Módosíthatja-e a munkáltató a már kiadott szabadság időpontját?

A szabadság kiadása

A Munka Törvénykönyve alapvetően a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy a munkavállaló részére járó szabadságot kiadja. A kiadása során fő szabályként a munkáltató döntheti el az időpontot. Azonban vannak bizonyos előírások, amelyeket be kell tartania.

• A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, legfeljebb 2 részletben. A munkavállaló tehát 7 munkanapnyi szabadság időpontjáról lényegében maga dönthet. Kivételt képez ez alól a munkaviszony első 3 hónapja, amikor a munkáltató nincs kötve a munkavállaló kéréséhez. Természetesen, ha a munkavállaló kérést nem fogalmaz meg, a munkáltatónak ezt a 7 munkanapot is ki kell adnia az esedékesség évében.
• A munkavállaló a szabadság iránti kérését legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt köteles bejelenteni. Tehát abban az esetben is a munkáltató adja ki a szabadságot, ha a dolgozó kéréséhez kötve van az időpont tekintetében.
• A munkavállaló kéréséhez kötött szabadságnapokon túl a többi szabadságnap kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg. E szabadságnapok kiadása előtt is köteles a munkavállalót meghallgatni, azonban ez nem jelenti, hogy köteles a dolgozó kérése szerint kiadni a szabadságot.
• A szabadság kiadásánál a munkáltatónak ügyelni kell arra, hogy a szabadságot úgy adja ki, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ez nem azt jelenti, hogy 14 munkanap szabadságot kell egymás után kiadni. A 14 egybefüggő munkamentes naptári napnak a heti pihenőnapok és munkaszüneti napok figyelembevételével kell megvalósulnia. A munkáltató és a munkavállaló azonban e szabálytól közös megegyezéssel eltérhet.
• A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt köteles közölni a munkavállalóval.

A szabadság módosítása

Előfordulhat, hogy a munkáltató annak rendje és módja szerint előre közölte a munkavállalóval, hogy milyen időpontban adja ki a szabadságát. Utóbb mégis felmerül valamilyen körülmény, ami miatt módosítani kívánja azt.

A törvény viszonylag szigorú feltételekhez köti, hogy a munkáltató mikor módosíthatja a már közölt szabadság időpontját. Erre azzal a feltétellel van lehetősége, ha a módosítást a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke indokolja vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok merül fel. E feltéteket szigorúan kell értelmezni. Ezért például nem kerülhet sor a szabadság módosítására, ha a munkáltató előre számíthatott volna arra a körülményre, ami miatt a dolgozó szabadságának idejét meg akarja változtatni. A szabadság módosítására adhat okot például az olyan elemi csapás, amely a munkáltató működését jelentősen akadályozza, és a dolgozóra szükség van a működés biztosítása érdekében.

Amennyiben a munkáltató megalapozatlanul kíván élni a szabadság időpontjának módosításával, akkor a dolgozót nem köti a munkáltató e rendelkezése. Ha ilyen esetben a dolgozó mégis az eredetileg közölt időpontban megy szabadságra, emiatt hátrány nem érheti, például nem lehet erre hivatkozva elbocsátani.

Károk és költségek

Ha a munkáltató módosítja a már közölt szabadság időpontját, ez a kellemetlenség mellett a munkavállalónak kárt és többletköltséget is okozhat. Például, ha a munkavállaló a vele előre közölt időre szervezte meg a családi nyaralását, lefoglalta szállását, megvette repülőjegyét. Ilyenkor a szabadság időpontjának utólagos módosítása számára jelentős plusz költséggel járhat. Elveszítheti a szállásra befizetett összeg egy részét, vagy a foglalás, repülőjegy módosítása is többletköltséget okozhat a dolgozónak. Az ilyen esetekre írja elő a törvény, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a szabadság kiadás időpontjának módosításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda