Napenergia-beruházás: nem mind arany, ami fénylik

2019. 02. 08., 15:30

Az utóbbi évek befektetési slágerterméke a napenergia beruházás: a kötelező átvételen (KÁT) keresztül ugyanis az állam biztosnak látszó jövedelmet garantál mindazoknak, akik ebben az üzletágban keresik a szerencséjüket. Mint ahogyan ez általában igaz: ezt a pénzt sem adják ingyen.

A szakmai hozzáértés vagy a jogi előkészítettség hiányán ugyanis nagyon könnyen elvérezhetnek a napelemprojektek is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segít eligazodni.

Szakmai háttér nélkül egy lépést sem

Egy pénzügyi befektető könnyen csábítást érezhet arra, hogy szimplán bevásároljon egy KÁT-engedéllyel rendelkező projektcégbe, és hagyja, hogy innentől kezdve az események maguktól menjenek. Ez azonban többnyire korántsem elegendő. Mind a beruházáshoz szükséges eszközök beszerzése a vonatkozó szerződések megkötése, mind pedig a hivatali ügyintézés során komoly szakmai és piaci tapasztalatok szükségesek ahhoz, hogy a projekt sínre kerüljön. Ezért egy szakmai befektető vagy erős szakmai partner bevonása a projektbe elengedhetetlennek tűnik.

A finanszírozás kulcsa a jogi előkészítettség

„A legtöbb esetben a naperőmű-projektek természetes velejárója banki finanszírozás igénybevétele. Nem meglepő módon a bankok az elmúlt időszakban ki is alakították a napenergia-projektekre vonatkozó finanszírozási csomagok feltételeit. Mindazonáltal tapasztalható, hogy a finanszírozóknak a projektekkel szembeni elvárásai időközben egy csöppet sem lazultak” – emlékeztet dr. Zsibrita Boglárka ügyvéd.

A bank finanszírozási döntésében nyilvánvalóan a saját megtérülése az elsődleges. A nem megfelelő jogi előkészítettség azonban ilyen esetben is könnyen meghiúsíthatja egy projekt finanszírozását. A bank a projekt jogi átvilágítása keretében vizsgálja a projekt szükséges engedélyeinek meglétét, amelyek közül a megtermelt áram kötelező átvételét biztosító KÁT-engedély a legfontosabb. Márpedig sokszor nem egyértelmű, ki az engedély jogosultja. Nem egy esetben válnak szét KÁT-engedélyekkel rendelkező cégek projektcégekké, történik telekátalakítás olyan ingatlanon, amelyre az engedély vonatkozik vagy kerülnek projekttársaságok értékesítésre – ezáltal sok esetben nehezen lekövethető, ki is a jogosult a beruházás megvalósítására.

A KÁT-engedélyen túlmenően kulcseleme az átvilágításnak a beruházás építési engedélyének, valamint a környezetvédelmi engedélyeknek a megléte is: ha ezen engedélyek bármelyike olyan feltételt tartalmaz, amely a projektet veszélyezteti, úgy a projektgazda sokszor búcsút mondhat a banki finanszírozásnak.

Azé a föld aki…

A banki finanszírozhatóság másik kulcskérdése a projektre vonatkozó ingatlanok tisztázott jogi helyzete. A bank ugyanis a beruházásra vonatkozó ingatlant a biztosítéki rendszer egyik kiemelt elemének tekinti. Ideális esetben, a projekt megvalósításának kezdetén, a beruházás helyszíne már művelés alól kivett terület, amely a projekttársaság tulajdonában áll, és amelyre különösebb bonyodalom nélkül alapítható biztosíték. Ez azonban a beruházások elenyésző hányada esetén van így. A projekt kezdetén ugyanis az ingatlanok jellemzően még szántó vagy egyéb művelés alatt álló terület besorolásúak és a projektcég – többnyire egy előszerződésen keresztül – csupán várományosa a területre vonatkozó tulajdonjognak. Ráadásul az átminősítésre és ezáltal az ingatlan átruházásra ilyenkor mindaddig nem kerül sor, amíg a naperőmű meg nem épül. Ez komoly bonyodalmakhoz vezethet a projekt finanszírozhatósága tekintetében is. Egy előszerződés ugyanis a bank számára nem elegendő biztosíték, ami miatt a bank további, jogi biztonságot jelentő megoldásokat igényelhet.

Még bonyolultabbá teszi a finanszírozást, ha a projekttársaság nem az ingatlan tulajdonosa, hanem annak csupán bérlője. Ilyenkor nem egyértelmű a majdan felépülő napelempark pontos jogi természete. Jogi szempontból ugyanis nem tisztázott, hogy a fölépült napelemparkot épületként vagy ingóként kell figyelembe venni, és emiatt milyen jogi módszerekkel biztosítható annak a földtulajdonostól eltérő személy általi jogszerű használata, valamint a bank részére történő biztosítékba adása. „Az ebben rejlő jogi bizonytalanságok miatt a bankok húzódoznak attól, hogy ilyen projekteket finanszírozzanak – érdemes ezért a finanszírozási igény benyújtása előtt az ilyen jogi állapotokat kitisztázni” – emeli ki a Jalsovszky szakértője.

Aki időt nyer…

Még ha esetleg a jogi bizonytalanság nem is vezet egy projekt finanszírozhatatlanságához, annak mindenképpen komoly hatása van az időzítésre. Egy jogilag kellően átgondolt és megfelelően, dokumentumokkal előkészített projekt nem elhanyagolható hozadéka a gyorsaság. Ilyen esetben ugyanis a jogi átvilágítási folyamat és ezáltal a projekt megvalósításának az időigénye lényegesen csökkenthető – amely mind a bank, mind a vállalkozás kiemelt érdeke. Ez pedig végső soron mind a projekt nyereségességében, mind pedig a finanszírozás feltételeiben meg tud nyilvánulni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS