Mit véd a szerzői jog?

2020. 10. 30., 15:15

A könyvek, filmek, dalok szerzőjét védelemben részesítő szerzői jog kifejezés sokak előtt nem teljesen ismeretlen. De pontosan tudjuk, hogy mit véd a szerzői jog? Milyen művek esetén áll fenn a védelem? Mi is részesülhetünk a védelemben? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.

A szerzői jog mindenhol „ránk kacsint”

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a szerzői jog részesíti védelemben az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat. Ebbe sok minden belefér. Ennek részleteiről, vagyis arról, hogy mit, kit, mikor és hogyan illet meg a szerzői jogi védelem, külön törvény, a szerzői jogról szóló törvény rendelkezik – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A szerzői jog azáltal, hogy védelmet nyújt a szerzőnek, ösztönzi is a szellemi alkotások létrehozását. Ki ne szeretné, hogy az ő szellemi alkotása, legyen az akár egy vers, regény, dal, tudományos értekezés, vagy még sok minden más, valóban az ő nevéhez fűződjön, mások elismerjék és tiszteletben tartsák?

Ma már külön iparágak épülnek a szerzői jogi védelemre. Gondoljunk csak a könyvkiadásra, a színházakra, mozikra, koncertekre, a különböző szoftverekre, és még hosszan sorolhatnánk. Ezek ma már a mindennapi életünk részévé váltak. Zenét hallgatunk utazás közben, hazaérve bekapcsoljuk a TV-t, a telefonunkon ott van az Instagram, YouTube, a számítógépen ma már felnőtt és gyerek is komoly programokkal játszik. Mindez tele van különböző szellemi alkotásokkal. Azt is mondhatjuk, hogy a szerzői jog minden nap „ránk kacsint”, jelezve, hogy nem kerülhetjük ki. Ha pedig már így van, akkor érdemes kicsit jobban megismerni.

Mit véd a szerzői jog?

A szerzői jogi törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

A törvény kimondja: „Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.”

Védelemben részesülő alkotásnak minősül például:

  • az irodalmi mű, legyen az szépirodalmi, szakirodalmi vagy tudományos,
  • a nyilvánosan tartott beszéd,
  • a szoftverek,
  • a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
  • a zenemű,
  • a rádió- és a televíziójáték,
  • a filmalkotás,
  • a rajzok, festmények, szobrok és azok tervei,
  • a fotóművészeti alkotás,
  • a térképészeti alkotás,
  • az építészeti alkotás és annak terve,
  • a műszaki létesítmény terve,
  • az iparművészeti alkotás és annak terve,
  • a jelmez, a díszlet és azok terve,
  • a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.

A felsorolás nem kimerítő jellegű, vagyis ezen kívül még más is részesülhet szerzői jogi védelemben.

Mikor kap védelmet egy alkotás?

„A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg” – mondja ki a törvény.

A lényeg tehát, hogy a mű egyéni, eredeti jellegű alkotás legyen.

Mikor lesz egy alkotás egyéni, eredeti?

Kezdjük az eredetiséggel, annak egyszerűbb a meghatározása.

Egy mű akkor tekinthető eredetinek, ha azt maga a szerző alkotta, nem egy már korábban létező alkotás másolatáról van szó. (Vitás esetek persze itt is lehetnek.)

Az egyéni jelleg már nehezebben megfogható.

Az alkotás egyéni, ha meghatározott körülmények között többféleképpen is ki lehetne fejezni valamit, és a szerző ezek közül egyéni módon, egyéni látásmóddal, kifejezéssel hozza azt létre. Például az oviban rajzolt, mindenki által ismert napocska (☀)vagy a pálcikaember nem felelne meg ennek a kritériumnak, hiszen nem mondhatjuk rá, hogy egyéni látásmódot tükrözne. Ugyanakkor Picasso alkotásai kétséget kizáróan egyéni látásmódról tanúskodnak.

Félre ne értsd, ez nem azt jelenti, hogy csak a Picasso szintű alkotások lehetnek egyéniek. Például a pálcika ember kategóriában is ott van Menő Manó, ami elég egyéni. Mindjárt azt is megnézzük, hogy miért nem csak a született zsenik hozhatnak létre szerzői jogi védelemben részesülő műveket.

Mindenki nem lehet Picasso         

A szerzői jog nem csak a nagy művészek sajátja. Mit is jelent ez?

Szerzői jogvédelem alatt nem csak az igazán kiemelkedő, nagy művészek, szerzők, írók, tudományos nagy koponyák művei, írásai állhatnak.

Azt láttuk, hogy elengedhetetlen az alkotás egyéni, eredeti jellege, de erre sokan képesek. A védelem őket is megilleti, függetlenül attól, hogy alkotásaik súlyos milliókért kelnek-e el, hányan olvassák, nézik, hallgatják, vagy a kritikusok ódákat zengenek-e róluk. Ennek oka pedig az, hogy a törvény kimondja:

„A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.”

A fentiek éppen csak ízelítőt jelentenek a szerzői jog kérdéseivel kapcsolatban. A későbbiekben még további fontos tudnivalókkal is megismerkedünk majd az ÉRTHETŐ JOG hasábjain. Addig is: Alkotásra fel!

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS