Módosíthatja-e a munkáltató a már kiadott szabadság időpontját?

2020. 01. 13., 12:02

A munkáltató kötelezettsége, hogy előre közölje a munkavállalóval, hogy a részére járó szabadságot mikor adja ki. Nem kizárt azonban, hogy miután a munkáltató tájékoztatta a dolgozót a szabadság időpontjáról, kiderül, hogy a munkáltatónak mégis szüksége van ebben az időszakban a dolgozóra. Eltolhatja-e utólag más időre a munkáltató a szabadságot? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A szabadság kiadása

A Munka Törvénykönyve alapvetően a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy a munkavállaló részére járó szabadságot kiadja. A kiadása során fő szabályként a munkáltató döntheti el az időpontot. Azonban vannak bizonyos előírások, amelyeket be kell tartania.

  • A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, legfeljebb 2 részletben. A munkavállaló tehát 7 munkanapnyi szabadság időpontjáról lényegében maga dönthet. Kivételt képez ez alól a munkaviszony első 3 hónapja, amikor a munkáltató nincs kötve a munkavállaló kéréséhez. Természetesen, ha a munkavállaló kérést nem fogalmaz meg, a munkáltatónak ezt a 7 munkanapot is ki kell adnia az esedékesség évében.
  • A munkavállaló a szabadság iránti kérését legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt köteles bejelenteni. Tehát abban az esetben is a munkáltató adja ki a szabadságot, ha a dolgozó kéréséhez kötve van az időpont tekintetében.
  • A munkavállaló kéréséhez kötött szabadságnapokon túl a többi szabadságnap kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg. E szabadságnapok kiadása előtt is köteles a munkavállalót meghallgatni, azonban ez nem jelenti, hogy köteles a dolgozó kérése szerint kiadni a szabadságot.
  • A szabadság kiadásánál a munkáltatónak ügyelni kell arra, hogy a szabadságot úgy adja ki, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ez nem azt jelenti, hogy 14 munkanap szabadságot kell egymás után kiadni. A 14 egybefüggő munkamentes naptári napnak a heti pihenőnapok és munkaszüneti napok figyelembevételével kell megvalósulnia. A munkáltató és a munkavállaló azonban e szabálytól közös megegyezéssel eltérhet.
  • A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt köteles közölni a munkavállalóval.

A szabadság módosítása

Előfordulhat, hogy a munkáltató annak rendje és módja szerint előre közölte a munkavállalóval, hogy milyen időpontban adja ki a szabadságát. Utóbb mégis felmerül valamilyen körülmény, ami miatt módosítani kívánja azt.

A törvény viszonylag szigorú feltételekhez köti, hogy a munkáltató mikor módosíthatja a már közölt szabadság időpontját. Erre azzal a feltétellel van lehetősége, ha a módosítást a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke indokolja vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok merül fel. E feltéteket szigorúan kell értelmezni. Ezért például nem kerülhet sor a szabadság módosítására, ha a munkáltató előre számíthatott volna arra a körülményre, ami miatt a dolgozó szabadságának idejét meg akarja változtatni. A szabadság módosítására adhat okot például az olyan elemi csapás, amely a munkáltató működését jelentősen akadályozza, és a dolgozóra szükség van a működés biztosítása érdekében.

Amennyiben a munkáltató megalapozatlanul kíván élni a szabadság időpontjának módosításával, akkor a dolgozót nem köti a munkáltató e rendelkezése. Ha ilyen esetben a dolgozó mégis az eredetileg közölt időpontban megy szabadságra, emiatt hátrány nem érheti, például nem lehet erre hivatkozva elbocsátani.

Károk és költségek

Ha a munkáltató módosítja a már közölt szabadság időpontját, ez a kellemetlenség mellett a munkavállalónak kárt és többletköltséget is okozhat. Például, ha a munkavállaló a vele előre közölt időre szervezte meg a családi nyaralását, lefoglalta szállását, megvette repülőjegyét. Ilyenkor a szabadság időpontjának utólagos módosítása számára jelentős plusz költséggel járhat. Elveszítheti a szállásra befizetett összeg egy részét, vagy a foglalás, repülőjegy módosítása is többletköltséget okozhat a dolgozónak. Az ilyen esetekre írja elő a törvény, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a szabadság kiadás időpontjának módosításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.