Munkahelyek fűtése: a veszélyhelyzet felülírta a szabályokat

Munkahelyek fűtése: a veszélyhelyzet felülírta a szabályokat
2022. 10. 01., 09:35

2022. szeptemberében még úgy tűnt, hogy sem az energiaválság, sem a veszélyhelyzet nem befolyásolhatja, hogy mennyire fogunk fázni télen a munkahelyen. A munkahelyi hőmérsékletre ugyanis van jogszabály, ami meghatározza a minimumot. 2022. október 1-től azonban mégis változik a helyzet. Milyen új rendeletet hozott a Kormány? A veszélyhelyzet felülírta a munkahelyek fűtési szabályait is? Mire számíthatunk 2022. októberétől a munkahelyeken? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

A munkahelyi hőmérséklet jogi szabályozása

Kezdjük az elején, vagyis azzal, hogy békeidőben mi szabályozza a munkahelyi hőmérsékletet. Mert, hogy erre is van külön jogszabály – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Az alapvető munkavédelmi szabályok magukban foglalják azt is, hogy milyen hőmérsékletet kell biztosítani a munkahelyeken. Egy 2002-ben született rendelet tartalmazza a részleteket.

A hideg évszakokra a rendelet előírja, hogy milyen jellegű munkavégzés esetén mi a minimálisan elvárt munkahelyi hőmérséklet.

A rendelet további részletszabályokat is tartalmaz például arra, hogy hol kell mérni a hőmérsékletet, vagy mikor kell meleg teával kompenzálni a hideget. Ezekről ebben a cikkben olvashatsz többet.

Most is veszélyhelyzet van?

A koronavírusnak köszönhetően már ismerőssé vált, hogy a jogban is létezik a veszélyhelyzet fogalma. Veszélyhelyzet kihirdetésére csak alapos ok, komoly helyzet esetén van lehetőség az Alaptörvény értelmében.

A veszélyhelyzet „felborítja” a demokráciában elvárt jogszabályalkotási rendet is. Olyan többlet jogosultságot ad a kormányzat kezébe, melyek alapesetben nem illetik meg. Magyarország Alaptörvénye szerint veszélyhelyzetben a kormány rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezzel tehát a kormány többletjogosultságot kap, saját kézbe vehet olyan döntéseket, melyek normál körülmények között nem illetnék meg.

Bár a mindennapokban valószínűleg fel sem tűnik számodra, hivatalosan most is veszélyhelyzet van. Kezdünk immunissá válni a veszélyhelyzetekre, és már fel sem tűnik, hogy csorbulnak a jogaink? Biztos vagyok benne, hogy a választ mindenki meg tudja adni magának, hiszen felelős, felnőtt állampolgárok vagyunk, akik képesek megfelelően értékelni egy helyzetet, ha ismerik a szükséges és igaz adatokat. Az igaz adatok megismerésében tudunk segíteni, a többi már rajtad áll.

A jelenlegi veszélyhelyzetet 2022. május 25-ével vezették be az ukrán háború miatt. Ezt a 180/2022. (V.24.) Korm. rendelet tartalmazza. Később egy külön törvény is született, amivel honatyáink jóváhagyták és megerősítették a kormány számos korábbi veszélyhelyzeti rendelkezését is. Igaz, hogy ez a törvény azt is kimondja, hogy 2022. november 1-én hatályát veszti. Ez a jelenlegi, 2022. szeptember 28-i helyzet, hiszen ahogyan a törvényt meghozták, úgy később módosíthatják is.

A munkahelyek fűtési szabályait érintő új intézkedések

Most, hogy már látod a szükséges alapinformációkat, nézzük meg, hogy miként is írja felül a Kormány veszélyhelyzeti rendelkezése a munkahelyek fűtési szabályait.

Arról már hallhattunk a médiában, hogy a „kormány magán is spórol” majd. Ez valójában azt jelenti, hogy fő szabály szerint a kormány, illetve a kormány tagjának irányítása, felügyelete alatt lévő költségvetési szerveknél, így például a közintézményekben, hivatalokban lecsavarják a hőfokszabályzót. Fő szabályként 18 Celsius foknál nem lehet majd melegebb. Néhány kivétel van, mint például az egészségügyi intézmények, bölcsődék, meghatározott iskolai épületek stb.

A 18 fokos szabály tehát nem vonatkozik minden munkahelyre, hiszen ami nem a kormány vagy tagja irányítása, felügyelete alatt áll, az nincs ebben a körben. Elvileg. De mi lesz a gyakorlat?

Hány fok lesz a munkahelyek fűtési szabályai alapján a munkahelyen?

A tényleges munkahelyi hőmérséklet a munkáltatón múlik majd. Ez nem újdonság, hiszen eddig is így volt. Ám eddig a cikk elején ismertetett jogszabály felállított egy alsó korlátot, ami például szellemi munka esetén 20 fok volt.

A kormány azonban ebbe is „belenyúlt”. Ugyan nem határozta meg a 18 Celsius fokot minden munkáltatóra nézve kötelezőnek, de a rendelete azt is tartalmazza, hogy a hőmérséklettel kapcsolatos munkavédelmi szabályok jelentős része a veszélyhelyzet alatt nem alkalmazható. Vagyis nem lehet azokat a munkáltatón számon kérni. Ugyanakkor azt sem mondta meg, hogy helyette mit lenne a kötelező, vagyis mi lehet a minimum hőmérséklet a munkahelyek nagy részében.

Bízzunk benne, hogy a józan ész irányítja majd a helyzetet, hiszen a nem megfelelő munkakörülmények nem teszik lehetővé a megfelelő munkavégzést. A baj ezzel az, hogy nem vagyunk egyformák. Van, aki 16 fokban sem fázik. Nekem is van olyan ismerősöm, aki még télen is vígan járkál rövidujjú pólóban. Nyilván van a másik véglet is, akinek még 30 fokban sincs melege. Nem egyforma, hogy kinek mi számít megfelelőnek. Éppen ezért van a jogszabályi előírás, ami az egészségügyi elvárásokhoz igazodik. De ha nincs ilyen betartandó előírás, akkor hogyan lehet majd bármit is kikényszeríteni?

Az eredeti, jelenleg nagyrészt nem alkalmazandó rendelet általánosságban azt is kimondja, hogy a munkahelyi hőmérsékletnek az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. Ezt az általános rendelkezést pedig továbbra is alkalmazni kell, azt nem „függesztette fel” a kormány. A kérdés már csak az, hogy ki fogja a gyakorlatban is megmondani, mi az, ami ennek megfelel. Konkrét jogszabályi előírás hiányában ugyanis már igazságügyi orvosszakértői kérdéssé válik ennek eldöntése. Reméljük, hogy az orvostársadalom egységes ebben a kérdésben. Ellenkező esetben sikerült megalkotni a legtökéletesebb 22-es csapdáját.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS