Munkahelyi baleset – ami a foglalkoztatónak is fáj

2019. 07. 29., 08:45

A munkavállalót a kiküldetés során megcsípi egy kullancs. Rakodás közben meghúzódik a háta. Munkavégzés közben leég a napon. Az esetek közös jellemzője, hogy azok mindegyike munkahelyi balesetnek számít. Márpedig, ha a munkáltató ezekre nem figyel oda, komoly hátrány érheti. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.

Ha egy munkavállaló üzemi baleset miatt keresőképtelenné válik, akkor részére az egészségbiztosító baleseti táppénzt, illetve két év után baleseti járadékot fizet. A helyzet a munkáltatónak sem kellemes, hiszen a munkavállalót közben helyettesítenie kell. Az eddigi gyakorlat szerint azonban – hacsak a munkavállaló a táppénz által nem fedezett többletkárának megtérítése érdekében nem indított munkaügyi pert – a foglalkoztatónak nem kellett további anyagi konzekvenciákkal számolnia egy munkahelyi baleset esetén. Legalábbis eddig.

A kormányhivatal bekeményít

„Egy már régóta hatályban lévő jogszabály szerint, ha az üzemi baleset annak a következménye, hogy a munkáltató megszegte a munkavédelmi szabályokat, akkor a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve megtérítési igénnyel léphet fel vele szemben, vagyis követelheti tőle az egészségügyi ellátások költségét” – mondja dr. Barta Péter ügyvéd, a Jalsovszky szakértője.

A múltban ezzel a lehetőséggel a kormányhivatalok csak minimálisan éltek. Ez a gyakorlat azonban, a tapasztalatok szerint, az utóbbi időben jelentősen megváltozott. Az egészségbiztosítási szervek ugyanis sorra bocsátják ki az ellátások megtérítésére vonatkozó határozatokat. Ezek egy része csekély értékű és a 100 ezer forintot nem haladja meg, azonban volt már olyan eset, hogy több millió forintot is meghaladó fizetési kötelezettség került kiszabásra.

Munkavédelmi szabályok – a nyuszika és a sapka esete

A munkavállaló felelősségre vonásának a feltétele ilyen esetben az, hogy megszegte a munkavédelmi szabályokat és az üzemi baleset emiatt következett be. Márpedig a munkavédelmi szabályokat tökéletesen betartani nagyon nem egyszerű feladat. Ha pl. a munkáltató nem biztosít megfelelő munkavédelmi felszerelést (kesztyűt, sisakot, csizmát, krémet stb.) és emiatt a munkavállaló megsérül, akkor a munkáltatói felelősség beáll. De akkor is megsérti a munkáltató a munkavédelmi szabályokat, ha nem ellenőrzi rendszeresen a kesztyű, sisak, csizma állapotát, nem cseréli le azokat bizonyos időközönként, nem tartja karban őket, illetőleg nem oktatja ki a munkavállalót munkavédelmi szabályokról. A munkavédelmi szabályok határai rendkívül tágak, és sokszor a legnagyobb gondossággal is nehéz elkerülni azok megszegését.

Mit érdemes tenni?

„Ha egy munkahelyi baleset bekövetkezett, a legfontosabb feladat annak megfelelő dokumentálása.” – emeli ki a Jalsovszky szakértője. „Több év távlatából ugyanis már sokszor nem megállapíthatók egy baleset körülményei. Ugyanúgy fontos annak folyamatos dokumentálása is (pl. oktatási jegyzőkönyvekkel), hogy a munkáltató milyen módon felelt meg a munkavédelmi szabályoknak. Látni kell ugyanis, hogy több olyan esetkör van, amikor a munkáltató mentesül a felelősség alól – így például akkor, ha nem a munkavédelmi szabályszegés okozta a munkavállalót ért balesetet, vagy ha a munkavédelmi szabály betartását kizárólag a munkavállaló mulasztotta el (pl. annak ellenére nem vette fel a védőbakancsot, hogy erre a munkáltató kioktatta).”

Egy-egy munkahelyi baleset bekövetkezésekor szükséges minden esetben mélyrehatóan kivizsgálni a körülményeket is. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy egy-egy balesetnél nem is az, illetve nem is úgy történt meg minden, mint ahogy az elsőre tűnik.

Nem kell tovább feltett kézzel állni akkor sem, ha a kormányhivatal meghozta a határozatát. A hatóság határozata ugyanis sokszor csak a munkavállaló vallomásán, és egyéb, általa szórványosan megismert tényeken alapul. Nem egy esetben lehet ezért sikerrel felvenni a harcot a hatóság határozatával szemben, és cáfolni azokat a körülményeket, amelyek a határozat alapjául szolgáltak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS