Munkajogi igények elévülése: a legfontosabb tudnivalók

Mi lehet munkajogi igény?

A munkaviszonnyal kapcsolatban többféle igény keletkezhet. Ilyen munkajogi igény például:
– munkabér kifizetése iránti igény,
– szabadság kiadása iránti igény,
– pihenőidő iránti igény,
– munkaviszonnyal kapcsolatos kártérítési igények,
– tanulmányi szerződésből eredő igény,
– versenytilalmi megállapodásból származó igények.

A munkajogi igények elévülése

A munkajogi igények főszabály szerint 3 év alatt évülnek el. Tehát az általános munkajogi elévülési idő rövidebb, mint a polgári jogban megszokott 5 éves elévülési idő.

Ha egy igény elévült, az azt jelenti, hogy bírósági úton nem kényszeríthető ki a követelés teljesítése. A munkajogi igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni akkor is, ha arra az érintett fél nem is hivatkozik. A munkaügyi perben a bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a munkajogi igény és az arra vonatkozó végrehajtási jog elévült-e. Amennyiben a bíróság az igény vagy a végrehajtás elévülését észleli, akkor a keresetet vagy a végrehajtás iránti kérelmet elutasítja, illetve a már folyamatban lévő végrehajtást megszünteti.

Vannak olyan speciális munkajogi igények, amelyek elévülési ideje hosszabb az általános 5 éves elévülési időnél. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére, illetve a bűncselekménnyel okozott személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény 5 év alatt évül el. Ha pedig a bűncselekmény büntethetőségének elévülési ideje 5 évnél hosszabb, akkor a munkajogi igénye elévülési ideje is ehhez igazodik. Ha például a munkavállaló különösen nagy értékre vonatkozó sikkasztást követett el a munkáltató kárára, akkor az ebből eredő kártérítési igény elévülési ideje 8 év.

Az idő számítása munkajogi igények elévülése esetén

Az elévülési idő számítása szempontjából fontos, hogy az igény mikor vált esedékessé. Az igény elvülése ugyanis az esedékessé váláskor kezdődik.

Esedékességnek azt az időpontot nevezzük, amikortól a követelés jogi úton kikényszeríthetővé válik.
– Például fizetési kötelezettség esetén az esedékesség a szerződésben vagy jogszabályban megállapított fizetési határidő.
– A munkabérre vonatkozó fizetési határidő a tárgyhónapot követő hónap 10. napja, amikor a munkabér igény esedékessé válik.
– A szabadságot főszabály szerint az adott naptári évben kell kiadni, így a ki nem adott szabadság iránti igény a következő év első napján válik esedékessé.

Előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek a már elkezdődött elévülési időt megszakítják. A megszakítás következménye, hogy az elévülési idő újra kezdődik.

A munkajogi igény elévülését megszakítja:
– az igény kötelezett részéről történő elismerése,
– a kötelezettség megegyezéssel történő módosítása és az egyezség,
– munkajogi igény bírósági eljárásban történő érvényesítése, feltéve, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott,
– a követelés végrehajtási úton történő érvényesítése, ha ezt bírósági eljárásnak nem kell megelőznie, és a végrehajtás elrendelésére sor került. Például közjegyzői okiratba foglalt munkajogi követelésre vonatkozó végrehajtás,
– munkajogi követelés csődeljárásban történő bejelentése.

Bizonyos esetekben sor kerülhet az elévülés nyugvására is. Az elévülési idő nyugszik, ha a jogosult a követelését menthető okból nem tudja érvényesíteni. Az elévülési idő nyugvása azzal jár, hogy az igény érvényesíthetőségének ideje meghosszabbodik. Amennyiben az elévülés nyugvását előidéző akadály megszűnik, akkor az akadály megszűnésétől számított 1 éves határidőn belül a munkajogi követelést akkor is lehet érvényesíteni, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 1 évnél kevesebb van hátra.

Bírósági igényérvényesítési határidők

Vannak olyan igények, amelyek bírósági érvényesítésére az elévülési időnél rövidebb határidő áll rendelkezésre. Ha tehát a munkavállaló a keresetindítási határidőt elmulasztja, akkor hiába fért bele az elévülési időbe, a bíróság a keresetét nem tudja elbírálni.

A legfontosabb bírósági igényérvényesítési határidő, hogy a közléstől számított 30 napon belül kell előterjeszteni a keresetet, ha az igény:
– egyoldalú munkaszerződés-módosítással,
– munkaviszony megszüntetésének jogellenességével,
– munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel,
– a munkáltatói fizetési felszólítással kapcsolatos, vagy
– ha a munkaviszony megszűnésekor adott írásbeli értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítésére vagy módosítására vonatkozik.

Ha a munkáltató elmulasztotta a munkavállalót tájékoztatni a jogorvoslati jogának határidejéről, a munkavállaló 6 hónapon belül nyújthatja be a keresetet a fenti ügyekben. Ha a munkavállaló a jogorvoslati határidőről szóló tájékoztatást megkapta, de a keresetindítási határidőt elmulasztotta, akkor igazolással élhet, amennyiben vétlenül mulasztotta el a határidőt. 6 hónap elteltével már a mulasztás igazolására sincs lehetőség.


Dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda