NAV 2024: kevesebb vizsgálat, több eredmény

2025. 11. 10., 18:15

Megjelent a NAV 2024-es tevékenységét összegző évkönyv, amelyből kiderül: az adóhatóság kevesebb, de célzottabb ellenőrzéssel dolgozik, miközben hatékonysága látványosan nőtt. A Deloitte szakértői szerint a transzferár-ellenőrzések, az online kereskedelem és az újonnan alakult vállalkozások számíthatnak fokozott figyelemre 2025-ben és 2026-ban.

Az Online Számla rendszernek köszönhetően, amely minden számlát elektronikusan rögzít és továbbít az adóhatóságnak, jelentős mértékben fehéredett a gazdaság, azonban a NAV megállapításainak 90 százaléka még mindig áfával kapcsolatban született. A rendszer lehetővé teszi, hogy az adóhatóság szinte élőben lássa a gazdasági eseményeket, ezért az áfa-visszaélések gyorsan azonosíthatóak.

Két tényező biztosan „piros lámpát” kapcsol a NAV rendszereiben: ha nincsenek összhangban az adóbevallások az online adatokkal, illetve, ha extrém módon növekszik a forgalom.

A katáról való átállás nem zajlott zökkenőmentesen 2024-ben. Az adóhatóság több mint 300 alkalommal célzottan vizsgálta az érintetteket, és 161 millió forintnyi hiányzó adót tárt fel. Ezek a vizsgálatok várhatóan a közeljövőben is folytatódni fognak az átállás végéig.

Az évkönyv rámutatott arra is, hogy az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos adószabályokat sokan nem ismerik megfelelően: a bevallást elmulasztóktól több mint 1 milliárd forint adót és hasonló összegű bírságot szedett be a NAV.

A legnagyobb adózók vizsgálata továbbra is a hatóság fókuszában volt. Háromnegyedüknél talált a NAV valamilyen rendellenességet, miközben a hatékonyság jelentősen javult: az ellenőrzésszám szinte változatlanul maradt, de másfélszer több be nem fizetett adót tártak fel, mint 2023-ban.

Transzferár-ellenőrzések és új trendek a nagyvállalatoknál

A multinacionális cégek transzferár-ellenőrzései 2024-ben kiemelt hangsúlyt kaptak. A NAV azt vizsgálta, hogy az egy vállalatcsoporthoz tartozó cégek megfelelő, piaci áron számolnak-e el egymás között. A hatékonyság látványosan javult: a korábbi évvel szinte megegyező ellenőrzésszámmal 3,3 milliárd forint helyett már 8 milliárd forintnyi hiányzó adót találtak.

A gyártó szektorban is aktív volt a hatóság: a veszteséges vagy alacsony nyereségű cégeknél öt ellenőrzés keretében 1,1 milliárd forintnyi hiányra derült fény. Új tendencia, hogy a nagyvállalatoknál már nemcsak az áfa-szabálytalanságok, hanem a vállalatcsoporton belüli árazási problémák is egyre gyakoribbak.

A transzferárazás az egyik legösszetettebb terület, ahol a NAV ma már kifejezetten adatvezérelt módszereket alkalmaz. A tapasztalataink szerint a hatóság egyre mélyebben elemzi a vállalatcsoportokon belüli nyereségeloszlást és a piaci árakhoz való viszonyt, ezért a cégeknek a dokumentáció mellett a tényleges gazdasági tartalomra is nagyobb hangsúlyt kell fektetniük” – mondta Balázsi Ákos, a Deloitte Legal jogviták és peres ügyek csoportjának ügyvédje.

Új módszerek: tanácsadói kapcsolatok feltérképezése és a kriptovaluták lefoglalása

A NAV 2024-ben új projektet indított a könyvelők és adótanácsadók ügyfélkörének feltérképezésére. A hatóság azonosította, mely vállalkozások veszik igénybe ugyanazon szolgáltatók munkáját, bár az évkönyv még nem részletezi az eredményeket.

Igazi 21. századi fordulatként a NAV négy bűnügyben összesen 224 ezer dollár (mintegy 80 millió forint) értékű kriptovalutát foglalt le. A Deloitte szakértői szerint ez mérföldkő, hiszen a digitális eszközök korábban nehezen voltak elérhetők a hatóságok számára.

A kriptovaluta-ügyletek már nem láthatatlanok a hatóságok előtt. A nemzetközi automatikus információcsere kiterjedésével a NAV néhány éven belül globális rálátást kaphat a digitális tranzakciókra, ami új korszakot hozhat az adóellenőrzésben” – mondta Ramocsa Dávid, a Deloitte Legal jogviták és peres ügyek csoportjának ügyvédje.

Kevesebb, célzottabb ellenőrzés – előtérben az együttműködés

A 146 ezer elvégzett vizsgálat több mint 90 százaléka jogkövetési vizsgálat volt, ahol a NAV elsősorban információt gyűjt, nem pedig azonnal büntet. Ezek gyakran egy későbbi, átfogó ellenőrzést készítenek elő. A hatóság megközelítése változik: egyre inkább támogatja az adózókat, és önálló javításra ösztönöz. Büntetést csak komolyabb problémák esetén szab ki, ekkor viszont akár 200 százalékos bírságot is alkalmazhat.

Bírósági sikeresség és fizetési könnyítések

A NAV szakmai teljesítményét jól mutatja, hogy elsőfokon az ügyek 82 százalékát, a Kúria előtt pedig 77 százalékát nyerte meg. Érdekes azonban, hogy a perköltségeknek csak 55, illetve 52 százalékát ítélték meg a hatóság javára – ami azt jelezheti, hogy a nagyobb összegű vitákban az adózók érvelése is erősödik.

A fizetési nehézségek számottevően nőttek: 30 százalékkal több részletfizetési, halasztási vagy mérséklési kérelmet nyújtottak be, amiből összesen 133,2 milliárd forintnyi könnyítést engedélyezett az adóhatóság.

Mi várható a következő évben?

A jelenlegi trendek alapján különösen a következő adózói csoportok számíthatnak fokozott ellenőrzésre:
– transzferárazással érintett multinacionális vállalatok,
– adókedvezményeket igénybe vevők,
– rendszeresen importáló cégek,
– elektronikus kereskedelmi szereplők.

Magyarországon a korábbi bírósági döntések iránymutatásként szolgálnak a későbbi hasonló ügyekben, ezért a NAV ezeket saját eljárásai során is figyelembe veszi. Az adózók számára érdemes felkészülni: a hasonló esetek tanulmányozása és a korai, proaktív egyeztetés csökkentheti a vitás helyzetek kialakulásának kockázatát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 05., 12:10
2025. november folyamán a Magyar Közlönyben megjelentek az adótörvényeket érintő módosítások. A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslathoz képest több ponton változott a csomag, a legfontosabbakat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025. 12. 04., 13:40
Csaknem 8 ezer adózót fenyeget a kataalanyiság megszűnése 100 ezer forintot elérő nettó adótartozása miatt. Nekik december 4-én és 5-én figyelmeztető levelet küld a NAV: ha időben rendezik adószámlájukat, jövőre is katázhatnak.
2025-12-06 14:30:24
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntő beszédet a 26. alkalommal megrendezett Magyar Vállalkozók Napja ünnepségen Budapesten, a Művészetek Palotájában december 5-én.
2025-12-04 18:25:00
Továbbra is komoly hátránnyal indulnak a roma fiatalok a továbbtanulás és a munkavállalás területén – hívja fel a figyelmet az idén 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élő romák olyan települési és infrastrukturális hiányosságok között nőnek fel, ahol nem adottak a tanulás alapfeltételei, így már az általános iskolát is nehézségekkel kezdik, miközben az iskolarendszernek az esetek döntő többségében nincs megfelelő eszköze a támogatásukra.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS