Napenergia-beruházás: nem mind arany, ami fénylik

2019. 02. 08., 15:30

Az utóbbi évek befektetési slágerterméke a napenergia beruházás: a kötelező átvételen (KÁT) keresztül ugyanis az állam biztosnak látszó jövedelmet garantál mindazoknak, akik ebben az üzletágban keresik a szerencséjüket. Mint ahogyan ez általában igaz: ezt a pénzt sem adják ingyen.

A szakmai hozzáértés vagy a jogi előkészítettség hiányán ugyanis nagyon könnyen elvérezhetnek a napelemprojektek is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segít eligazodni.

Szakmai háttér nélkül egy lépést sem

Egy pénzügyi befektető könnyen csábítást érezhet arra, hogy szimplán bevásároljon egy KÁT-engedéllyel rendelkező projektcégbe, és hagyja, hogy innentől kezdve az események maguktól menjenek. Ez azonban többnyire korántsem elegendő. Mind a beruházáshoz szükséges eszközök beszerzése a vonatkozó szerződések megkötése, mind pedig a hivatali ügyintézés során komoly szakmai és piaci tapasztalatok szükségesek ahhoz, hogy a projekt sínre kerüljön. Ezért egy szakmai befektető vagy erős szakmai partner bevonása a projektbe elengedhetetlennek tűnik.

A finanszírozás kulcsa a jogi előkészítettség

„A legtöbb esetben a naperőmű-projektek természetes velejárója banki finanszírozás igénybevétele. Nem meglepő módon a bankok az elmúlt időszakban ki is alakították a napenergia-projektekre vonatkozó finanszírozási csomagok feltételeit. Mindazonáltal tapasztalható, hogy a finanszírozóknak a projektekkel szembeni elvárásai időközben egy csöppet sem lazultak” – emlékeztet dr. Zsibrita Boglárka ügyvéd.

A bank finanszírozási döntésében nyilvánvalóan a saját megtérülése az elsődleges. A nem megfelelő jogi előkészítettség azonban ilyen esetben is könnyen meghiúsíthatja egy projekt finanszírozását. A bank a projekt jogi átvilágítása keretében vizsgálja a projekt szükséges engedélyeinek meglétét, amelyek közül a megtermelt áram kötelező átvételét biztosító KÁT-engedély a legfontosabb. Márpedig sokszor nem egyértelmű, ki az engedély jogosultja. Nem egy esetben válnak szét KÁT-engedélyekkel rendelkező cégek projektcégekké, történik telekátalakítás olyan ingatlanon, amelyre az engedély vonatkozik vagy kerülnek projekttársaságok értékesítésre – ezáltal sok esetben nehezen lekövethető, ki is a jogosult a beruházás megvalósítására.

A KÁT-engedélyen túlmenően kulcseleme az átvilágításnak a beruházás építési engedélyének, valamint a környezetvédelmi engedélyeknek a megléte is: ha ezen engedélyek bármelyike olyan feltételt tartalmaz, amely a projektet veszélyezteti, úgy a projektgazda sokszor búcsút mondhat a banki finanszírozásnak.

Azé a föld aki…

A banki finanszírozhatóság másik kulcskérdése a projektre vonatkozó ingatlanok tisztázott jogi helyzete. A bank ugyanis a beruházásra vonatkozó ingatlant a biztosítéki rendszer egyik kiemelt elemének tekinti. Ideális esetben, a projekt megvalósításának kezdetén, a beruházás helyszíne már művelés alól kivett terület, amely a projekttársaság tulajdonában áll, és amelyre különösebb bonyodalom nélkül alapítható biztosíték. Ez azonban a beruházások elenyésző hányada esetén van így. A projekt kezdetén ugyanis az ingatlanok jellemzően még szántó vagy egyéb művelés alatt álló terület besorolásúak és a projektcég – többnyire egy előszerződésen keresztül – csupán várományosa a területre vonatkozó tulajdonjognak. Ráadásul az átminősítésre és ezáltal az ingatlan átruházásra ilyenkor mindaddig nem kerül sor, amíg a naperőmű meg nem épül. Ez komoly bonyodalmakhoz vezethet a projekt finanszírozhatósága tekintetében is. Egy előszerződés ugyanis a bank számára nem elegendő biztosíték, ami miatt a bank további, jogi biztonságot jelentő megoldásokat igényelhet.

Még bonyolultabbá teszi a finanszírozást, ha a projekttársaság nem az ingatlan tulajdonosa, hanem annak csupán bérlője. Ilyenkor nem egyértelmű a majdan felépülő napelempark pontos jogi természete. Jogi szempontból ugyanis nem tisztázott, hogy a fölépült napelemparkot épületként vagy ingóként kell figyelembe venni, és emiatt milyen jogi módszerekkel biztosítható annak a földtulajdonostól eltérő személy általi jogszerű használata, valamint a bank részére történő biztosítékba adása. „Az ebben rejlő jogi bizonytalanságok miatt a bankok húzódoznak attól, hogy ilyen projekteket finanszírozzanak – érdemes ezért a finanszírozási igény benyújtása előtt az ilyen jogi állapotokat kitisztázni” – emeli ki a Jalsovszky szakértője.

Aki időt nyer…

Még ha esetleg a jogi bizonytalanság nem is vezet egy projekt finanszírozhatatlanságához, annak mindenképpen komoly hatása van az időzítésre. Egy jogilag kellően átgondolt és megfelelően, dokumentumokkal előkészített projekt nem elhanyagolható hozadéka a gyorsaság. Ilyen esetben ugyanis a jogi átvilágítási folyamat és ezáltal a projekt megvalósításának az időigénye lényegesen csökkenthető – amely mind a bank, mind a vállalkozás kiemelt érdeke. Ez pedig végső soron mind a projekt nyereségességében, mind pedig a finanszírozás feltételeiben meg tud nyilvánulni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 10., 11:53
Elindult a megújult Széchenyi Kártya MAX program, a konkrét hitelkérelmek benyújtására is megnyílt a lehetőség. A hiteleket a köztartozásmentes, legalább egy teljes lezárt éves működési múlttal rendelkező kis- és középvállalkozások igényelhetik – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.
2022-08-13 17:13:00
Borúsabban látják a nyugdíjaskori helyzetüket a magyarok – derül ki a K&H negyedévente rendszeresen megjelenő biztos jövő reprezentatív felméréséből, amely az idei második negyedévben többek között azt vizsgálta, hogy milyen nyugdíjkorhatárra számítanak a jövő nyugdíjasai.
2022-08-13 09:45:00
Egy müncheni söröző vendégei napraforgóolajjal is fizethetnek a „folyékony kenyérért”, így nem kerül veszélybe a betevő rántott szelet sem.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS