Mit tehetünk, ha üzleti partner nem fizet?

Teljesítés visszatartása: az önhatalmú eszköz

Ha egy szerződéses kapcsolat kétoldalú, azaz mind a két félnek vannak kötelezettségei, és az adós nem fizet, akkor a hitelező jogosult a saját teljesítésének visszatartására. Például egy vállalkozó addig nem folytatja a munkát, amíg a megrendelője nem fizeti ki a korábbi részszámláját, vagy egy beszállító leállítja a további termékek szállítását, amíg a vevő tartozása fennáll. Ez a megoldás, bár nem közvetlenül a tartozás behajtását szolgálja, megóvhatja a vállalkozót attól, hogy tovább növekedjen a kára a nemfizetés miatt.

A teljesítés visszatartása azonnali nyomásgyakorlásként is hathat, hiszen a vállalkozó szolgáltatásának felfüggesztése késztetést adhat a megrendelőnek a fizetésre. Ellenkező esetben ugyanis a megrendelő nem jut hozzá a vállalkozó további szolgáltatásához. Ha azonban a vállalkozó már teljes egészében teljesített és nincs mit visszatartani (például teljes egészében leszállította az árut), akkor más jogi utat kell választani a megrendelővel szemben.

Fizetési felszólítás: az első hivatalos figyelmeztetés

A fizetési felszólítás egy írásbeli, hivatalos hangvételű levél, amellyel a hitelező a jogkövetkezmények megjelölésével felszólítja az adóst tartozása rendezésére egy jellemzően rövid, például 8 vagy 15 napos határidővel. Bár nem kötelező ügyvéd igénybevétele egy felszólítás elkészítéséhez, mégis javasolt, mert így biztosítható, hogy olyan fizetési felszólítás készüljön, amely kellően alapos, megfelelő hangvételű (például nem valósít meg önbíráskodást vagy zsarolást), és további eljárások (például felszámolási eljárás) megindítására is alkalmas. A fizetési felszólításban a hitelező felszámíthatja az addig keletkezett késedelmi kamatot és bizonyos esetekben a 40 eurós behajtási költségátalányt is. 

„A fizetési felszólításnak önmagában nincs közvetlen jogi hatása. Ha az adós figyelmen kívül hagyja a felszólítást, a tartozás attól még nem válik behajthatóvá. Azonban a felszólításnak lehet egy komoly jogi jelentősége. Ahogy arról a későbbiekben szó lesz, egy megfelelő időben kézbesített és jól megírt felszólítás megnyithatja az utat a felszámolás felé – és ezáltal ráveheti az adóst a teljesítésre” – mondja Barta Péter, a Jalsovszky csoportvezető ügyvédje.

Fizetési meghagyás: a gyorsított vonal

A fizetési meghagyásos eljárás egy közjegyző által lefolytatott, egyszerűsített eljárás a pénzkövetelések érvényesítésére. A 3 millió forintot meg nem haladó lejárt pénzköveteléseket kizárólag fizetési meghagyás útján lehet érvényesíteni, a 3 millió forintot elérő, de 30 millió forintot nem meghaladó lejárt pénzkövetelések esetén pedig alternatív út a polgári peres eljárás mellett.

A fizetési meghagyás egy gyors és olcsó megoldás, hiszen – ha az adós 15 napon belül nem mond ellent annak – akkor jogerőssé és azonnal végrehajthatóvá válik. Az eljárási költségek is viszonylag alacsonyak: az eljárás díja a követelés összegének 3 százaléka, de minimum 12 000 forint, maximum 300 000 forint, ami sokkal kevesebb, mint az idei évtől megemelkedett peres eljárás illetéke.

Az adós ugyanakkor 15 napon belül vitathatja a fizetési meghagyást (azzal szemben ellentmondással élhet). Ilyenkor az eljárás perré alakul és a hitelezőnek 15 napon belül az illetékes bíróság előtt meg kell indítania a peres eljárást. Ez viszont értelemszerűen lassítja a behajtási folyamatot és többletköltségekkel is jár (ügyvédi díj, magasabb illeték stb.).

Peres eljárás: a hagyományos út

Ha a fizetési meghagyásos eljárás nem alkalmazható, vagy az adós vitatta a fizetési meghagyást, a hitelezőnek polgári peres eljárást kell kezdeményeznie a bíróság előtt ahhoz, hogy az ügyet tovább vigye.

Bár egy per több évig is eltarthat (és annak illetéke épp nemrég került jelentősen megemelésre), annak során számos, kifejezetten hasznos, „kényszerítő” eszközt is igénybe lehet venni. Például a hitelező ideiglenes intézkedést kérhet, ha attól tart, hogy az adós a per végére elvonja a vagyont. Így a peres eljárás lehetőséget ad arra, hogy még az ítélet előtt a hitelező biztosítsa a követelésének majdani kielégítését.

