Módosíthatja-e a munkáltató a már kiadott szabadság időpontját?

2020. 01. 13., 12:02

A munkáltató kötelezettsége, hogy előre közölje a munkavállalóval, hogy a részére járó szabadságot mikor adja ki. Nem kizárt azonban, hogy miután a munkáltató tájékoztatta a dolgozót a szabadság időpontjáról, kiderül, hogy a munkáltatónak mégis szüksége van ebben az időszakban a dolgozóra. Eltolhatja-e utólag más időre a munkáltató a szabadságot? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A szabadság kiadása

A Munka Törvénykönyve alapvetően a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy a munkavállaló részére járó szabadságot kiadja. A kiadása során fő szabályként a munkáltató döntheti el az időpontot. Azonban vannak bizonyos előírások, amelyeket be kell tartania.

  • A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, legfeljebb 2 részletben. A munkavállaló tehát 7 munkanapnyi szabadság időpontjáról lényegében maga dönthet. Kivételt képez ez alól a munkaviszony első 3 hónapja, amikor a munkáltató nincs kötve a munkavállaló kéréséhez. Természetesen, ha a munkavállaló kérést nem fogalmaz meg, a munkáltatónak ezt a 7 munkanapot is ki kell adnia az esedékesség évében.
  • A munkavállaló a szabadság iránti kérését legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt köteles bejelenteni. Tehát abban az esetben is a munkáltató adja ki a szabadságot, ha a dolgozó kéréséhez kötve van az időpont tekintetében.
  • A munkavállaló kéréséhez kötött szabadságnapokon túl a többi szabadságnap kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg. E szabadságnapok kiadása előtt is köteles a munkavállalót meghallgatni, azonban ez nem jelenti, hogy köteles a dolgozó kérése szerint kiadni a szabadságot.
  • A szabadság kiadásánál a munkáltatónak ügyelni kell arra, hogy a szabadságot úgy adja ki, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ez nem azt jelenti, hogy 14 munkanap szabadságot kell egymás után kiadni. A 14 egybefüggő munkamentes naptári napnak a heti pihenőnapok és munkaszüneti napok figyelembevételével kell megvalósulnia. A munkáltató és a munkavállaló azonban e szabálytól közös megegyezéssel eltérhet.
  • A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt köteles közölni a munkavállalóval.

A szabadság módosítása

Előfordulhat, hogy a munkáltató annak rendje és módja szerint előre közölte a munkavállalóval, hogy milyen időpontban adja ki a szabadságát. Utóbb mégis felmerül valamilyen körülmény, ami miatt módosítani kívánja azt.

A törvény viszonylag szigorú feltételekhez köti, hogy a munkáltató mikor módosíthatja a már közölt szabadság időpontját. Erre azzal a feltétellel van lehetősége, ha a módosítást a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke indokolja vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok merül fel. E feltéteket szigorúan kell értelmezni. Ezért például nem kerülhet sor a szabadság módosítására, ha a munkáltató előre számíthatott volna arra a körülményre, ami miatt a dolgozó szabadságának idejét meg akarja változtatni. A szabadság módosítására adhat okot például az olyan elemi csapás, amely a munkáltató működését jelentősen akadályozza, és a dolgozóra szükség van a működés biztosítása érdekében.

Amennyiben a munkáltató megalapozatlanul kíván élni a szabadság időpontjának módosításával, akkor a dolgozót nem köti a munkáltató e rendelkezése. Ha ilyen esetben a dolgozó mégis az eredetileg közölt időpontban megy szabadságra, emiatt hátrány nem érheti, például nem lehet erre hivatkozva elbocsátani.

Károk és költségek

Ha a munkáltató módosítja a már közölt szabadság időpontját, ez a kellemetlenség mellett a munkavállalónak kárt és többletköltséget is okozhat. Például, ha a munkavállaló a vele előre közölt időre szervezte meg a családi nyaralását, lefoglalta szállását, megvette repülőjegyét. Ilyenkor a szabadság időpontjának utólagos módosítása számára jelentős plusz költséggel járhat. Elveszítheti a szállásra befizetett összeg egy részét, vagy a foglalás, repülőjegy módosítása is többletköltséget okozhat a dolgozónak. Az ilyen esetekre írja elő a törvény, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a szabadság kiadás időpontjának módosításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 16., 09:20
A money.hu friss összesítése szerint több pénzintézet is kínál olyan gyerekszámla-csomagokat, amelyeknél nemcsak a számlavezetés és a bankkártya lehet ingyenes, hanem akár több tízezer forint jóváírást is kaphatnak az új ügyfelek.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS