Napenergia-beruházás: nem mind arany, ami fénylik

2019. 02. 08., 15:30

Az utóbbi évek befektetési slágerterméke a napenergia beruházás: a kötelező átvételen (KÁT) keresztül ugyanis az állam biztosnak látszó jövedelmet garantál mindazoknak, akik ebben az üzletágban keresik a szerencséjüket. Mint ahogyan ez általában igaz: ezt a pénzt sem adják ingyen.

A szakmai hozzáértés vagy a jogi előkészítettség hiányán ugyanis nagyon könnyen elvérezhetnek a napelemprojektek is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segít eligazodni.

Szakmai háttér nélkül egy lépést sem

Egy pénzügyi befektető könnyen csábítást érezhet arra, hogy szimplán bevásároljon egy KÁT-engedéllyel rendelkező projektcégbe, és hagyja, hogy innentől kezdve az események maguktól menjenek. Ez azonban többnyire korántsem elegendő. Mind a beruházáshoz szükséges eszközök beszerzése a vonatkozó szerződések megkötése, mind pedig a hivatali ügyintézés során komoly szakmai és piaci tapasztalatok szükségesek ahhoz, hogy a projekt sínre kerüljön. Ezért egy szakmai befektető vagy erős szakmai partner bevonása a projektbe elengedhetetlennek tűnik.

A finanszírozás kulcsa a jogi előkészítettség

„A legtöbb esetben a naperőmű-projektek természetes velejárója banki finanszírozás igénybevétele. Nem meglepő módon a bankok az elmúlt időszakban ki is alakították a napenergia-projektekre vonatkozó finanszírozási csomagok feltételeit. Mindazonáltal tapasztalható, hogy a finanszírozóknak a projektekkel szembeni elvárásai időközben egy csöppet sem lazultak” – emlékeztet dr. Zsibrita Boglárka ügyvéd.

A bank finanszírozási döntésében nyilvánvalóan a saját megtérülése az elsődleges. A nem megfelelő jogi előkészítettség azonban ilyen esetben is könnyen meghiúsíthatja egy projekt finanszírozását. A bank a projekt jogi átvilágítása keretében vizsgálja a projekt szükséges engedélyeinek meglétét, amelyek közül a megtermelt áram kötelező átvételét biztosító KÁT-engedély a legfontosabb. Márpedig sokszor nem egyértelmű, ki az engedély jogosultja. Nem egy esetben válnak szét KÁT-engedélyekkel rendelkező cégek projektcégekké, történik telekátalakítás olyan ingatlanon, amelyre az engedély vonatkozik vagy kerülnek projekttársaságok értékesítésre – ezáltal sok esetben nehezen lekövethető, ki is a jogosult a beruházás megvalósítására.

A KÁT-engedélyen túlmenően kulcseleme az átvilágításnak a beruházás építési engedélyének, valamint a környezetvédelmi engedélyeknek a megléte is: ha ezen engedélyek bármelyike olyan feltételt tartalmaz, amely a projektet veszélyezteti, úgy a projektgazda sokszor búcsút mondhat a banki finanszírozásnak.

Azé a föld aki…

A banki finanszírozhatóság másik kulcskérdése a projektre vonatkozó ingatlanok tisztázott jogi helyzete. A bank ugyanis a beruházásra vonatkozó ingatlant a biztosítéki rendszer egyik kiemelt elemének tekinti. Ideális esetben, a projekt megvalósításának kezdetén, a beruházás helyszíne már művelés alól kivett terület, amely a projekttársaság tulajdonában áll, és amelyre különösebb bonyodalom nélkül alapítható biztosíték. Ez azonban a beruházások elenyésző hányada esetén van így. A projekt kezdetén ugyanis az ingatlanok jellemzően még szántó vagy egyéb művelés alatt álló terület besorolásúak és a projektcég – többnyire egy előszerződésen keresztül – csupán várományosa a területre vonatkozó tulajdonjognak. Ráadásul az átminősítésre és ezáltal az ingatlan átruházásra ilyenkor mindaddig nem kerül sor, amíg a naperőmű meg nem épül. Ez komoly bonyodalmakhoz vezethet a projekt finanszírozhatósága tekintetében is. Egy előszerződés ugyanis a bank számára nem elegendő biztosíték, ami miatt a bank további, jogi biztonságot jelentő megoldásokat igényelhet.

Még bonyolultabbá teszi a finanszírozást, ha a projekttársaság nem az ingatlan tulajdonosa, hanem annak csupán bérlője. Ilyenkor nem egyértelmű a majdan felépülő napelempark pontos jogi természete. Jogi szempontból ugyanis nem tisztázott, hogy a fölépült napelemparkot épületként vagy ingóként kell figyelembe venni, és emiatt milyen jogi módszerekkel biztosítható annak a földtulajdonostól eltérő személy általi jogszerű használata, valamint a bank részére történő biztosítékba adása. „Az ebben rejlő jogi bizonytalanságok miatt a bankok húzódoznak attól, hogy ilyen projekteket finanszírozzanak – érdemes ezért a finanszírozási igény benyújtása előtt az ilyen jogi állapotokat kitisztázni” – emeli ki a Jalsovszky szakértője.

Aki időt nyer…

Még ha esetleg a jogi bizonytalanság nem is vezet egy projekt finanszírozhatatlanságához, annak mindenképpen komoly hatása van az időzítésre. Egy jogilag kellően átgondolt és megfelelően, dokumentumokkal előkészített projekt nem elhanyagolható hozadéka a gyorsaság. Ilyen esetben ugyanis a jogi átvilágítási folyamat és ezáltal a projekt megvalósításának az időigénye lényegesen csökkenthető – amely mind a bank, mind a vállalkozás kiemelt érdeke. Ez pedig végső soron mind a projekt nyereségességében, mind pedig a finanszírozás feltételeiben meg tud nyilvánulni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS