a reklámadó „újraaktiválását” nem számítjuk, akkor idén is ugyanúgy 52 adófajtából táplálkozik a költségvetés, mint tavaly ilyenkor. A nagy kép változatlansága mögött fellelhetők strukturális tendenciák és más érdekességek is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.
A Jalsovszky immár több mint tíz éve, évről-évre számba veszi a Magyarországon működő adónemeket. Most első alkalommal lehetett azonban konstatálni, hogy nem változott az adónemek száma: ahogy tavaly, idén is pontosan 52 adóból szedte be bevételeit a költségvetés. (Módszertani okokból ugyanakkor idéntől a kimutatásban már nem szerepelnek az ún. felügyeleti díjak, így a felsorolt 52 adó immár nem tartalmazza- például – az élelmiszerlánc-, a nukleáris- és a szerencsejáték felügyeleti díjat.)
Ha viszont csak az utolsó négy évet vesszük figyelembe, nagyon turbulens időszakon mentünk keresztül. 2022-ben és 2023-ban drasztikusan emelkedett az adófajták száma, míg 2024-ben jelentős visszaesést tapasztaltunk. Ez összességében azt jelenti, hogy a négy évvel ezelőttihez képest hárommal több adónk van.
Nincs új adó … de mégis?
A változatlanság nem csak abban testesül meg, hogy az adófajták száma nem módosult, hanem abban is, hogy új adó nem került bevezetésre a múlt év során. Ami persze nem teljesen igaz.
A 2020-ban 0 százalékra csökkentett reklámadóról tudni lehetett, hogy előbb-utóbb feléled. Régi adózási bölcsesség ugyanis, hogy sokkal könnyebb egy már létező adónak a mértékét növelni, mint új adót bevezetni. Ez történt a reklámadóval is. Idén július 1-jétől már nem csak nevében, hanem az elvonás tekintetében is lesz valós reklámadó: az adó mértéke az eddigi 0 százalékról 7,5 százalékra nő.
Az egzotikus adó
2024-ben került bevezetésre egy speciális adóteher, a „dísznövényadó”. Ezzel az adóval lényegében a kertészeti-dísznövény iparág szereplő finanszírozzák a dísznövények nem márkaspecifikus marketingjét, továbbá a kutatási-fejlesztési programokat és egyéb, az iparággal kapcsolatos intézkedéseket is.
Bár a dísznövényadó nem új adó, hiszen az már egy évvel ezelőtt is velünk volt, az abból befolyó bevételekről csak most vannak először adataink. Hivatalos adóbevételi számok nem állnak rendelkezésre, mivel azonban az adót a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő egyik alapba kell befizetni, ennek a szervezetnek a beszámolójából ki lehet következtetni, hogy mekkora összeg is folyt be ebből az adóból. A 2025. május 31-én lezárt adatok azt sejtetik, hogy ebből az adónemből, annak első évében 21,8 millió forint bevétel keletkezhetett. Kérdéses persze, hogy ekkora bevételért érdemes-e egy új adót létrehozni és fenntartani.
Növekszik a koncentráció
A legjelentősebb adónemek 2025-ben is ugyanazok voltak, mint egy évvel ezelőtt. A sort az áfa vezeti, utána a személyi jövedelemadóból és tb-járulékból érkező bevételek jönnek. Ha viszont a tb-járulékot és a szociális hozzájárulást összevonjuk, úgy ezen két jogcímen beszedett bevételek mennyisége megelőzi az áfabevételek mértékét.
Ami viszont szembeötlő, hogy a többi adónemhez képest ezen adókból származó bevételek aránya fokozatosan nő. 2025-ben mind áfából, mind szja-ból, mind pedig tb-járulékból arányosan több bevétele származott az államnak, mint egy évvel korábban. Ha a három elvonást összeadjuk, akkor belőlük 2025-ben a központi bevételeknek már 55,8 százaléka keletkezett – az azt megelőző 52,3 százalékhoz képest. Ez pedig annak a fényében különösen figyelemreméltó, hogy ezen adókból befolyó bevételek tavaly elmaradtak a tervezettől.
Zajlik az 5. blokki nukleáris sziget betonozása, a 6. blokki munkagödör földmennyiségének negyedét kiemelték.
