Ingatlantulajdonosként kaphatunk olyan határozatot, amely szerint ingatlanunkra vezetékjogot jegyeznek be. A vezetékjoggal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Mi a vezetékjog?
A vezetékjog az ingatlant terhelő szolgalom egyik altípusa. Lényegesen különbözik a sokak által hallott telki szolgalomtól. A telki szolgalmi jog arra jogosítja az egyik ingatlan mindenkori birtokosát, hogy egy másik ingatlant bizonyos célra használjon. Ezzel szemben a vezetékjog egy harmadik külső személy javára szól, egy harmadik személy számára biztosítja a jogot, hogy az ingatlant meghatározott célra és mértékben használja.
Vezetékjogot rendszerint közüzemi hálózatok üzemeltetői javára jegyeznek be az ingatlan-nyilvántartásba. A leggyakoribb esete a villamoshálózat üzemeltetője javára szóló vezetékjog, de lehetséges például gázvezeték kapcsán is.
A vezetékjog az ingatlan tulajdonjogát nem változtatja meg, de egy olyan teher, amely korlátozza az ingatlan használatát a vezetékjoggal érintett területen.
A villamos árammal kapcsolatos vezetékjoga alapján a jogosult (a közüzemi hálózat üzemeltetője, engedélyese) az ingatlanon meghatározott mértékben föld alatti és feletti vezetéket építhet, tartószerkezetet helyezhet el. A jog jogosultja szükség esetén elektromos berendezéseket is elhelyezhet (pl. elosztó vagy kapcsolóberendezés). A vezetékjog alapján létesített építményeket üzemeltetheti, javíthatja, karbantarthatja. A vezeték mentén lévő biztonsági övezetben a növényzetet, annak ágait, gyökereit eltávolíthatja és ebből a célból az ingatlanra beléphet.
Hogyan létesül a vezetékjog?
A legtöbb esetben a vezetékjogot az illetékes hatóság engedélyezi. Például villamos hálózatot érintő vezetékjog esetén az építési hatóság. Vezetékjog létesítésére bizonyos esetekben az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával is sor kerülhet.
A közcélú hálózat nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az közterületen haladjon és nem köztulajdonban lévő ingatlant csak akkor érintsen, ha a beruházás műszaki okokból máshol nem, vagy csak aránytalan költséggel lenne megvalósítható. Ez egyben azt jelenti, hogy vezetékjog létesítése akkor engedélyezhető, ha a hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.
A hatóság feladata, hogy a vezetékjog engedélyezése iránti eljárás során hivatalból feltárja, hogy az engedélyezés feltételei fennállnak-e. Ennek ki kell terjednie annak bizonyítására is, hogy indokolt-e a hálózati nyomvonalnak nem köztulajdonú ingatlant érinteni. Arra is figyelni kell, hogy a hálózat szükséges fejlesztése mennyiben akadályozná az ingatlan lényeges használatát. A hatóság által hozott határozat ellen az érintett tulajdonos jogorvoslattal élhet.
Jogosult-e a tulajdonos pénzbeli térítésre?
Jogosult pénzbeli térítésre az ingatlan tulajdonosa azért, mert a vezetékjog korlátozza az ingatlan használatát és akár az értékét is csökkenti?
A bírósági gyakorlat szerint az ingatlannak a vezetékjog alapján történő használatáért a tulajdonos nem követelhet díjat a vezetékjog jogosultjától, de az így okozott értékcsökkenés miatt kártalanításra jogosult. A kártalanítás összegében elsősorban az értintett feleknek kell megállapodniuk. Ennek elmaradása esetén a tulajdonos 5 éves elévülési időn belül bíróság előtt érvényesítheti kártalanítási igényét.
Sajátos eset, ha a vezetékjog az ingatlan használatát lényegesen akadályozza. Ekkor a hatóságnak az engedélyezést meg kell tiltani, de előfordul, hogy erre mégsem kerül sor. Ilyen esetben a határozat elleni jogorvoslaton túl a tulajdonos kártalanítás helyett kérheti az ingatlana kisajátítását is, ha annak további feltételei fennállnak.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.