Végrehajtás: a követelés kikényszerítése

A végrehajtási eljárás a követelés behajtásának utolsó fázisa: ha a hitelezőnek már van jogerős és végrehajtható határozata (bírósági ítélet, fizetés meghagyás), akkor ennek birtokában jogosult végrehajtást kérni. Ilyenkor az ügy átkerül a végrehajtóhoz, aki felkutatja az adós vagyontárgyait, majd például inkasszón és letiltáson, ingatlan és ingóság foglalásán keresztül megpróbálja a követelést behajtani.

A gyakorlatban a leghatékonyabb eszköz a bankszámlával szembeni inkasszó – ezen az úton keresztül akár pár héten belül is hozzájuthat a hitelező a pénzéhez. „Persze, csak akkor, ha az adós a bankszámláján hagyott erre fedezetet… Ingó vagy ingatlan vagyontárgyak lefoglalása és értékesítése jellemzően hosszabb időt vesz igénybe és azok az árverezés során gyakran piaci ár alatt cserélnek gazdát” – mondja Barta Péter.

Felszámolási eljárás: a drasztikus fellépés

A felszámolási eljárás a fizetésképtelen adós (cég) jogutód nélküli megszűnését célozza, miközben vagyonát szétosztják a hitelezők között. Bár nem kifejezetten egy egyedi követelés behajtására irányuló eljárás, a hitelezők a gyakorlatban egyre többször kezdeményezik az adós felszólítását olyan esetben is, amikor az adós egyébként stabil üzleti háttérrel bír. Egy felszámolási eljárás kockázata ugyanis elrettentő hatással bír: az adós elveszíti a kontrollt a cég felett, a tartozások lejárttá válnak, a bank felmondhatja a kölcsönszerződést stb.). Éppen emiatt sok cég mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt elkerülje, és inkább fizet a hitelezőnek.

A puszta passzivitás vagy késlekedés is könnyen felszámolási eljárást eredményezhet az adósnál. Ha ugyanis az adós nem vitatja a hitelező követelését a teljesítési határidőt követő 20. napig, de legkésőbb a megfelelően megfogalmazott fizetési felszólítás kézhezvétele előtt, akkor azt már sikeresen nem is vitathatja a későbbiekben, és legfeljebb úgy tud szabadulni a felszámolási eljárás elrendelésétől, ha kifizeti a hitelezőt. Éppen ezért a követelés vitatásának elmaradása esetén egy jól megfogalmazott fizetési felszólítás rendkívül hatásos fegyver lehet a nemfizető adós ellen.

Büntetőfeljelentés: a gyanú árnyékában

Sokszor felmerül a hitelezőkben a kérdés: nem fordulhatunk-e rögtön a rendőrséghez, ha az adós nem fizet? Hiszen sokszor azt érezzük, hogy akitől nem kapjuk meg a pénzünket, az meglop minket vagy csalárd módon jár el.

A valóság ugyanakkor ennél sokkal árnyaltabb. A puszta nemfizetés polgári jogi kérdés, önmagában nem minősül bűncselekménynek. Viszont, ha az adós már eleve tudatosan megtévesztette a hitelezőt (pl. már a teljesítéskor sincs az adósnak szándékában fizetni, vagy folyamatosan ígérgeti, hogy fizetni fog, de mégsem), akkor felmerülhet a csalás bűncselekményének gyanúja, amely alapot adhat a büntetőfeljelentés megtételére. Ezt esetről-esetre kell gondosan mérlegelni. A feljelentés megfogalmazásába érdemes bevonni ügyvédet, hogy a buktatókat elkerülhessük (pl. mást hamisan ekkor sem lehet vádolni).

Tény, hogy a büntetőeljárásnak van a legnagyobb elrettentő hatása, és kellő motivációt adhat a fizetésre. Ráadásul olcsó is, hiszen a feljelentés előterjesztéséért nem kell illetéket sem fizetni, és a nagy munkát nem a hitelezőnek, hanem a rendőrségnek kell elvégeznie. Ugyanakkor a hitelező el is veszíti a kontrollt az ügye felett, hiszen az ügy felderítése, kivizsgálása innentől nem tőle, hanem az eljáró rendőrség kapacitásától és eszközeitől függ.

Összegzés

A nemfizetés kezelésére számos jogi eszköz áll a hitelező rendelkezésére. Ezek közül a fizetési meghagyás általában a leggyorsabb és leggazdaságosabb megoldás, míg a felszámolási eljárás kezdeményezése a legerősebb nyomásgyakorló eszköz. Bizonyos esetekben a büntetőjog eszközei is szóba jöhetnek, különösen, ha csalás gyanúja merül fel. „Ugyanakkor nincs minden helyzetre univerzális megoldás: a legjobb jogi lépés mindig az adott ügy körülményeinek, a követelés összegének, az adós magatartásának és a hitelező céljainak mérlegelésével választható ki” – foglalja össze a Jalsovszky szakértője.