Mit kockáztatnak a „digitális nomádok”?

A magyar adóügyi illetőségen alapuló személyi jövedelemadó (szja-) kötelezettség akkor is fennállhat, ha valaki külföldön dolgozik – figyelmeztet Bagdi Lajos, a Niveus partnere. A belföldi illetőség jellemzően megmarad, ha a magánszemély több mint 183 napot tölt itthon egy naptári évben – ami távmunkával és rövidebb nyaralásokkal is simán teljesíthető. Ha viszont valaki valóban több hónapon át dolgozik külföldön – mondjuk Horvátországban vagy Görögországban –, akkor nemcsak a kettős adózási egyezmények vizsgálata szükséges (Magyarország már több, mint 80 ilyen egyezményt kötött), de azt is pontosan meg kell határozni, hol végzi ténylegesen a munkát. A belföldön megfizetett adó terhére beszámítható ugyan a külföldön már megfizetett adó, de magyarországi adófizetés nem mindig kerülhető el teljesen.

Társadalombiztosítás: ahol lakcím van, ott TB-kötelezettség is van

Magyarországon a társadalombiztosítás akkor is kötött, ha valakinek magyar lakcíme van, még akkor is, ha tengerparti Airbnb-ből dolgozik. Az EU-n belül ez az EU szociális koordinációs rendelet alapján történik: csak egy ország biztosítási rendszerébe lehet tartozni, de ha a munka főként külföldön történik, akkor kérdéses lehet, hogy melyik országé a jogosultság. Ezt EGT-n kívüli országok (például Szerbia vagy Törökország) esetén kétoldalú tb-egyezmény szabályozza, de a tb-szabályozás bonyolult lehet – különösen, ha a bejelentési kötelezettségek nem teljesülnek. A mulasztás komoly anyagi terhet jelenthet, a NAV és más hatóságok (például az OEP) akár utólagos befizetéseket és bírságot is elrendelhetnek.

Munkajogi és munkaügyi kockázatok

A „munkahely” fogalma nálunk hagyományosan irodához, cégtelephelyhez kötődik. Ha azonban valaki Görögországból dolgozik magyar főnökének, akkor felmerül, hogy melyik ország joga szerint szabályos a díjazás, és hol kell befizetni a bérekhez kötődő járulékokat. A munkahely szerinti jogállás, a helyi munkaügyi törvények és munkaszerződés szerinti szabályozás mind érintettek. Emellett az egyes hatóságok határozottan követik a külföldről történő munkavégzést (külföldi fizetések adatait sok esetben továbbítják a NAV hoz).

Kapcsolódó adóegyezmények: mikor mire figyeljünk?

– EU-tagállamok: Ha több mint 183 napot vagyunk Magyarországon, mégis külföldön dolgozunk, az adott országban fizetett adót be lehet számítani a magyar adófizetési kötelezettségbe.
– Egyezményes országok: Magyarország több mint 80 ország vonatkozásában rendelkezik kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménnyel, ami segít felismerni, hol adózzunk.
– Egyezmény nélküli országok: Ilyen például az USA 2024 óta; ezekben az esetekben mindkét állam adóztathat. A külföldön befizetett adót beszámíthatjuk, de az adófizetési kötelezettség Magyarországon is megmaradhat (például a tőkejövedelmeknél legalább 5 százalékos mértékben).