A peres eljárásoknak az egyik legfontosabb, központi eleme a bizonyítás. A legtöbb esetben a bizonyítás eredményétől függ a per végkimenetel. Azaz attól, hogy a felek az állításaikat tudják-e bizonyítani. Ezért fontos, hogy a bíróság előtt mit kell bizonyítani. Melyek azok a tények, amelyeket a bíróság bizonyítás nélkül is elfogad? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A bizonyítás jelentősége
A polgári per lényege, hogy az egyik fél rendszerint valamilyen jogát, igényét kívánja érvényesíteni az ellenféllel szemben. A különböző jogoknak, követeléseknek rendelkezniük kell valamilyen ténybeli megalapozottsággal. Például a kölcsön visszakövetelés iránti igény mögött ott kell lennie annak a ténynek, hogy az egyik fél pénzösszeget adott a másiknak. Továbbá léteznie kell a felek azon megállapodásának, hogy a pénzösszeget az érintett fél köteles visszafizetni.
A peres ügyekben a peres felek tényállításai teljes mértékben vagy részben ellentétesek egymással. Hiszen ez az egyik oka annak, hogy jogvitában állnak egymással. A bíróság ebben a helyzetben nem dönthet egyszerűen annak alapján, hogy kinek hisz jobban, vagy kinek tűnik életszerűbbnek a története. Ezért a bíróság előtt a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában bizonyítani szükséges ahhoz, hogy ezeket a bíróság valósnak fogadja el.
Kinek kell a bíróság előtt bizonyítani?
A perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el. Az előbbi példánál maradva, a kölcsönt visszakövetelő félnek kell bizonyítania, hogy a kölcsönvevővel megállapodott a pénz visszafizetéséről. A kölcsönadó félnek kell továbbá bizonyítania, hogy a kölcsönösszeget rendelkezésre bocsátotta. Ha a bizonyítás sikertelen vagy elmarad, akkor ennek perbeli következményeit ez a fél viseli. Ez lényegében azzal jár, hogy a pert el fogja veszíteni.
Bizonyítás nélkül elfogadott tények
A polgári perekben vannak olyan tényállítások, amelyeket a bíróság bizonyítás lefolytatása nélkül fogadhat el valósnak.
A bíróság valósnak fogadhatja el a következőket:
azok a tényállítások, amelyeket a peres felek egyezően adtak elő,
azokat a tényállítások, amelyek valóságát az ellenérdekű fél beismerte,
az olyan tényállítás, amelyet az ellenfél annak ellenére nem tett vitássá, hogy a bíróság felhívta arra, hogy az állításra tegyen nyilatkozatot. Kivételt képez, ha a bíróságban mindezek ellenére kétely merül fel a tényállítás valósága tekintetében. Ekkor nem köteles bizonyítás nélkül elfogadni a kérdéses tényállítást.
A köztudomású tényeket nem kell külön bizonyítani a bíróság előtt
Nem szorulnak bizonyításra azon tények, amelyeket a bíróság köztudomású ténynek tekint. Köztudomásúnak rendszerint azon tényeket kell tekinteni, amelyeket a társadalom egésze vagy emberek meghatározott csoportja ismer és valósnak fogad el. Ide tartozik többek között valamely közismert esemény bekövetkezte vagy valamilyen széles körben ismert tapasztalat. Például az, hogy egy szabadtéri koncert jelentős zajhatással jár. A köztudomású tényeket a bíróság hivatalból veszi figyelembe, tehát akkor is, ha erre a tényre a felek nem is hivatkoznak.
A köztudomás tekintetében nem az adott ügyben eljáró bíró saját tudomása a lényeges, hanem az, hogy meghatározott csoport számára az adott tény ismert legyen. Tehát egy tény minősülhet köztudomásúnak akkor is, ha az ügyben eljáró bíró nem ismeri, de meg tud győződni róla, hogy emberek meghatározott csoportja számára az adott tény ismert és elfogadott. A köztudomású tények nem keverendők össze a szakismeretekkel. Például, ha az építészek, mint csoport számára ismert és elfogadott egy szakmai tény, ettől még nem minősül köztudomásúnak is.
Hivatalosan ismert tények és törvényi vélelmek
A bíróság valósnak fogadhatja el azokat a tényállításokat is, amelyekről hivatalos tudomása van. Ezeket a tényeket akkor is figyelembe veszi a bíróság, ha a felek e tényekre külön nem hivatkoznak. Hivatalos tudomása olyan tényekről lehet a bíróságnak, amelyekről a működése során szerzett tudomást. Ilyen lehet például a bíróság előtt lefolytatott másik eljárásban született döntésből ismert tények.
Fontos, hogy a bíróságnak tájékoztatnia kell a peres feleket, hogy köztudomású tényként vagy hivatalos tudomáson alapuló tényként milyen tényeket kíván figyelembe venni. Ennek azért van jelentősége, mert a feleknek joguk van ahhoz, hogy e tényekkel szemben ellenbizonyítással éljenek. Azaz bizonyítsák, hogy az adott tényállítás részben vagy teljes egészében nem felel meg a valóságnak, és melyek a valós tények.
Szintén hivatalból veszi a bíróság figyelembe a törvényes vélelmeket A vélelemmel érintett tény fennállását nem kell bizonyítani. Törvényes vélelemnek nevezzük, ha a törvény meghatározza, hogy valamely tényt ellenkező bizonyításig valósnak kell tekinteni. Például a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés esetén törvényes vélelem szól amellett, hogy a szerződés teljesítését követő 6 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
A bíróságnak tájékoztatni kell a peres feleket az adott ügyben figyelembe vett törvényes vélelmekről és ennek alapján hivatalból figyelembe vett tényekről. A peres feleknek joguk van ahhoz, hogy a vélelemmel szemben bizonyítsanak, azaz megdöntsék a törvényes vélelemben foglalt tényeket.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Ezernél is több új lakást kell építeni a következő években Kecskeméten, hogy a település lépést tarthasson a Mercedes-Benz üzemének bővítésével – derült ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség fórumán, amelyen az alföldi nagyváros lakhatási helyzetét tekintették át a német autógyártó társaság képviselői ingatlanpiaci szakértőkkel.
Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.