Módosíthatja-e a munkáltató a már kiadott szabadság időpontját?

2020. 01. 13., 12:02

A munkáltató kötelezettsége, hogy előre közölje a munkavállalóval, hogy a részére járó szabadságot mikor adja ki. Nem kizárt azonban, hogy miután a munkáltató tájékoztatta a dolgozót a szabadság időpontjáról, kiderül, hogy a munkáltatónak mégis szüksége van ebben az időszakban a dolgozóra. Eltolhatja-e utólag más időre a munkáltató a szabadságot? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A szabadság kiadása

A Munka Törvénykönyve alapvetően a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy a munkavállaló részére járó szabadságot kiadja. A kiadása során fő szabályként a munkáltató döntheti el az időpontot. Azonban vannak bizonyos előírások, amelyeket be kell tartania.

  • A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, legfeljebb 2 részletben. A munkavállaló tehát 7 munkanapnyi szabadság időpontjáról lényegében maga dönthet. Kivételt képez ez alól a munkaviszony első 3 hónapja, amikor a munkáltató nincs kötve a munkavállaló kéréséhez. Természetesen, ha a munkavállaló kérést nem fogalmaz meg, a munkáltatónak ezt a 7 munkanapot is ki kell adnia az esedékesség évében.
  • A munkavállaló a szabadság iránti kérését legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt köteles bejelenteni. Tehát abban az esetben is a munkáltató adja ki a szabadságot, ha a dolgozó kéréséhez kötve van az időpont tekintetében.
  • A munkavállaló kéréséhez kötött szabadságnapokon túl a többi szabadságnap kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg. E szabadságnapok kiadása előtt is köteles a munkavállalót meghallgatni, azonban ez nem jelenti, hogy köteles a dolgozó kérése szerint kiadni a szabadságot.
  • A szabadság kiadásánál a munkáltatónak ügyelni kell arra, hogy a szabadságot úgy adja ki, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ez nem azt jelenti, hogy 14 munkanap szabadságot kell egymás után kiadni. A 14 egybefüggő munkamentes naptári napnak a heti pihenőnapok és munkaszüneti napok figyelembevételével kell megvalósulnia. A munkáltató és a munkavállaló azonban e szabálytól közös megegyezéssel eltérhet.
  • A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt köteles közölni a munkavállalóval.

A szabadság módosítása

Előfordulhat, hogy a munkáltató annak rendje és módja szerint előre közölte a munkavállalóval, hogy milyen időpontban adja ki a szabadságát. Utóbb mégis felmerül valamilyen körülmény, ami miatt módosítani kívánja azt.

A törvény viszonylag szigorú feltételekhez köti, hogy a munkáltató mikor módosíthatja a már közölt szabadság időpontját. Erre azzal a feltétellel van lehetősége, ha a módosítást a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke indokolja vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok merül fel. E feltéteket szigorúan kell értelmezni. Ezért például nem kerülhet sor a szabadság módosítására, ha a munkáltató előre számíthatott volna arra a körülményre, ami miatt a dolgozó szabadságának idejét meg akarja változtatni. A szabadság módosítására adhat okot például az olyan elemi csapás, amely a munkáltató működését jelentősen akadályozza, és a dolgozóra szükség van a működés biztosítása érdekében.

Amennyiben a munkáltató megalapozatlanul kíván élni a szabadság időpontjának módosításával, akkor a dolgozót nem köti a munkáltató e rendelkezése. Ha ilyen esetben a dolgozó mégis az eredetileg közölt időpontban megy szabadságra, emiatt hátrány nem érheti, például nem lehet erre hivatkozva elbocsátani.

Károk és költségek

Ha a munkáltató módosítja a már közölt szabadság időpontját, ez a kellemetlenség mellett a munkavállalónak kárt és többletköltséget is okozhat. Például, ha a munkavállaló a vele előre közölt időre szervezte meg a családi nyaralását, lefoglalta szállását, megvette repülőjegyét. Ilyenkor a szabadság időpontjának utólagos módosítása számára jelentős plusz költséggel járhat. Elveszítheti a szállásra befizetett összeg egy részét, vagy a foglalás, repülőjegy módosítása is többletköltséget okozhat a dolgozónak. Az ilyen esetekre írja elő a törvény, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a szabadság kiadás időpontjának módosításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS