Munkahelyek fűtése: a veszélyhelyzet felülírta a szabályokat

Munkahelyek fűtése: a veszélyhelyzet felülírta a szabályokat
2022. 10. 01., 09:35

2022. szeptemberében még úgy tűnt, hogy sem az energiaválság, sem a veszélyhelyzet nem befolyásolhatja, hogy mennyire fogunk fázni télen a munkahelyen. A munkahelyi hőmérsékletre ugyanis van jogszabály, ami meghatározza a minimumot. 2022. október 1-től azonban mégis változik a helyzet. Milyen új rendeletet hozott a Kormány? A veszélyhelyzet felülírta a munkahelyek fűtési szabályait is? Mire számíthatunk 2022. októberétől a munkahelyeken? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

A munkahelyi hőmérséklet jogi szabályozása

Kezdjük az elején, vagyis azzal, hogy békeidőben mi szabályozza a munkahelyi hőmérsékletet. Mert, hogy erre is van külön jogszabály – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Az alapvető munkavédelmi szabályok magukban foglalják azt is, hogy milyen hőmérsékletet kell biztosítani a munkahelyeken. Egy 2002-ben született rendelet tartalmazza a részleteket.

A hideg évszakokra a rendelet előírja, hogy milyen jellegű munkavégzés esetén mi a minimálisan elvárt munkahelyi hőmérséklet.

A rendelet további részletszabályokat is tartalmaz például arra, hogy hol kell mérni a hőmérsékletet, vagy mikor kell meleg teával kompenzálni a hideget. Ezekről ebben a cikkben olvashatsz többet.

Most is veszélyhelyzet van?

A koronavírusnak köszönhetően már ismerőssé vált, hogy a jogban is létezik a veszélyhelyzet fogalma. Veszélyhelyzet kihirdetésére csak alapos ok, komoly helyzet esetén van lehetőség az Alaptörvény értelmében.

A veszélyhelyzet „felborítja” a demokráciában elvárt jogszabályalkotási rendet is. Olyan többlet jogosultságot ad a kormányzat kezébe, melyek alapesetben nem illetik meg. Magyarország Alaptörvénye szerint veszélyhelyzetben a kormány rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezzel tehát a kormány többletjogosultságot kap, saját kézbe vehet olyan döntéseket, melyek normál körülmények között nem illetnék meg.

Bár a mindennapokban valószínűleg fel sem tűnik számodra, hivatalosan most is veszélyhelyzet van. Kezdünk immunissá válni a veszélyhelyzetekre, és már fel sem tűnik, hogy csorbulnak a jogaink? Biztos vagyok benne, hogy a választ mindenki meg tudja adni magának, hiszen felelős, felnőtt állampolgárok vagyunk, akik képesek megfelelően értékelni egy helyzetet, ha ismerik a szükséges és igaz adatokat. Az igaz adatok megismerésében tudunk segíteni, a többi már rajtad áll.

A jelenlegi veszélyhelyzetet 2022. május 25-ével vezették be az ukrán háború miatt. Ezt a 180/2022. (V.24.) Korm. rendelet tartalmazza. Később egy külön törvény is született, amivel honatyáink jóváhagyták és megerősítették a kormány számos korábbi veszélyhelyzeti rendelkezését is. Igaz, hogy ez a törvény azt is kimondja, hogy 2022. november 1-én hatályát veszti. Ez a jelenlegi, 2022. szeptember 28-i helyzet, hiszen ahogyan a törvényt meghozták, úgy később módosíthatják is.

A munkahelyek fűtési szabályait érintő új intézkedések

Most, hogy már látod a szükséges alapinformációkat, nézzük meg, hogy miként is írja felül a Kormány veszélyhelyzeti rendelkezése a munkahelyek fűtési szabályait.

Arról már hallhattunk a médiában, hogy a „kormány magán is spórol” majd. Ez valójában azt jelenti, hogy fő szabály szerint a kormány, illetve a kormány tagjának irányítása, felügyelete alatt lévő költségvetési szerveknél, így például a közintézményekben, hivatalokban lecsavarják a hőfokszabályzót. Fő szabályként 18 Celsius foknál nem lehet majd melegebb. Néhány kivétel van, mint például az egészségügyi intézmények, bölcsődék, meghatározott iskolai épületek stb.

A 18 fokos szabály tehát nem vonatkozik minden munkahelyre, hiszen ami nem a kormány vagy tagja irányítása, felügyelete alatt áll, az nincs ebben a körben. Elvileg. De mi lesz a gyakorlat?

Hány fok lesz a munkahelyek fűtési szabályai alapján a munkahelyen?

A tényleges munkahelyi hőmérséklet a munkáltatón múlik majd. Ez nem újdonság, hiszen eddig is így volt. Ám eddig a cikk elején ismertetett jogszabály felállított egy alsó korlátot, ami például szellemi munka esetén 20 fok volt.

A kormány azonban ebbe is „belenyúlt”. Ugyan nem határozta meg a 18 Celsius fokot minden munkáltatóra nézve kötelezőnek, de a rendelete azt is tartalmazza, hogy a hőmérséklettel kapcsolatos munkavédelmi szabályok jelentős része a veszélyhelyzet alatt nem alkalmazható. Vagyis nem lehet azokat a munkáltatón számon kérni. Ugyanakkor azt sem mondta meg, hogy helyette mit lenne a kötelező, vagyis mi lehet a minimum hőmérséklet a munkahelyek nagy részében.

Bízzunk benne, hogy a józan ész irányítja majd a helyzetet, hiszen a nem megfelelő munkakörülmények nem teszik lehetővé a megfelelő munkavégzést. A baj ezzel az, hogy nem vagyunk egyformák. Van, aki 16 fokban sem fázik. Nekem is van olyan ismerősöm, aki még télen is vígan járkál rövidujjú pólóban. Nyilván van a másik véglet is, akinek még 30 fokban sincs melege. Nem egyforma, hogy kinek mi számít megfelelőnek. Éppen ezért van a jogszabályi előírás, ami az egészségügyi elvárásokhoz igazodik. De ha nincs ilyen betartandó előírás, akkor hogyan lehet majd bármit is kikényszeríteni?

Az eredeti, jelenleg nagyrészt nem alkalmazandó rendelet általánosságban azt is kimondja, hogy a munkahelyi hőmérsékletnek az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. Ezt az általános rendelkezést pedig továbbra is alkalmazni kell, azt nem „függesztette fel” a kormány. A kérdés már csak az, hogy ki fogja a gyakorlatban is megmondani, mi az, ami ennek megfelel. Konkrét jogszabályi előírás hiányában ugyanis már igazságügyi orvosszakértői kérdéssé válik ennek eldöntése. Reméljük, hogy az orvostársadalom egységes ebben a kérdésben. Ellenkező esetben sikerült megalkotni a legtökéletesebb 22-es csapdáját.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS